Tudomány

Különböző típusú vírusok hatástalanná, illetve működésképtelenné tételére fejlesztenek eszközt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratóriuma (VNL) és a RoLink Biotechnology Kft. szakemberei – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény.

Közleményükben azt írták, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Gyorsítósáv elnevezésű programjának csaknem 300 millió forintos támogatásával, több mint 410 millió forintból megvalósuló projekt keretében automatizált, nagy kapacitású UV-inaktivációs platformot terveznek kialakítani a szakemberek, amely alkalmas lesz különböző vírusok semlegesítésére.

Szerdán befejezi küldetésének égbolt-felmérési szakaszát az Európai Űrügynökség (ESA) Tejút-térképezője, a Gaia. Az űrtávcső 2014 óta végez méréseket, az általa gyűjtött adatok alapján készülhetett el a Tejútrendszer eddigi legpontosabb térképe.

A Gaia űrtávcső az elmúlt évtizedben több mint hárombillió megfigyelést gyűjtött össze csaknem kétmilliárd csillagról és más kozmikus objektumról és ezzel forradalmasította a galaxisunkról és kozmikus környezetünkről alkotott képet - olvasható a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szerdai közleményében.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology, EIT) innovációs képviseletet nyitott Magyarországon - közölte az intézmény hétfőn.

Az EIT összes innovációs területét lefedő képviselet bekapcsolja a helyi innovátorokat és a többi érintettet Európa legnagyobb innovációs ökoszisztémájába, és lehetővé teszi, hogy a magyar tehetségek és vállalkozók egy helyen érhessék el az EIT Community oktatási, vállalkozásösztönző és innovációt támogató programjait

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 198., rendkívüli közgyűlése támogatta az akadémiai ingatlanvagyon eladását - tájékoztatta Freund Tamás, az MTA elnöke szerdán a sajtó képviselőit a közgyűlés helyszínén, a Pesti Vigadóban.

A közgyűlés 182 igen szavazattal, 141 ellenében elfogadta az MTA Elnökségének előterjesztését arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia eladja a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a magyar államnak összesen 80 milliárd forintért - 74,5 milliárd forint vételár és 5,5 milliárd forint költségvetési támogatás formájában - azzal a céllal, hogy ezen ingatlanok maradéktalanul az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek.

Az antimikrobiális rezisztencia terjedésében vizsgálja a vonuló madarak szerepét a Debreceni Egyetem (DE) nemzetközi hírű etológus professzora, Székely Tamás és kutatócsoportja a HU-rizont nemzetközi kiválósági kutatási együttműködési program nyertes pályázatában - közölte az egyetem sajtóirodája szombaton.

A csemegekukorica termésmennyiségének növelését, illetve az emberi egészség megőrzésében, javításban játszott szerepét vizsgálták a Debreceni Egyetem (DE) kutatói: a több vállalkozás szakembereivel konzorciumban elvégzett négyéves, 1,2 milliárd forint összköltségű projektet mintegy 800 millió forinttal támogatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) alap - közölte az egyetem projektirodája az MTI-vel pénteken.

Közleményükben azt írták, a csemegekukorica Magyarország legfontosabb szántóföldi zöldségnövénye, a termesztése kedvező ökológiai feltételeket és intenzív agrotechnikát igényel. Ugyanakkor termesztésének agronómiai és ökonómiai hatékonysága számottevően romlott az elmúlt években.

November 20-23. között ismét Budapesten tartja ülését a World Science Forum (WSF - Tudomány világfóruma). A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezésében megvalósuló nemzetközi rendezvény fő témája idén a tudomány és a szakpolitika kapcsolata lesz a globális átalakulások idején.

A szervezők közleménye szerint az esemény mintegy ötszáz miniszteri szintű küldött, tudományos szervezetek vezetői és képviselői, szakpolitikai szakértők, tudósok és kutatók részvételével kezdődik jövő szerdán.

A résztvevők 19 plenáris és tematikus ülésen csaknem száz előadás keretében arról egyeztetnek majd, hogyan tudják elősegíteni a tudomány vívmányainak érvényesülését a szakpolitikai intézkedésekben.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói megfejtették, hogyan működnek a kvantumszámítógépek építőköveiként is szolgáló szupravezető kapcsolók - közölte az intézmény csütörtökön.

A BME közleményében emlékeztettek arra: pár éve ismert, hogy a fémvezetékben a szupravezetés egy feszültséggel ki- és bekapcsolható. Mint írták, az egyetem szakemberei most rájöttek, hogy pontosan miképpen. A felfedezés nyomán potenciálisan kifejleszthető áramkörök kvantumszámítógépekben lehetnek majd használhatók.

A tájékoztatásban felidézték, hogy a számítástechnika szédületes fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, de az áramköri elemek további jelentős méretcsökkentése fizikai korlátok miatt nem lehetséges. Ezért a tudósok olyan új elveken működő számítástechnikai eszközök létrehozásán dolgoznak, mint az elektron belső mágneses momentumát használó mágneses adattárolás, vagy a kvantummechanika elvein alapuló kvantumszámítógépek.

A kvantumszámítógépek alapvető építőegységei a kvantumbitek, amelyeket gyakran szupravezető áramkörök segítségével hoznak létre. Az ezekben tárolt információ könnyen el tud veszni, így a terület nagy kihívása olyan robusztus rendszer építése, amely védett az információvesztéssel szemben. Erre az úgynevezett felületi kód a megoldás, amely a kvantumbitek folyamatos, gyors monitorozását igényli, amihez pedig on-chip célhardverek ideálisak

Új számítási rekordot állított fel bonyolult kvantumfizikai rendszerek szuperszámítógépes szimulációi terén két magyar kutató, Menczer Andor és Legeza Örs. Eredményük mérföldkövet jelent a kvantumos anyag számítógépes modellezése terén, bonyolult biokémiai összefüggéseket is megoldhat, és nagy segítséget nyújthat olyan kísérletek és ipari fejlesztések elkészítésénél, amelyek korábban rengeteg időbe és pénzbe kerültek - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.

Az Orion vörös szuperóriás csillaga, a Betelgeuze fényváltozásainak új elemzése arra utal, hogy az óriáscsillagnak van egy eddig ismeretlen kísérőcsillaga - derült ki a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóinak és amerikai kollégáiknak új eredményeiből.

A Betelgeuze csillag fényesedése és halványodása évek óta izgalomban tartja a csillagászokat, akik közül többen meg vannak győződve arról, hogy ez egy közelgő szupernóva-robbanás előszele lehet. Az éjszakai égbolt tizedik legfényesebb csillaga azonban talán még sincs a szupernóvává válás határán.

Az éghajlatváltozás nemcsak a hőmérséklet emelkedését okozza, a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat a jövőben - állapította meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont két kutatója, Bede-Fazekas Ákos és Somodi Imelda.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közleményében azt írták, a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásának változása várhatóan a fajok és más ökológiai jelenségek elterjedésére is hatással lesz.

David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper kapja fehérjékkel kapcsolatos kutatásaiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Az amerikai David Baker a számítógépes fehérjetervezésért kapja a díj egyik felét, és a másik felén osztozik a két Nagy-Britanniában dolgozó tudós, a brit Demis Hassabis és az amerikai John Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért.

"David Bakernek sikerült az a szinte lehetetlen mutatvány, hogy teljesen újfajta fehérjéket építsen. Demis Hassabis és John Jumper pedig mesterségesintelligencia-modellt fejlesztett ki egy 50 éves probléma megoldására: a fehérjék összetett szerkezetének előrejelzésére" - hangsúlyozta a felfedezések jelentőségét a Svéd Tudományos Akadémia közleménye.

John J. Hopfield amerikai és Geoffrey E. Hinton brit-kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Az elismerést azokért az alapvető felfedezéseikért és találmányaikért kapják, a tudósok lehetővé teszik a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást - olvasható a testület indoklásában.

Mint az akadémia közleményében rámutatnak, a két díjazott a fizikában alkalmazott eszközöket használva fejlődik olyan módszerek, amelyek a mai gépi tanulás alapjait adták.

"Amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, gyakran a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást értjük alatta. Ezt a technológiát eredetileg az agy felépítése ihlette"- idézték fel, hozzátéve, hogy a két díjazott tudós a nyolcvanas évektől kezdve fundamentális szerepet játszott a mára hihetetlenül hatékonnyá vált mesterséges neuronhálók létrejöttében.

Két amerikai kutató – Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun molekuláris biológus – kapta a mikroRNS felfedezéséért és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepének feltárásáért az idei orvosi-élettani Nobel-díjat és a vele járó 11 millió svéd koronát – jelentették be a Svéd Királyi Akadémián hétfőn Stockholmban.

Az örökletes információ kódját tartalmazó kromoszómák minden testi sejtben jelen vannak, így minden sejt ugyanolyan utasításokkal rendelkezik. Csakhogy a különböző sejteknek jelentősen eltérő géneket kell kifejezniük ahhoz, hogy elláthassák speciális funkciójukat. Ez csak úgy lehetséges, ha működik egy mechanizmus a sejten belül, amely meghatározza, hogy az adott sejttípusban az adott pillanatban mely gén működjön (fejeződjön ki), és ennek köszönhetően létrejöjjön a sejt feladataihoz szükséges fehérjetermék.

Olyan inkubátor fejlesztésén dolgoznak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Humánreprodukciós Nemzeti Laboratóriumban, amely az embrió által kibocsátott fotonok alapján képes kiválasztani a legéletképesebbet, ezzel is növelve a beültetés sikerét - közölte a PTE hétfőn az MTI-vel.

Az egyetem YouTube-csatornáján közzétett videóban Bódis József, a laboratórium kutatócsoportjának vezetője elmondta, az inkubátor eljutott abba a stádiumba, hogy bizonyos funkciói már működnek. Azon túl, hogy az embrió életfeltételeit biztosítja, különböző kontrollmechanizmusok vannak benne.

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vette át kedden a Magyar Szent István Rendet az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.

Sulyok Tamás a díjátadó ünnepségen kiemelte: Krausz Ferenc fizikusra Magyarországon mindannyian büszkén tekintünk, a hosszú évek kutatómunkájának eredményeit a fizikai Nobel-díj igazolta.

A köztársasági elnök hozzátette: Krausz Ferenc és társai új eszközöket adtak az emberiség kezébe, amellyel vizsgálhatóvá váltak az atomokat felépítő elektronok mozgásai és energiaváltozásai, s ezzel végtelen távlatokat nyitottak.

A fénysugár, amellyel Krausz Ferenc világít, egy eddig teljesen ismeretlen dimenziót tesz láthatóvá. A felfedezés életeket menthet az orvoslásban, megújíthatja a fizika és kémia számos tételét, elméletek újragondolására késztet más kutatókat, mozgásba hozza a világot - hangsúlyozta.

Az ELTE etológusai és amerikai kutatók legújabb eredményei szerint a kutyák háziasítás során kialakult extrém barátságos viselkedését egy gén kromoszómakörnyezetének térszerkezete is befolyásolja.

A kutyák egyik legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy sokkal barátságosabbak az emberekkel, mint a farkasok, ami a háziasítás során bekövetkező genetikai változások eredménye - olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében.

Az összegzés szerint az emberek között is előfordul veleszületett extrém barátságosság, mégpedig a Williams-Beuren szindrómások között. Ráadásul a kutyák és a Williams szindrómások genomjában hasonló géndefektust sikerült azonosítani - írták.

- Fekete katonalégy lárvájának előállításával foglalkozik egy magyar vállalkozás, amely állatitakarmány-adalékot és a mezőgazdaságban használható hatékony talajjavító anyagot hoz létre.

Erről a Magyarországon még egyedi gyártási eljárásról beszélgetett Áder János korábbi államfő Percze Rajmonddal, az Agroloop Hungary kft. ügyvezetőjével Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke arról kérdezte a vállalkozót, hogy az olyan növényi hulladéknak számító melléktermékekből, mint a salátanyesedék miként állítható elő nagy fehérjetartalmú állati takarmány, aminek az az előnye, hogy nem kell több ezer kilométerről ideszállítani a hasonló célra alkalmazott szóját vagy hallisztet.

- Magyar kutatók kiderítették, mi történik a talajban, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek. Három különböző erdőtípus talajának felső rétegét vizsgálták, amiből kiderült: bár az akácerdők alatt színesebb baktériumközösség él, a nitrogénkötő szervezetekből kevesebb van.

A vizsgálat további eredményeit a klímaváltozás miatti erdőleromlás hatásainak előrejelzésében is hasznosíthatják Szili-Kovács Tibor, a kutatásban részt vevő HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézet tudományos főmunkatársa szerint - áll a HUN-REN Központ közleményében.

Három különböző erdőtípus - egy kétszer vágott akác állomány, egy fiatal, természetes módon újraerdősült és egy középkorú, vegyes gyertyános-tölgyes állomány - alatt gyűjtött felső talajréteg mintáinak baktérium közösség összetételét, diverzitását és katabolikus aktivitási profilját hasonlították össze, amelyeket a 20. század elején egy korábbi szántóföld helyén telepítettek.

Júliusban két új üstököst is felfedezett Sárneczky Krisztián kutatásvezető csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Piszkéstetői Obszervatóriumában.

Az elsőként július 8-án felfedezett üstökös a nemzetközi megerősítések után július 18-án kapta meg a hivatalos C/2024 N3 (Sárneczky) nevet - közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont csütörtökön az MTI-vel