Városi rangjának megszerzése óta Debrecen kulturális, gazdasági és emberi értékekkel gazdagította a kontinenst, és maga is sokat kapott Európától. Debrecen büszke rá, hogy ma is szerves része és előmozdítója Európa vérkeringésének, és a magyar uniós elnökség során megtiszteltetésnek érzi, hogy bemutathatja kincseit.
A 650 éve városi ranggal bíró Debrecen üdvözli az Európai Unió magyar elnökségét. Debrecen büszke arra, hogy ez a történelmi jelentőségű időszak egybeesik a város számára oly fontos évfordulóval, így éppen akkor mutathatja meg értékeit és eredményeit, amikor Európa figyelme rá irányul.
Az ünnepi sorozat január 15-én a Város Báljával indul, ahol Debrecen bemutatja legújabb kulturális eredményeit, melyek közül kiemelkedő az „Egyet lép az ősi város” című, a Kölcsey Ferenc - ösztöndíjasok által életre hívott művészi produkció. Az ösztöndíj különösen nagy jelentőséggel bír a cívisvárosban élők számára, hiszen minden évben egy Debrecenről szóló, Európa kulturális életéhez kötődő, helyi értékeket bemutató és azt gazdagító kulturális produkció, alkotás jöhet létre általa.
A jubileumi év során a hagyományokat és eredményeket bemutató, számvetést készítő kiállítások, kulturális rendezvények mellett nagy hangsúlyt kapnak a modern Debrecen feladatai: Magyarország és vele Európa gazdasági, tudományos, kulturális gazdagítása, a 21. század vívmányainak alkalmazása, a város hagyományosan hangsúlyos civil mozgalmainak kibontakoztatása. Külön program indul a fiatalok és gyermekek európai kitekintésének és műveltségének fejlesztésére. Európa köszönti a 650 éves cívisvárost, Debrecent, a 650 éves Debrecen pedig minden erejével előmozdítja az Európai Unió magyar elnöksége és ezzel az egész szervezet sikerét. A 650 év kötelez – szól a születésnapi köszöntő.
Fontos mérföldkövek a 650 éves Debrecen európai útjáról:
Debrecen 1361-ben, I. (Nagy) Lajos Anjou király idején szerzett mezővárosi rangot, s ezzel a bíráskodás és az önkormányzatiság jogát. A XVI. században a debreceni kereskedők már gyakori vendégnek számítottak nyugat- és észak-európai nagyvárosokban. Fejlett kézműves iparára és marhatenyésztésére építve jelentős exportőrként jelent meg a nemzetközi árukereskedelemben.
A XVII. században a város gazdasági ereje tovább nőtt. Messze földön híres vásárain a Hortobágy gulyái mellett a helyi céhek termékei cseréltek gazdát. A fejlődés elismerése volt az 1693-ban elnyert szabad királyi város cím, ami e fejlődést ismerte el. A protestantizmus iránt kezdettől nagy érzékenységet mutató település mezőgazdasági és élelmezési jelentőségének köszönhetően tudta megőrizni viszonylagos önállóságát a Habsburg és török birodalmak ütközőzónájában, vagy épp, amikor II. Rákóczi Ferenc csapatait kellett ellátnia élelemmel.
A XVIII. században átmenetileg a Kárpát-medence legnépesebb városává vált, Pozsonyt, Budát és Pestet is maga mögé utasítva. 1849-ben a szabadságharc alatt lett Debrecen először Magyarország fővárosa, Kossuth Lajos a városban deklarálta a Habsburgok trónfosztását. 1944 végén ismét a város lett az ország központja, száz napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Nemzeti Kormány.
A mintegy négyszázötven éves Református Kollégium, a szellemi elődje, nem csupán az elitképzés fellegvára volt, de a környező kisebb települések alapfokú oktatásának fejlesztésében is aktív szerepet vállalt. Tanítványaik a kollégista évek után falusi iskolák és magyar nyelvű nyomdák sokaságát alapították meg. Az intézmény olyan kiválóságokat adott a magyar és európai kultúrának, mint Szabó Magda, Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond vagy Szabó Lőrinc.
A színjátszás is évszázados hagyományokra tekinthet vissza a városban. 1789-ben alakult az első állandó társulat, 1865-ben pedig már kőszínház állt a városban, amely ma Csokonai Vitéz Mihály nevét őrzi. A város adott otthont többek között Blaha Lujza emlékezetes fellépéseinek is.
A Debreceni Egyetem az ország legrégebben folyamatosan ugyanabban a városban működő intézménye. 15 kara és 24 doktori iskolája az országban a legszélesebb képzési spektrumot biztosítja mintegy 33.000 hallgatójának. E szellemi központ K+F kibocsátását tekintve is jelentős. Nagy szerepe van benne, hogy a rendszerváltás után Debrecen a tudásalapú gazdaság egyik hazai és európai központjává vált, mely nagy európai tudományos projektek helyszíneként is szerepel.
A legmodernebb technológiákat képviselő vállalkozások telepedtek meg a városban, kihasználva a térség versenyelőnyeit: a Klinikák nyújtotta fejlett egészségügyi hátteret, az erős vegyipari tradíciókat, az Egyetem innovációs kapacitását. Olyan cégek működnek a városban, mint a TEVA Gyógyszergyár Zrt., vagy a Medicor KéziműszerZrt, a National Instruments.
A város aktív sportélettel büszkélkedhet, több klubcsapata is az európai elithez tartozik. A labdarúgó-klub mellett erős a kézi- és röplabda, a kosárlabda is Debrecenben. Az elmúlt években tucatnyi sportban rendeztek európa- vagy világbajnokságot. A Főnix-csarnok kiválóan alkalmas fedett pályás labdajátékok lebonyolítására, emellett a debreceni jégcsarnok és a korszerű atlétikai pálya is alkalmas nívós versenyek rendezésére.
A város környezetbarát tömegközlekedése 1884 őszén indult el, az első városi gőzvasút-szerelvénnyel. Ma villamos, busz- és trolibusz-vonalak alkotják a város tömegközlekedési hálózatát. Említést érdemelnek a környezetbarát, gázüzemű buszok. A városi repülőtér 2004 óta nemzetközi légikikötő.
A város kulturális életébe új színt hozott a 2006-ban átadott Kölcsey Kulturális Központ, amely Kelet-magyarország legkorszerűbb és legnagyobb konferenciaközpontja. A kortárs képzőművészet mellett nemzetközi jelentőségű kiállításoknak is otthont ad a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ 3000 négyzetméteres kiállítótere, amely többek közt a nagysikerű Leonardo-kiállítással hívta fel magára a figyelmet.