Tudomány

A Human Frontier Science Program (HFSP) pályázatán összesen 1,2 millió dolláros (több mint 440 millió forintos) kutatási támogatást nyert Varga Máté vezetésével az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a cseh Masaryk Egyetem és a japán Fukui Egyetem kutatóiból álló nemzetközi konzorcium - közölte az ELTE pénteken.

A HFSP által támogatott, három évre szóló projekt célja egyes halfajok egyedi légzési stratégiáinak vizsgálata, a kutatás során elsősorban a paradicsomhalakra (Macropodus opercularis) fókuszálnak.

Megalapították a Kepsoft Collaborative nonprofit céget, a nemzetközi kezdeményezés a krónikus vesebetegségben szenvedő betegek életét kívánja megkönnyíteni. Az Óbudai Egyetem a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközponttal (KRTK), a portugál INESC TEC-kel és a Glasgowi Egyetemmel együtt alapító tagja a KEPsoft Collaborative nevű társadalmi vállalkozásnak.

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott.

Széchenyi-nagydíjat kapott:

MARÓTH MIKLÓS Széchenyi-díjas klasszika-filológus, orientalista, a Magyar Corvin-lánc birtokosa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Union Académique Internationale tiszteletbeli elnöke, nyugalmazott egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes és példaértékű tudományos életműve, a magyar orientalisztika nemzetközileg is nagyra értékelt szaktekintélyeként végzett, az ókori görög és arab kultúra megismertetését szolgáló, gazdagon publikált kutatási eredményei, valamint meghatározó oktatói munkája és a magyar szellemi életet gazdagító tudományos közéleti és aktív tudományszervezői tevékenysége elismeréseként

Messzire nyúló genetikai kapcsolatokat tárt fel a HistoGenes projekt keretében működő nemzetközi kutatócsoport Belső-Ázsia és a Kárpát-medence között, ezzel évszázados vita végére kerülhet pont a hunok eredetéről - közölte az ELTE kedden.

Gazdaságilag hasznos gabonafajták előállítását szolgáló génszerkesztési eljárást fejlesztett az Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért Nemzeti Laboratórium kalászos gabonakutatás munkacsoportja - közölte az intézmény hétfőn.

A candida gombafertőzés okozta gyulladás ellen fejlesztenek mRNS-alapú kezelést a Szegedi Tudományegyetemen, a HU-rizont pályázat támogatásával megvalósuló kutatásban részt vesznek az amerikai Pennsylvania Egyetem és a brit King's College szakemberei is.

A projekt szakmai irányítója Gácser Attila professzor, az SZTE Biológiai Intézetének vezetője, aki húsz éve foglalkozik patogén gombák kutatásával. A kutatásokban részt vesz Pardi Norbert egykori szegedi biológushallgató, a Pennsylvania Egyetem professzora, aki az mRNS-konstrukciók tervezésében és azok célbajuttatási technológiáiban szerzett már komoly tapasztalatokat, valamint Julian Naglik, a londoni King's College professzora, aki a gombafertőzések kezelésére alkalmas új terápiás eljárások kutatásának világszerte elismert szakértője.

Az EU új európai űrpajzs kifejlesztésén dolgozik, amelynek célja az uniós űrbiztonság megerősítése és a tagállamok védelmi képességeinek összehangolása - jelentette ki Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerdán Brüsszelben.

A 17. európai űrkonferencia második napját megnyitó beszédében, Kallas hangsúlyozta: az EU már az űrben is hibrid hadviselés célpontjává vált, rosszindulatú szereplők szisztematikusan zavarják a GPS vagy a Galileo műholdas navigációs jeleit, ami jelentős fennakadásokat okoz.

Különböző típusú vírusok hatástalanná, illetve működésképtelenné tételére fejlesztenek eszközt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratóriuma (VNL) és a RoLink Biotechnology Kft. szakemberei – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény.

Közleményükben azt írták, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Gyorsítósáv elnevezésű programjának csaknem 300 millió forintos támogatásával, több mint 410 millió forintból megvalósuló projekt keretében automatizált, nagy kapacitású UV-inaktivációs platformot terveznek kialakítani a szakemberek, amely alkalmas lesz különböző vírusok semlegesítésére.

Szerdán befejezi küldetésének égbolt-felmérési szakaszát az Európai Űrügynökség (ESA) Tejút-térképezője, a Gaia. Az űrtávcső 2014 óta végez méréseket, az általa gyűjtött adatok alapján készülhetett el a Tejútrendszer eddigi legpontosabb térképe.

A Gaia űrtávcső az elmúlt évtizedben több mint hárombillió megfigyelést gyűjtött össze csaknem kétmilliárd csillagról és más kozmikus objektumról és ezzel forradalmasította a galaxisunkról és kozmikus környezetünkről alkotott képet - olvasható a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szerdai közleményében.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology, EIT) innovációs képviseletet nyitott Magyarországon - közölte az intézmény hétfőn.

Az EIT összes innovációs területét lefedő képviselet bekapcsolja a helyi innovátorokat és a többi érintettet Európa legnagyobb innovációs ökoszisztémájába, és lehetővé teszi, hogy a magyar tehetségek és vállalkozók egy helyen érhessék el az EIT Community oktatási, vállalkozásösztönző és innovációt támogató programjait

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 198., rendkívüli közgyűlése támogatta az akadémiai ingatlanvagyon eladását - tájékoztatta Freund Tamás, az MTA elnöke szerdán a sajtó képviselőit a közgyűlés helyszínén, a Pesti Vigadóban.

A közgyűlés 182 igen szavazattal, 141 ellenében elfogadta az MTA Elnökségének előterjesztését arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia eladja a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a magyar államnak összesen 80 milliárd forintért - 74,5 milliárd forint vételár és 5,5 milliárd forint költségvetési támogatás formájában - azzal a céllal, hogy ezen ingatlanok maradéktalanul az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek.

Az antimikrobiális rezisztencia terjedésében vizsgálja a vonuló madarak szerepét a Debreceni Egyetem (DE) nemzetközi hírű etológus professzora, Székely Tamás és kutatócsoportja a HU-rizont nemzetközi kiválósági kutatási együttműködési program nyertes pályázatában - közölte az egyetem sajtóirodája szombaton.

A csemegekukorica termésmennyiségének növelését, illetve az emberi egészség megőrzésében, javításban játszott szerepét vizsgálták a Debreceni Egyetem (DE) kutatói: a több vállalkozás szakembereivel konzorciumban elvégzett négyéves, 1,2 milliárd forint összköltségű projektet mintegy 800 millió forinttal támogatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) alap - közölte az egyetem projektirodája az MTI-vel pénteken.

Közleményükben azt írták, a csemegekukorica Magyarország legfontosabb szántóföldi zöldségnövénye, a termesztése kedvező ökológiai feltételeket és intenzív agrotechnikát igényel. Ugyanakkor termesztésének agronómiai és ökonómiai hatékonysága számottevően romlott az elmúlt években.

November 20-23. között ismét Budapesten tartja ülését a World Science Forum (WSF - Tudomány világfóruma). A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezésében megvalósuló nemzetközi rendezvény fő témája idén a tudomány és a szakpolitika kapcsolata lesz a globális átalakulások idején.

A szervezők közleménye szerint az esemény mintegy ötszáz miniszteri szintű küldött, tudományos szervezetek vezetői és képviselői, szakpolitikai szakértők, tudósok és kutatók részvételével kezdődik jövő szerdán.

A résztvevők 19 plenáris és tematikus ülésen csaknem száz előadás keretében arról egyeztetnek majd, hogyan tudják elősegíteni a tudomány vívmányainak érvényesülését a szakpolitikai intézkedésekben.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói megfejtették, hogyan működnek a kvantumszámítógépek építőköveiként is szolgáló szupravezető kapcsolók - közölte az intézmény csütörtökön.

A BME közleményében emlékeztettek arra: pár éve ismert, hogy a fémvezetékben a szupravezetés egy feszültséggel ki- és bekapcsolható. Mint írták, az egyetem szakemberei most rájöttek, hogy pontosan miképpen. A felfedezés nyomán potenciálisan kifejleszthető áramkörök kvantumszámítógépekben lehetnek majd használhatók.

A tájékoztatásban felidézték, hogy a számítástechnika szédületes fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, de az áramköri elemek további jelentős méretcsökkentése fizikai korlátok miatt nem lehetséges. Ezért a tudósok olyan új elveken működő számítástechnikai eszközök létrehozásán dolgoznak, mint az elektron belső mágneses momentumát használó mágneses adattárolás, vagy a kvantummechanika elvein alapuló kvantumszámítógépek.

A kvantumszámítógépek alapvető építőegységei a kvantumbitek, amelyeket gyakran szupravezető áramkörök segítségével hoznak létre. Az ezekben tárolt információ könnyen el tud veszni, így a terület nagy kihívása olyan robusztus rendszer építése, amely védett az információvesztéssel szemben. Erre az úgynevezett felületi kód a megoldás, amely a kvantumbitek folyamatos, gyors monitorozását igényli, amihez pedig on-chip célhardverek ideálisak

Új számítási rekordot állított fel bonyolult kvantumfizikai rendszerek szuperszámítógépes szimulációi terén két magyar kutató, Menczer Andor és Legeza Örs. Eredményük mérföldkövet jelent a kvantumos anyag számítógépes modellezése terén, bonyolult biokémiai összefüggéseket is megoldhat, és nagy segítséget nyújthat olyan kísérletek és ipari fejlesztések elkészítésénél, amelyek korábban rengeteg időbe és pénzbe kerültek - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.

Az Orion vörös szuperóriás csillaga, a Betelgeuze fényváltozásainak új elemzése arra utal, hogy az óriáscsillagnak van egy eddig ismeretlen kísérőcsillaga - derült ki a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóinak és amerikai kollégáiknak új eredményeiből.

A Betelgeuze csillag fényesedése és halványodása évek óta izgalomban tartja a csillagászokat, akik közül többen meg vannak győződve arról, hogy ez egy közelgő szupernóva-robbanás előszele lehet. Az éjszakai égbolt tizedik legfényesebb csillaga azonban talán még sincs a szupernóvává válás határán.

Az éghajlatváltozás nemcsak a hőmérséklet emelkedését okozza, a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat a jövőben - állapította meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont két kutatója, Bede-Fazekas Ákos és Somodi Imelda.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közleményében azt írták, a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásának változása várhatóan a fajok és más ökológiai jelenségek elterjedésére is hatással lesz.

David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper kapja fehérjékkel kapcsolatos kutatásaiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Az amerikai David Baker a számítógépes fehérjetervezésért kapja a díj egyik felét, és a másik felén osztozik a két Nagy-Britanniában dolgozó tudós, a brit Demis Hassabis és az amerikai John Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért.

"David Bakernek sikerült az a szinte lehetetlen mutatvány, hogy teljesen újfajta fehérjéket építsen. Demis Hassabis és John Jumper pedig mesterségesintelligencia-modellt fejlesztett ki egy 50 éves probléma megoldására: a fehérjék összetett szerkezetének előrejelzésére" - hangsúlyozta a felfedezések jelentőségét a Svéd Tudományos Akadémia közleménye.

John J. Hopfield amerikai és Geoffrey E. Hinton brit-kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Az elismerést azokért az alapvető felfedezéseikért és találmányaikért kapják, a tudósok lehetővé teszik a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást - olvasható a testület indoklásában.

Mint az akadémia közleményében rámutatnak, a két díjazott a fizikában alkalmazott eszközöket használva fejlődik olyan módszerek, amelyek a mai gépi tanulás alapjait adták.

"Amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, gyakran a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást értjük alatta. Ezt a technológiát eredetileg az agy felépítése ihlette"- idézték fel, hozzátéve, hogy a két díjazott tudós a nyolcvanas évektől kezdve fundamentális szerepet játszott a mára hihetetlenül hatékonnyá vált mesterséges neuronhálók létrejöttében.