Tudomány

Eredmények megjelenítése 1-től 20-ig 1374 találatból.

Emberelődök három faja is élt egy időben egymás mellett

Tudomány - 2020-04-03

Emberfélék három faja is élt egy időben egymás közelében a mai Dél-Afrika területén - állapította meg egy új kutatás.A Johannesburg melletti barlangegyüttesben feltárt leletekről szóló tanulmány a Science tudományos folyóiratban jelent meg.

A kutatók megtalálták az ember közvetlen elődjének tartott Homo erectus (felegyenesedett ember) eddig ismert legrégibb maradványát.

A három hominida az Australopithecusok, a Paranthropusok és a Homo-csoportba tartozott. Az Australopithecusok leghíresebb képviselője a Lucynak nevezett egyed, amelynek kövületei Etiópiában kerültek elő.

Ígéretesnek bizonyultak az őssejtkezelések a Covid-19-tüdőgyulladás kezelésében

Tudomány - 2020-03-31

Ígéretesnek bizonyultak az első kínai őssejtkezelések a Covid-19-betegek kezelésében a koronavírus-járvány idején Pekingben - közölték kínai kutatók.

"Tanulmányunk megmutatta, hogy emberi mesenchymális őssejt intravénás infúziója biztonságos és hatékony megközelítés a Covid-19-tüdőgyulladás kezelésében, köztük olyan idős betegek esetében, akiknél súlyos volt a tüdőgyulladás" - idézte a Fort Worth-i Észak-texasi Egyetem Egészségtudományi Központjának közleménye Csin Kun-lint, akinek amerikai laboratóriuma segítette a pekingi orvosokat abban, hogy 21. századi megoldást találjanak a súlyos járvány leküzdésében.

Az őssejtkezeléssel a kutatók az immunrendszert akarták erősíteni, hogy kivédje a vírus támadását. A kísérleti gyógykezelés részeként a pekingi Juan Kórház hét súlyos betege kapott intravénásan őssejteket, három beteg placebót. Az őssejttel kezelt hét beteg meggyógyult, és 14 nap múlva kiengedték őket a kórházból. A placebóval kezelt egyik beteg meghalt, egynek súlyosbodott az állapota, a harmadiknál akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS) lépett fel

A rák több mint 50 típusát mutatja ki egy új vérvizsgálat

Tudomány - 2020-03-31

A rák több mint 50 típusát mutathatja ki egy egyszerű vérvizsgálat, gyakran az első jelek vagy tünetek megjelenése előtt egy új kutatás szerint. Az Annals of Oncology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői a daganatból a vérbe jutó DNS kémiai változásai után kutattak - számolt be róla a BBC hírportálja.

Az amerikai Dana Farber Rákkutató Intézet, a Harvard Orvostudományi Egyetem, a brit Francis Crick Institute és a University College London kutatói több mint 4000 mintát vizsgáltak meg, amely rákos és nem rákos páciensektől származott.

Szakértők: a hidroxi-klorokin-szulfát hatékonynak tűnik a betegség kezelésében

Tudomány - 2020-03-27

A kezdeti eredmények szerint a hidroxi-klorokin-szulfát más gyógyszerekkel együtt alkalmazva hatékonynak mutatkozik a koronavírusos betegek kezelésében.

Nem egyszerre zajlott le a földtörténet legsúlyosabb kihalása a szárazföldön és az óceánban

Tudomány - 2020-03-27

- Nem egy időben zajlott le a szárazföldön és az óceánban a földtörténet legsúlyosabb tömeges kihalása 252 millió évvel ezelőtt, a perm időszak alkonyán - állapították meg kutatók a Dél-afrikai Köztársaságból és Ausztráliából származó ősmaradványok korának felülvizsgálata nyomán.

A késő perm időszak állatvilágának eltűnése után nem sokkal élt gerincesek fosszíliáinak újbóli kormeghatározása azt mutatta, hogy azok az ökoszisztémát érintő változások, amelyek végül a szárazföldi gerinces fajok 70 százalékának kipusztulását eredményezték, a szárazföldön több százezer évvel korábban kezdődtek meg, mint az óceánban - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Koronavírus - Pécsi Tudományegyetem: sikerült meghatározni a vírus teljes genetikai kódját

Tudomány - 2020-03-21

Sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját, ami fontos a további hazai és nemzetközi kutatások elősegítésére - közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szombaton.

A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának (SzKK) Jakab Ferenc vezette virológiai és a Gyenesei Attila vezette bioinformatikai kutatócsoportjának együttműködésében megvalósult munka során közvetlenül egy magyar fertőzött beteg garatváladékának mintáját dolgozták fel nemzetközi protokoll alapján, majd határozták meg a vírus genetikai kódját.

A gazdagokat teszi felelőssé a klímaváltozásért egy nemzetközi tanulmány

Tudomány - 2020-03-17

A gazdagok a felelősek elsősorban a globális éghajlati krízisért - állapították meg a Leedsi Egyetem kutatói, akik 86 országra terjesztették ki vizsgálatukat.

Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel egy különleges kettős csillagrendszerben

Tudomány - 2020-03-17

Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel egy különleges kettős csillagrendszerben, amely a kutatóknak fontos információkkal szolgál arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog egyszer meghalni - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A Sheffieldi Egyetem tudósai elsőként fedeztek fel egy pulzáló fehér törpét egy úgynevezett fedési kettőscsillag-rendszerben. Ez a felfedezés elsőként teszi láthatóvá a kutatók számára, hogyan befolyásolta a bináris fejlődés egy fehér törpe belső szerkezetének változásait.

A fedési kettőscsillag-rendszerek két egymás körül keringő csillagból állnak, amelyek a Földről nézve periodikusan haladnak el egymás előtt.

A fehér törpék tulajdonképpen a Naphoz hasonló csillagok meghalása után hátramaradt kiégett magok. Ez a most megismert fehér törpe elsőként nyújthat betekintést ezeknek a csillagoknak a szerkezetébe, fejlődésébe és halálába.

Az eddig véltnél jóval később érkeztek az élet alapkövei a Földre

Tudomány - 2020-03-13

- Az eddig véltnél jóval később érkeztek az élet alapkövei a Földre - állapították meg kutatók több milliárd éves kőzetek vizsgálatával.

A Kölni egyetem tudósai vezette kutatócsoport által elemzett minták a legrégebbi megőrződött köpenykőzetek. A szakértők az óceánok eredetéről és a földi élet kialakulásáról bukkantak új információkra. Felfedezték, hogy az elemek nagy része, amelyek elengedhetetlenek az óceánok és az élet kialakulásához - például a víz, a szén és a nitrogén - a Föld történetének csak későbbi szakaszában érkeztek a bolygóra.

A víz alatti erdők genetikai sokféleségére jelenthetnek fenyegetést az óceáni hőhullámok

Tudomány - 2020-03-10

- A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.

A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a víz alatti tengerialga-erdőségek átlagos genetikai diverzitásának 30-65 százaléka veszett oda Nyugat-Ausztrália állam 800 kilométeres partvonalának egyes részeinél - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Felrobbant egy fekete lyuk az Ophiuchus galaxishalmazban

Tudomány - 2020-03-10

Felrobbant egy fekete lyuk az Ophiuchus galaxishalmazban, a detonáció a Földtől több százmillió fényévre következett be - hangzott el kedden az M1 aktuális csatornán.

A kutatók szerint a korábbi rekorder esethez képest ötször nagyobb volt a robbanás mértéke. Az elmúlt 25 évben a röntgentcsillagászat jelentős fejlődésen ment keresztül, ezek a távcsövek a hőt érzékelik, nem a fényt. Az új megfigyelések során kiderült, hogy a galaxisok közötti teret kitölti a nagyon ritka, de forró gázplazma, amely röntgenben sugároz - közölte Kiss László csillagász.

Hozzátette, az aktuális vizsgálat arról szól, hogy az Ophiuchus, más néven Kígyótartó csillagképben található galaxishalmazban kimutattak egy olyan szabályos eltorzulást a röntgensugárzó anyag eloszlásában, amely arra utal, hogy ott egy nagy, hirtelen energiafelszabadulás történt, ami röntgensugárzó plazmában található nagy lyukkal hozható összefüggésbe.

Az eddigi legnagyob felbontású panorámafelvételét készítette a Marsról a Curiosity

Tudomány - 2020-03-05

Az eddigi legnagyobb felbontású panorámafelvételét készítette el a marsi felszínről az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Curiosity marsjárója - közölte szerdán a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory.

A kutyák agya hatékonyabban elemzi a beszélő kilétét, mint a beszédhangokat

Tudomány - 2020-03-04

A kutyaagy hatékonyabban elemzi a hozzá beszélő személy kilétét, mint a hallott beszédhangokat: a kutyák hasonló agyterület segítségével ismerik fel, hogy ki beszél, mint az emberek, a kutyák esetében azonban a neurális aktivitásmintázat a beszélőelemzés során épp ellentétes az emberben ismerttel - fedezték fel az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, a TKI és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai.

Hatalmas "űrhóembert" képez a két összeolvadó fehér törpe

Tudomány - 2020-03-03

Egy hatalmas hóemberalakú, soha nem látott légkörű csillagot fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, az égi objektum két fehér törpecsillag lehet, amelyek éppen csak elkerülték a megsemmisülést, és egy kisebb, sűrű csillagba olvadnak össze - adta hírül a BBC News honlapja.

A kutya orra érzékeli az infravörös sugárzást

Tudomány - 2020-02-28

A kutyák orra érzékeli az infravörös sugárzást - fedezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék és a svédországi Lund Egyetem kutatói egy közösen végzett kísérletsorozatban.

Huszonnyolc összetett hanggal kommunikálnak a Ross-tengeri kardszárnyú delfinek

Tudomány - 2020-02-27

- Huszonnyolc összetett hanggal kommunikálnak a Ross-tengeri, vagyis C típusú kardszárnyú delfinek.

Az ausztrál Curtin Egyetem vezette kutatás szerint a gyilkos bálnák legkisebb típusa 28 összetett hangot alkalmaz, köztük felpattanó-pulzáló hangokat és füttyöket, hogy így kommunikáljanak a családtagokkal - írja a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Nem a szülők génjein múlik, hogy milyen nemű gyerekek születnek egy ausztrál kutatás szerint

Tudomány - 2020-02-20

- Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.

Generációkutató: három emberöltő alatt megháromszorozódott az emberi élettartam

Tudomány - 2020-02-20

Három emberöltő, körülbelül 150 év alatt megháromszorozódott a várható élettartam - mondta Steigervald Krisztián generációkutató csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

A kutató elmondta, az emberiség történetének 99,9 százalékában a várható élettartam 30, de még 160 évvel ezelőtt is csak 45 év volt a svéd nők körében. Ezzel szemben ma a japán nők élnek a legtovább, s az ő várható élettartamuk már 87 év."Egész egyszerűen nincs arra felkészülve a társadalom - egyénileg és családpolitikailag vagy társadalompolitikailag sem -, hogy miként lehet kezelni azt, hogy tömegével megjelennek olyan emberek a társadalomban, akik 80-90 évesek" - fogalmazott

Hatékonyabbá tehetik a leukémia kezelését egy magyar kutatócsoport eredményei

Tudomány - 2020-02-18

Az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) terápiája során kialakuló molekuláris változásokat vizsgálvaa daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásában fontos szerepet játszó folyamatot talált a Semmelweis Egyetemen (SE) működő MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport - írta keddi közleményében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

A krónikus limfocitás leukémia (CLL) az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus a nyugati országokban, Magyarországon mintegy 3-4000 embert érint. Az elmúlt években számos új gyógyszer jelent meg a betegség kezelésére, melyek jelentős javulást hoztak, az esetek egy részében azonban a kezdeti kedvező válaszok ellenére a daganatsejtek ellenállóvá válnak, hiába alkalmaznak új terápiákat.

Génszerkesztéssel állították meg az egyik legagresszívebb mellrák sejtjeinek terjedését

Tudomány - 2020-02-14

A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva.

Az Oncogene című szaklap friss számában megjelent eredményekről a medicalxpress.com számolt be.

A tanulmány a betegség legyőzésének új útjait mutatja meg.