Jogtudor

Nem korlátozhatja a munkáltató belső szabályzata a kártérítés-fizetési kötelezettségét - erősítette meg a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja, amely a munkáltató egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelősségével kapcsolatos pereket vizsgálta, az egységes ítélkezési gyakorlat érdekében.

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma (KMK) az év elején már megvizsgálta a munkáltatók egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelősségének általános szabályait, a mostani vizsgálat az összegszerűséggel kapcsolatos kérdéseket tekintette át. A bíróság azért vizsgálta a kérdést, mert a munkáltató kártérítési felelősségével összefüggő ügyek az összes munkaügyi per egyharmadát teszik ki, és az ezekben az ügyekben hozott bírói döntések nemcsak a munkavállalók, hanem családjuk egzisztenciájára is kihatnak.

Elrendelte a vitatott új lengyel legfelsőbb bírósági törvények végrehajtásának felfüggesztését pénteken az Európai Bíróság, illetve ideiglenes intézkedésként felszólított a kényszernyugdíjazott bírák visszahelyezésére.

A gyanú szerint mintegy 600 millió forintnyi adó befizetését kerülte el két autókereskedő, az ügyészség indítványozta letartóztatásukat.

Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön közölte, egy férfi és egy nő ellen társtettességben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt indult eljárás.

Indítványozta Simonka György (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész - közölte a Legfőbb Ügyészség szerdán. A mentelmi jog felfüggesztése esetén tudják kihallgatni gyanúsítottként a politikust.

A Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt nyomoz az ügyben. A gyanú szerint Simonka György másokkal összehangoltan jogtalan vagyoni haszonhoz jutott az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a tagállami költségvetésből a termelői szervezetek beruházásaihoz, eszközbeszerzéseihez igénybe vehető, vissza nem térítendő támogatások jogellenes megszerzésével.

Bűnszövetségben elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés miatt ítélt nem jogerősen több éves börtönbüntetésre egy négytagú családot a Siklósi Járásbíróság, két társukra pedig felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki - közölte kedden a Pécsi Törvényszék .

A Párbeszéd az Alkotmánybíróságon készül megtámadni a hajléktalanok közterület-használatát korlátozó jogszabályt. Az ellenzéki párt azt kifogásolja, hogy a hatóságok megsemmisíthetik a hajléktalanok lefoglalt vagyontárgyait.

Jogerősen hat és fél év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Törvényszék szerdán egy montenegrói állampolgárt, aki 22 kilogramm marihuánát próbált Magyarországon keresztül Ausztriába csempészni.

- Megkezdődött Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csalással vádolt feleségének, Sara Netanjahunak a pere - jelentette a helyi média vasárnap.

Az Alkotmánybíróság (Ab) az egészséges környezethez való jog megsértése miatt megsemmisített egy autóverseny-pályákra vonatkozó, a zajterhelés aránytalan növelését megengedő szabályozást csütörtökön közzétett határozatával.

A hágai Nemzetközi Bíróság elrendelte a humanitárius segélyezést és a polgári repülésbiztonságot érintő, Iránnal szembeni amerikai szankciók feloldását.

Két ügyvédet börtön-, társukat pénzbüntetésre ítélte kedden első fokon a Szekszárdi Törvényszék kétmilliárd forint kárt okozó csalás és jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt.

- Két kislány ellen elkövetett szexuális erőszak és szexuális kényszerítés miatt 18 év fegyházbüntetésre ítélt a Zalaegerszegi Törvényszék egy többszörösen visszaeső férfit. Az ítélet nem jogerős.

A kiskorúakra tekintettel mindvégig zárt tárgyalás keretében zajló eljárás végén hétfőn csak az ítélethirdetés volt nyilvános, az indoklás már szintén zárt ajtók mögött hangzott el.

Október 1-jével életbe lép az új gyülekezési törvény, amely az 1989-es jogszabályt váltja fel. A törvény szerint gyűlésnek azt kell tekinteni, amikor legalább két ember részvételével közügyben véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak. A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.

A gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni a szervező az illetékes rendőrkapitányságnak.

Megkezdődött a terrorcselekménnyel és más bűncselekményekkel vádolt Budaházy György és társainak megismételt elsőfokú eljárása a Fővárosi Törvényszéken pénteken.

A bíróság az első tárgyaláson nem tudta megkezdeni a vádirat, az elsőfokú, valamint a hatályon kívül helyező másodfokú ítélet ismertetését, mert a harmadrendű vádlott a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, ez pedig a tárgyalás megtartásának akadálya.

A tárgyaláson a bíróság ismertette a tárgyalássorozat tervezett menetrendjét.

A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori szocialista-szabad demokrata-kormány politikáját.

Emberölés miatt jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetést szabott ki kedden a Pécsi Ítélőtábla egy somogyi férfival szemben, aki elhanyagolta gondozásra szoruló édesanyja ápolását, és ezzel szülője halálát okozta.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a "Stop Soros" törvénycsomag miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) - jelentette be honlapján hétfőn a szervezet.

A felperes szerint az Országgyűlés által júniusban megszavazott jogszabályok ellentmondanak az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadságra, illetve az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkelyeivel.

A beadványban az ellen tiltakoztak, hogy az új törvények értelmében bűncselekménynek számít a Magyarország területére belépő menedékkérők támogatása, beleértve a jogi tanácsadást is, valamint kifogásolták "a bevándorlást segítő tevékenység támogatása" után fizetendő 25 százalékos különadót is.

- Hét és fél, illetve hét év fegyházbüntetéssel sújtott a Szegedi Törvényszék két férfit, akik egy nagykőrösi tanyán hónapokon át amfetaminlabort működtettek 2015-ben. A bíróság kábítószer-kereskedelem bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottakat mint tettest és bűnsegédet.

Az ügy három másik vádlottját kábítószer birtoklása miatt ítélték rövidebb szabadságvesztésre, illetve pénzbüntetésre.

A Debreceni Törvényszék 2018. szeptember 19-én az új büntetőeljárási törvény értelmében előkészítő ülést tartott a K. A. ellen aljas indokból, különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette, 8 rendbeli súlyos testi sértés bűntett kísérlete és 1 rendbeli védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntett kísérlete miatt indult büntetőügyben.

A vádlott az előkészítő ülésen a tárgyalás tartási jogáról lemondott, valamint beismerő vallomást tett, amit a bíró elfogadott.

A bíróság a vádlottat, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre, valamint 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Feltételes szabadságra legkorábban 30 év múlva bocsátható.

Jogerősen öt év börtönbüntetéssel sújtotta Ahmed H.-t csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla. A táblabíróság a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek másodfokon a Cipruson élő szír férfit.

A szabadságvesztés kiszabása mellett a bíróság a vádlottat tíz évre kiutasította Magyarország területéről.

A férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Döntésével a táblabíróság enyhítette az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék által kiszabott hét év fegyházbüntetést.

- Az Alkotmánybírósághoz (Ab) és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntető jogszabályok miatt a Magyar Helsinki Bizottság - közölte a civilszervezet szerdán közleményben.

"A kormányerő egyre dühödtebben, a jogállami normákat áthágva támadja a neki nem tetsző, független civil szervezeteket. A hatalom arra törekszik, hogy munkájukban akadályozza és elhallgattassa őket. Az évek óta tartó folyamat újabb állomását jelentette, amikor a parlament nyáron elfogadta a menedékkérőknek segítséget nyújtó személyek elleni büntetőszabályokat és bevezette a +bevándorlási különadót+" - áll a Helsinki Bizottság közleményében.

A szervezet e jogsértő szabályok miatt fordult az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi bíróságához.