Tudomány

Eredmények megjelenítése 1-től 20-ig 1408 találatból.

Százezer éves kőszerszámkészítő műhelyt találtak Izraelben

Tudomány - 2020-08-05

Százezer éves kőszerszámkészítő műhelyt találtak Izraelben, Dimóna városnál - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A núbiai-Levallois kultúra pattintott kő szerszámainak egykori műhelyét találták meg az új izraeli lelőhelyen az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei vezette ásatásokon.

"Ezt a tevékenységet a modern ember megjelenésével azonosítják, amely 150-200 ezer évvel ezelőtt Kelet-Afrikában élt, majd onnan elterjedt az egész világon. A kovakő faragásának Dimónában is megtalált technológiája a középső-paleolitikum időszakában, 250 ezertől 50 ezer évvel ezelőttig virágzott" - közölték az IAA régészei.

Valószínűleg azért találtak rá az akkori emberek erre a kicsinynek számító lelőhelyre, mert ott bőven bányászható a természetes kovakő, amelyből viszonylag könnyen tudták elkészíteni eszközeiket.

Először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról a CERN kutatói

Tudomány - 2020-08-04

- Először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról az európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) kutatói, akik a jelenleg virtuálisan zajló 40. részecskefizikai konferencián mutatták be kutatási eredményeiket a nagyon ritka jelenségről.

A müon az elektron nehezebb társa, egyike azoknak az elemi részecskéknek, amelyeket az univerzum alapvető összetevőinek tartanak. Míg az elektronokat az elemi részecskék első családjába sorolják, a müon a második családba tartozik.

Nagyon ritka az a fizikai folyamat, amelyben a Higgs-bozon müonokra bomlik, csupán mintegy minden ötezredik Higgs-bozon bomlik müonokra.

Az új eredmények döntő fontosságúak a fizikai alapkutatásokban, mivel elsőként mutatják, hogy a Higgs-bozon kölcsönhatásban van az elemi részecskék második családjával - olvasható a CERN honlapján közzétett közleményben.

A CERN fizikusai a 2012-es felfedezése óta tanulmányozzák a Higgs-bozont, hogy feltárják tulajdonságait. A nagy hadronütköztetőben (LHC) folytatott proton-ütköztetésekben keletkező Higgs-bozon szinte azonnal szétesik - bomlik - más részecskékre. A Higgs-bozon tulajdonságai tanulmányozásának egyik fő módszere a különböző részecskékre való bomlás elemzése és gyakoriságuk vizsgálata.

Bizánci korból származó keresztény kolostort találtak Észak-Izraelben

Tudomány - 2020-07-29

Hatodik századból származó keresztény kolostort találtak Észak-Izraelben, Kafr Kama faluban - jelentette a Háárec című újság honlapja.

A Jézus színeváltozásának helyet adó Tábor-hegytől mintegy 10 kilométerre fekvő cserkesz faluban egy új játszótér építése közben bukkantak elő a bizánci mozaikok, melyek a régészek szerint egy kolostor padlózatát díszíthették.

Koronavírus - Orosz akadémikus: két-három vakcinatípus önálló kifejlesztése várható

Tudomány - 2020-07-23

Oroszország várhatóan két-három vakcinatípust fog kifejleszteni - közölte Vlagyimir Csehonyin, az Orosz Tudományos Akadémia elnökhelyettese csütörtökön az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva.

Genetikai vizsgálatokkal fedik fel a denevérek "szuperimmunitását"

Tudomány - 2020-07-23

- Genetikai vizsgálatok segítségével tanulmányozzák a kutatók, hogy a denevérek miként tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírusokat.

Júda királyi adóhivatalát és raktárát találhatták meg a régészek Jeruzsálemben

Tudomány - 2020-07-22

- Júda királyság uralkodói adóhivatalának és raktárának maradványait találhatták meg a régészek Jeruzsálemben - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap szerdán.

Magyar kutatók mesterséges atomokra építenék a jövő kvantumszámítógépét

Tudomány - 2020-07-22

A kvantumszámítógépek alapját jelentő kvantumbitek gyakorlati megvalósításához járulhat hozzá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) működő Nanoelektronika és Egzotikus Kvantumfázisok Lendület-kutatócsoportok új eredménye. A magyar kutatók mesterséges atomok felhasználásával építenék a jövő kvantumszámítógépét - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

A kvantumszámítógépek az utóbbi években robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül. Működési elvük lényege, hogy számítási egységük a hagyományos, kétértékű (0 vagy 1) bit helyett a kvantumbit vagy qubit, amely a két érték tetszőleges kombinációját felveheti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy már néhány tucat qubites kvantumszámítógépekkel is olyan problémák oldhatók meg másodpercek alatt, amelyekhez a sokmilliárd bites (vagyis néhány gigabájtos) memóriájú hagyományos számítógépeknek évszázadokra lenne szüksége - olvasható az MTA szerdai közleményben.

Elkészült a világegyetem minden eddiginél legnagyobb 3D-s térképe

Tudomány - 2020-07-20

A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport - számolt be róla a swissinfo.ch svájci hírportál.

A Barion Oszcilláció Spektroszkopikus Vizsgálat (eBOSS) elnevezésű hatéves kutatást, amelynek során sok millió galaxist és kvazárt elemeztek, részben Jean-Paul Kneib, a lausanne-i műegyetem (EPFL) asztrofizikusa vezette. Az univerzum térképét hétfőn publikálták.

A malacok a kutyákhoz hasonlóan képesek kommunikálni az emberrel

Tudomány - 2020-07-18

Egy semleges helyzetben a malacok szinte azonos gyakorisággal kezdeményeznek interakciót az emberrel, mint a kutyák, problémamegoldás közben azonban önállóan próbálják elvégezni a feladatot, és nem fordulnak annyiszor az ember felé - derül ki az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatából.

Az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatában családban élő fiatal törpemalacok és kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedését hasonlították össze.

ELTE TTK közleményében azt írják, a kutyákról tudható, hogy problémamegoldó helyzetben már fiatal korban is az emberre néznek, hogy kapcsolatot teremtsenek és kommunikációs interakciót kezdeményezzenek. Vajon ez a kutyák sajátossága, vagy más társállatok is ezt csinálnák - tették fel a kérdést a kutatók, akik egy másik háziasított, szociális faj, a sertés viselkedését hasonlították a kutyáéhoz.

Freund Tamás: a tudomány és a politika együttműködése nemzeti érdek

Tudomány - 2020-07-08

Nemzeti érdek a tudomány és a politika együttműködése, ezért a két terület között kétirányú kommunikációra van szükség - mondta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerdai online sajtótájékoztatóján a köztestület frissen megválasztott elnöke.

Freund Tamás akadémikust az MTA 193., tisztújító közgyűlésének kedd este lezárult, 24 órás online szavazásán választották elnöknek a leadott szavazatok 58,51 százalékával.

Hetvenmillió éves óriáshal kövületét fedezték fel Argentínában

Tudomány - 2020-07-07

Hetvenmillió éves óriáshal fosszíliájára bukkantak Argentínában. A Patagóniában talált ragadozóhal több mint hat méter hosszú lehetett. A hal Patagónia vizeiben úszott a kréta földtörténeti korszak végén, amikor a hőmérséklet jóval magasabb volt, mint most - írták a kutatók az Alcheringa: An Australasian Journal of Palaeontology című tudományos lapban.

Hétfőn folytatódik az Akadémia közgyűlése, új elnököt is választanak

Tudomány - 2020-07-05

Hétfőn online folytatódik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 193. közgyűlése, amelyen új elnököt is választanak. A közgyűlés szerdán a testület titkárságának webszervereit ért terheléses támadás miatt félbeszakadt. A hétfői közgyűlés a korábban elmaradt napirendi pontokkal folytatódik, majd a közgyűlés tagjai megvitatják a jelöltekre tett javaslatokat.

Az elnöki posztért ketten indulnak: Freund Tamás neurobiológus és Pléh Csaba pszichológus, nyelvész.


A kutyák tudatában vannak cselekvéseiknek egy új kutatás szerint

Tudomány - 2020-06-26

- A kutyák képesek visszaemlékezni az általuk korábban végrehajtott tevékenységekre, vagyis tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a Scientific Reports című folyóiratban publikált legújabb kutatásából.

Idén Roska Botond neurobiológus kapja a Körber-díjat

Tudomány - 2020-06-23

A Svájcban kutató magyar neurobiológus, Roska Botond kapja az idén a Körber Európai Tudományos Díjat, a hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díját, amellyel minden évben egyetlen európai tudóst ismernek el az összes tudományterületről. Az elismeréssel egymillió euró jár - jelentette be kedden a szervezet.

Az indoklás szerint a magyar orvos munkájával forradalmi változást hozott a szemészetben. A vakság gyógyításán dolgozó tudóst a méltatásban a látás területének és a retina kutatásának egyik legnagyobb szaktekintélyének nevezik a világon.

A Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek nyilatkozva kedden elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy Európa egyik legrangosabb tudományos díjával ismerték el munkásságát.

Szappanbuborékkal szállítottak pollent a gyümölcsfákra japán tudósok

Tudomány - 2020-06-18

Szappanbuborékok felszínén szállított virágporral sikerült megtermékenyítenie körtefákat egy japán kutatócsoportnak - számolt be róla a BBC hírportálja.

A méhek számának globális csökkenése miatt kutatnak régóta a beporzás alternatív útjai után. Most japán kutatók buborékágyúból fújták ki a finom gömböcskéket, melyek 95 százalékban sikeresen porozták be a körtefák virágait. Jelenleg a beporzó szappanbuborékokat kilövő drónokat tesztelik

Zöld fényt észleltek a Mars légkörében

Tudomány - 2020-06-16

Zöld fényt észleltek a Mars légkörében - számolt be róla a BBC hírportálja. Hasonló fényt látnak időnként az asztronauták, amikor a Föld tányérjának peremére tekintenek.

. A fény az oxigénatomok és a napfény reakciójából születik. A jelenségről régóta sejtették, hogy más bolygóknál is létezhet, az európai-orosz Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszonda azonban az első, mely ilyen megfigyelést tett a Földön kívül.

Először közelíti meg a Napot a Solar Orbiter (SolO) európai űrszonda hétfőn

Tudomány - 2020-06-15

Először halad el a Naphoz közel, mintegy 77 millió kilométeres távolságban hétfőn a Solar Orbiter (SolO) európai űrszonda. A misszió feladata, hogy új információkkal segítse a Nap dinamikájának megértését. A perihélion, vagyis röppályájának a Naphoz legközelebb eső része a szondát a Vénusz és a Merkúr között vezeti el. A következő években ennél is közelebb kerül, akár 43 millió kilométerre is megközelíti a csillagot.

A Föld átlagosan 149 millió kilométer távolságra kering a Nap körül.

A Richter saját fejlesztésű antipszichotikuma év gyógyszere díjat kapott

Tudomány - 2020-06-11

A Richter Gedeon Nyrt. saját fejlesztésű, cariprazine hatóanyagú antipszichotikumának ítélte a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság (MFT) Az év gyógyszere 2019 elismerést - közölte a gyógyszeripari vállalat csütörtökön.

Új pár felfedezése jelent reményt a világ legritkább főemlősfaja fennmaradására

Tudomány - 2020-06-01

A világ legritkább főemlősfaja, a hajnani gibbon egy hímét és egy nőstényét fedezték fel, a pár új reményt jelent a világ legveszélyeztetettebb főemlősfajának fennmaradására - írta a BBC hírportálja.

Floridában felbocsátották a SpaceX űrhajóját két asztronautával a fedélzetén

Tudomány - 2020-05-30

Helyi idő szerint szombat délután sikeresen felbocsátották Floridából a SpaceX űrhajóját két asztronautával a fedélzetén. Kilenc év után először indultak a Nemzetközi Űrállomásra űrhajósok az Amerikai Egyesült Államokból. A Crew Dragon nevű űrhajón Robert Behnken és Douglas Hurley veterán asztronauták foglalnak helyet; előbbi 49, utóbbi pedig már 53 éves.

Az amerikai űrkutatási és űrhajózási hivatal (NASA) ezúttal nem önerőből, hanem Elon Musk milliárdos SpaceX nevű magánvállalatával együttműködve bocsátotta fel az űrhajót. Ez az első alkalom az amerikai űrhajózás történetében, hogy a NASA magáncéggel együttműködve indít űrexpedíciót.