Tudomány

- Magyar kutatók kiderítették, mi történik a talajban, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek. Három különböző erdőtípus talajának felső rétegét vizsgálták, amiből kiderült: bár az akácerdők alatt színesebb baktériumközösség él, a nitrogénkötő szervezetekből kevesebb van.

A vizsgálat további eredményeit a klímaváltozás miatti erdőleromlás hatásainak előrejelzésében is hasznosíthatják Szili-Kovács Tibor, a kutatásban részt vevő HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézet tudományos főmunkatársa szerint - áll a HUN-REN Központ közleményében.

Három különböző erdőtípus - egy kétszer vágott akác állomány, egy fiatal, természetes módon újraerdősült és egy középkorú, vegyes gyertyános-tölgyes állomány - alatt gyűjtött felső talajréteg mintáinak baktérium közösség összetételét, diverzitását és katabolikus aktivitási profilját hasonlították össze, amelyeket a 20. század elején egy korábbi szántóföld helyén telepítettek.

Júliusban két új üstököst is felfedezett Sárneczky Krisztián kutatásvezető csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Piszkéstetői Obszervatóriumában.

Az elsőként július 8-án felfedezett üstökös a nemzetközi megerősítések után július 18-án kapta meg a hivatalos C/2024 N3 (Sárneczky) nevet - közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont csütörtökön az MTI-vel

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával arra vállalkozott, hogy kémiai molekulákból kiindulva életet teremt laboratóriumi körülmények között a MiniLife elnevezésű, hat éven át tartó projekt keretében, amely az Európai Kutatási Tanács tízmillió eurós támogatásával valósul meg.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfői közleménye szerint a biokémia és az evolúcióbiológia talán legnagyobb nyitott kérdése a földi élet keletkezése, amelyről eddig számos elméletet alkottak már meg, de a válasz mindeddig nem született meg.

Szathmáry Eörs akadémikus, evolúcióbiológus, aki maga is sokat foglalkozott ezzel a problémával, arra jutott, hogy ennél egy még alapvetőbb kérdésre sem tudjuk a választ: egyáltalán hogyan jöhet létre élettelen anyagokból élő. Ugyanis valódi, szerves életet szintén nem volt még képes senki létrehozni földi kutatólaboratóriumban.

Szathmáry három kutatótársával, Sijbren Otto és Gonen Ashkenasy vegyészekkel, valamint Andrew Griffiths molekuláris biológussal úgy gondolta, ez a feladat a mai tudás birtokában már megoldható lehet.

A munka alapjául egy magyar kémikus, Gánti Tibor több mint fél évszázados, korát jócskán meghaladó elmélete szolgál, amely három, az élethez feltétlenül szükséges összetevőt ír le. Elmélete szerint az élőlényeknek mindenképpen rendelkezniük kell egy anyagcseréért felelős rendszerrel, egy információtároló és -másoló rendszerrel, valamint egy határfelülettel, amely elválasztja az élőlényt a környezetétől.

- Magyar kutatócsoportok kiderítették, miért cserélnek szerepet a madárszülők. A HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport vezetésével írt tanulmány szerint szociális tényezőktől függ, hogy az apa átveszi-e az anya szerepét a szülői gondoskodásban - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat hétfőn.

A HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport, a HUN-REN-DE Reproduktív Stratégiák Evolúciója Kutatócsoport, valamint az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézetének kutatói tanulmányukban azt az evolúciós dilemmát vizsgálták, miért vállalnak a hímek és nőstények különböző szerepeket a szaporodásban.

- Átadták az első magyarországi nátrium-kén alapú akkumulátort a MTA Központi Fizikai Kutatóintézet csillebérci telephelyén kedden.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a rendezvényen kiemelte: az energetikában egyre fontosabb az együttműködés, ezt ösztönözte az a 2021-ben kiírt pályázat, melynek eredménye az első magyarországi nátrium-kén alapú akkumulátor. Három éve még mintegy 3000 megawatt volt a hazai összes napelemes beépített teljesítmény, és akkoriban még úgy kalkuláltak, hogy 2030-ra éri el a 6 ezer megawattot. Ám, ezt idén elérte az ország, és már 12 ezer megawatt lehet a következő évtized elejére - mondta.

Az ország egyes napokon már nap- és atomenergiával képes kielégíteni villamosáram szükségleteit, sőt, időnként még exportra is képes - hangsúlyozta. A megújuló energiák terén egyre fontosabb szerepe van a hálózatoknak és energiatárolásnak. A lítiumos energiatárolás mellett alternatív technológiákra is szükség van, s az egyik lehetőség a nátrium-kén alapú akkumulátor. Mindennek az ország energiaszuverenitása miatt is nagy jelentősége van - mondta az államtitkár.

Célzottan a baktérium felszínén kialakuló szupramolekuláris peptid antibiotikumot terveztek a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói, akik egy különleges elektronmikroszkóp segítségével azt is megfigyelték, hogy miként működnek a baktériumölő peptidek. Felvételeik szerint az új antibiotikum a sejtfalat szétroncsolva pusztítja el a baktériumokat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2050-re a vezető halálok a hagyományos antibiotikumoknak ellenálló mikroorganizmusok miatt kialakuló fertőzés lehet

Felavatták hétfőn a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezette Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting - CMF) új lézerlaboratóriumát Szegeden.

Csák János leköszönő kulturális és innovációs miniszter köszöntőjében úgy fogalmazott, Magyarországon munkaalapú társadalomról szokás beszélni, és ez a munka egyszerre jelent fizikai és szellem munkát.

Az elmúlt 14 évben Magyarország a minőségi munkaerőről, az kiváló infrastruktúráról és a tudásról vált ismertté. A kormány annak érdekében, hogy az ország tudásplatformmá váljon, indította el a Neumann János Programot, amely célja a felsőoktatást, a kutatóintézeteket és a vállalkozásokat összekapcsoló ökoszisztéma létrehozása.

Akadémiai elismeréseket - Akadémiai Aranyérmet, Akadémiai Díjakat, Wahrmann Mór-érmet, valamint Akadémiai Újságíró Díjat - adott át Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a köztestület 197. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén Budapesten.

Az Akadémiai Aranyérmet idén Pléh Csabának a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományi Tanszék vendégprofesszorának adományozta az MTA Elnöksége. Az életműdíjnak számító kitüntetést évente egy akadémikus kapja meg kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként.

Nemzeti sorskérdés a hazai szellemi-tudományos erőforrások és a tudományos eredmények nemzeti érdekeknek megfelelő hasznosulása - hangsúlyozta Freund Tamás, az MTA elnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 197. közgyűlésén hétfőn Budapesten.

"Hatékony és építő hozzáállással kell segítenünk a döntéshozókat a tudományosan megalapozott tények és alternatívák ismeretében cselekedni" - fogalmazott.

Hangsúlyozta: számukra a tudás legmagasabb rendű hasznosulását jelenti, ha azt a közjó szolgálatába, a közérdek védelmébe sikerül állítani.

Két külön élőlényből egy új jött létre azáltal, hogy az egyik bekebelezte a másikat. A legutóbbi hasonló jelenségnél, a Földön megjelentek a növények.

Ritka természeti eseményt figyeltek meg a Kaliforniai Egyetem tudósai. A regisztrált evolúciós változás a számítások szerint nagyjából egymilliárd évente zajlik le. A Cell és a Science folyóiratokban publikált tanulmány szerint, két életforma egyesülését sikerült nyomon követniük, és ilyesmi legutóbb a növények megjelenésekor történt – írja a New Atlas.

A jelenséget a tudomány elsődleges endoszimbiózisnak nevezi. A folyamat során egy sejt egy másikat kebelez be, majd azt saját szervként kezdi el használni. Cserébe a gazdaszervezet tápanyagot, energiát és védelmet biztosít a számára, ami végül oda vezet, hogy a bekebelezett sejt már nem képes az önálló életre, és a gazdaszervezet szervévé válik.

- Egy új kutatás szerint megelőzhető a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása a Ross-tenger térségében, ha sikerül betartani a globális üvegházhatású gázkibocsátás korlátozását.

A nyugat-antarktiszi jégtakaró olvadása potenciálisan 5 méterrel lenne képes megemelni a globális tengerszintet. Ezért a tudósok szerint rendkívül fontos, hogy megértsük, elolvadhatnak-e a jégtakaró ma még stabilnak tűnő részei, illetve az olvadás üteme hogyan befolyásolja a tengerszintemelkedést.

A háziasítás nyomait találták meg a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) munkatársai élesztőgombákban.

Kutatási eredményeik fontos szerepet kaphatnak az élelmiszeripar, például borászat számára hasznos új élesztőtörzsek kiválasztásában és vizsgálatában

- Karikó Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja megtartotta székfoglaló előadását kedden, a Pesti Vigadó dísztermében.

Karikó Katalin és Drew Weissman biokémiai felfedezéseikért megosztva kapták a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat, kutatásukkal lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen. Karikó Katalint 2022-ben választotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagjává.

Ikercsillagok vizsgálata közben jutott arra egy nemzetközi kutatócsoport, hogy legalább minden tucat csillagból egynél látni bizonyítékot bolygók elnyelésére.A kutatók olyan ikercsillagokat vizsgáltak, amelyek összetételének azonosnak kellene lenniük. A csillagászok meglepetésre azonban ezek az esetek mintegy nyolc százalékában eltértek egymástól.

) - Az i. sz. 132-135-ig tartott, Simon Bar Kohba vezette rómaiak elleni zsidó felkelés föld alatti búvóhelyeit és alagútjait tárták fel a régészek Izrael északi részén, Galileában - jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)

Az izraeli régészek hatalmas búvóhelykomplexumot tártak fel, amelyben a Bar Kohba-felkelés idején rejtőzhettek el a római katonák elől a zsidók. Ez Galilea eddig felfedezett legnagyobb föld alatti alagútrendszere, melyet az egykori Hukok falu alá vájtak a mészkőbe. A régészek több száz törött agyag- és üvegedényt, egy drágakőhöz illő, de kő nélküli gyűrűt és számos más értékes leletet találtak.

Hét európai ország 13 szervezete között a Pécsi Tudományegyetem egyik intézményegysége folytat vizsgálatot arról, hogy az életminőség-javító ellátásokat miként lehet integrálni az előrehaladott krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegek kezelésébe.

Népszerű diéták, például a ketogén étrend vagy az időszakos böjt és a velük járó kalória- és tápanyag-korlátozás, illetve a behatárolt étkezési időtartam gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését - derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából.

Az egyetem kutatóinak összegzése, amelyben a népszerű diéták és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot mutatták be, a Biochimica et Biophysica Acta (BBA) című szakmai folyóiratban jelent meg március 2-án.

Az egyetem keddi közleménye szerint az étrend és a bevitt tápanyagok vizsgálata új lehetőségeket nyit a rákterápiában, ám a diéták vizsgálatában résztvevők alacsony együttműködési hajlandósága és elegendő klinikai vizsgálat híján egyértelmű ajánlások még nem léteznek.

Az egyes daganattípusok tápanyagszükségletei nagyon változatosak, nincs egységes megközelítés - idézik Menyhárt Otiliát, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusát, a tanulmány első szerzőjét.

Forradalmian új megközelítés született a RAS fehérje mutációihoz köthető rákok gyógyítására: az ELTE kutatói jól kötő kismolekulákat találtak, amelyekkel nem a sejtosztódás alapvető mechanizmusaiba avatkoznak be, hanem az egészséges állapotot állítják helyre.

Az univerzum legfényesebb objektumát fedezték fel ausztrál csillagászok, egy fekete lyuk által táplált kvazárt, amely naponta fal fel egy csillagot - számolt be róla kedden a The Guardian.

A mi Napunknál 500 billiószor fényesebb objektum fénye több mint 12 milliárd évet utazott, amíg elérte a Földet.

Az ausztrál tudósok szerint a kvazár (rendkívül fényes, energikus galaxismag, amelyet fekete lyuk táplál) tömege körülbelül 17 milliárdszor nagyobb, mint a Napunk tömege. A kvazárt a valaha felfedezett leggyorsabb ütemben növekedő fekete lyuk táplálja, amely naponta emészt fel egy csillagnyi tömeget

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár - tájékoztatott a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a honlapján pénteken. Azt írták: a PTE innovációs rektorhelyettese, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője 46 éves volt.

A professzort a felsőoktatási intézmény saját halottjának tekinti, emlékét tisztelettel és kegyelettel megőrzi, temetéséről később intézkednek - közölték.

Jakab Ferenc 1977-ben született Marcaliban, általános és középiskolai tanulmányait Kaposváron végezte. A PTE biológia-kémia szakán 2002-ben diplomázott.