Szakmai háttéranyag elkészítésével segítenék az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar tagjának kiválasztását magyar jogvédő szervezetek - olvasható a Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Rosa Parks Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért, a Validity Alapítvány - Központ a Mentális Sérültek Jogaiért közös közleményében.
A héttáranyagot elküldték az Igazságügyi Minisztériumnak, azt követően, hogy a tárca szeptember 15-én pályázatot írt ki az Európa Tanács által működtetett intézmény bírói posztjának betöltésére. Ugyanakkor azt nem közölte a tárca, hogy hogy kik és hogyan fogják elbírálni a jelentkezéseket - írták.
Az új bíró megválasztása azt követően vált szükségessé, hogy a bíróság magyar tagjának, Paczolay Péternek lejárt a mandátuma, és az Orbán-kormány az elmúlt évben sikertelen kísérletet tett új magyar bíró jelölésére - idézték fel.
Az Orbán-kormány tavaly sikertelen kísérletet a strasbourgi testület új magyar bírájának jelölésére, mert már a parlamenti közgyűlés bíróválasztással foglalkozó bizottsága - eljárási okokra hivatkozva - elutasította mindhárom magyar jelöltet. Ennek a sikertelen eljárásnak lett a következménye, hogy áprilisra nem választották meg az új magyar bírót, hogy átvegye Paczolay helyét.
Azt is felidézték: nem ez volt az első magyar kudarc bírójelölésnél: 2016-ban a kiválasztási folyamat elégtelensége - a pályázat teljes hiánya - miatt kellett a három magyar jelöltnek visszalépnie, hogy aztán 2017-ben, az új fordulóban Paczolay Pétert mégiscsak megválasszák strasbourgi bírának. Tizennégy magyar civil szervezet már akkor bírálta, hogy nem volt előre meghatározott eljárásrend, és a jelöltek kiválasztási folyamata sem a jogász szakma, sem a szélesebb nyilvánosság számára nem volt átlátható - írták.
Azt is jelezték, hogy a folyamat átláthatósága nem a magyar civilek vesszőparipája, hanem az Európa Tanács kötelező elvárása a tagállamok felé. Az Európa Tanács számos olyan szempontot határozott meg, amelyet az eljárás során érvényesíteni kell, máskülönben a közgyűlés elutasítja a jelölteket.
Vagyis a bíróválasztás eredményessége érdekében - folytatták - az Igazságügyi Minisztériumnak olyan eljárásrendet kell kialakítania, amely megfelel a nemzetközi követelményeknek.
A jelölteket például szóban és nyilvánosan kell meghallgatnia a bíráló bizottságnak. Az eljárásból az egyoldalú befolyásolás lehetőségét ki kell zárni, a jelölteket kiválasztó testületben többségben kell lenniük a kormánytól független szakembereknek. Olyan bírójelölteket kell választani, akiknek függetlensége és pártatlansága megkérdőjelezhetetlen, és a legfelkészültebb, legmagasabban kvalifikált, az emberi jogok és a nemzetközi jog területén is hosszú ideje jártas, stabil angol és francia nyelvtudással rendelkező jogászok közé tartoznak. A jelöltlista összeállításában a minisztériumnak érdemben együtt kell majd működnie az Európa Tanács független szakértőkből álló tanácsadó testületével, amelynek a véleményét figyelembe kell venni - sorolták.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Európa Tanács mind a 46 tagállamából egy-egy tagja van, akik megválasztásukat követően teljeskörű autonómiát élveznek az ítélkezésben, tehát nem a saját államuk érdekeit képviselik, hanem kizárólag szakmai és lelkiismereti meggyőződésük alapján járnak el.
A illetékes testület három jelölt közül választja ki a tagállamot képviselő bírát - tartalmazza a közlemény.