Tudomány

Átadták a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka terén mutatott kiemelkedő teljesítményeket elismerő 2023-as Gábor Dénes-díjakat hétfőn az Országházban.

Az ünnepségen Gábor Dénes-életműdíjat kapott Biacs Péter Ákos, vegyészmérnök, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professzor emeritusa a magyar agrár- és élettudomány területén kidolgozott és szabadalommal védett eljárásairért.

Egy öttagú magyar konzorcium mintegy ötévnyi kutatómunkával új technológiát fejlesztett ki a bauxitmaradvány (vörösiszap) újrahasznosítására egy uniós projektben, és az így készült betontermékek gyártása már el is elkezdődött.

Penk Márton, a konzorciumot vezető Martin Metals Kft. ügyvezető igazgatója elmondta ,hogy az 1,48 milliárd forint összértékű K+F fejlesztéshez egymilliárd forintos uniós támogatást nyertek el.

A projektben részt vevő három cég - Golder Zrt., Geovol Kft., Martin Metals Kft. - illetve a Bay Zoltán Nonprofit Kft., és a Pannon Egyetem az ajkai tározókban lerakott vörösiszapban található ásványi nyersanyagok kinyerési lehetőségeit kutatta, hogy hasznosítási eljárásokat, technológiákat és eszközöket fejlesszenek ki

A cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira a Semmelweis Egyetem friss kutatása szerint.Az éghajlatváltozás kardiovaszkuláris betegségekre gyakorolt hatását több éve vizsgálják az egyetemen, amely egy világszinten újnak számító tudományos diszciplína, a kardiometeorológia kialakulását is inspirálta.

A Semmelweis Egyetem szakemberei összesen 7230, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2017 és 2021 között akut szív és- érrendszeri problémával kezelt beteg adatait elemezték. Arra keresték a választ, hogy a légköri paramétereknek együttesen milyen szerepe lehet a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában, illetve hogy mely betegcsoportok a legveszélyeztetettebbek a különböző időjárási és légszennyezési tényezőkkel szemben.

Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához is hozzájárulhatnak azok az emésztőrendszerben előforduló mikroorganizmusokat vizsgáló kutatások, melyeket Juhász Szilvia végez munkatársaival a szegedi Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központban (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM)..

- Átadták a Junior Prima Díjakat a magyar tudomány kategóriában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületében.

A 17. alkalommal megítélt elismeréseket a díjazottak Erdei Annától, az MTA főtitkár-helyettesétől, Zátrok Ildikótól, az MFB vezérigazgató-helyettesétől és Sipos-Tompa Leventétől, az MFB elnök-vezérigazgatójától vették át hétfőn - áll a közleményben.

Faragó Tamás, az ELTE Etológia Tanszék tudományos munkatársa öt évre több mint két és fél millió eurós (mintegy 950 millió forint) támogatást nyert az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) kutatócsoport alapítására kiírt Consolidator pályázatán.

A 2024 nyarán induló kutatás keretében az emberi nyelv egyik fontos elemét, a vokális tanulás képességének evolúcióját vizsgálják kutyák bevonásával, ami új, és a területen szokatlan modellfajnak számít.A Miklósi Ádám által vezetett Etológia Tanszék kutatói több mint húsz éve kutatják a családi kutya kognitív képességeit, főként az emberrel való együttműködése során.

- Újratölthető cink-levegő akkumulátor környezetbarát, nagy teljesítményű prototípusát fejlesztették ki a Debreceni Egyetem természettudományi és technológiai karának kutatói: az új típusú energiatároló cellulóz alapú, biológiailag lebomló anyagokat használ adalékanyagként és membránként, a fejlesztés már a léptéknövelés fázisában tart.

A megújuló energia hasznosíthatóságát, annak tárolási lehetőségeit hosszú ideje kutatják a DE alkalmazott kémiai tanszékének munkatársai.

A mai lítium-akkumulátoroknál behatárolja a további fejlődést, hogy kapacitásuk korlátozott és az újrahasznosíthatóságuk körülményes. Utóbbi miatt pedig nehéz beilleszteni a körforgásos gazdaságba, ami a hosszú távú gazdasági és környezetvédelmi célokat mindenképp korlátozza - írták.

- Mesterséges intelligencián alapuló, az Alzheimer-kór korai felismerését lehetővé tevő szűrési platformot fejlesztenek 15 ország tudományos, üzleti és klinikai szervezeteinek részvételével az Európai Unió Horizon Europe programjának támogatásával.

Az együttműködés magyar tagja, a szegedi Pharmacoidea Kft. közleménye szerint az Európai Unióban több mint 7 millió ember szenved demenciában, és ez a szám 2050-re megduplázódhat. Ez mind az emberi, mind a pénzügyi erőforrások tekintetében hatalmas terhet ró majd az egészségügyi rendszerekre világszerte.

- Az Atommagkutató Intézet (ATOMKI) Tudományos Tanácsának javaslata alapján a 2023. évi Szalay Sándor-díjat Kiss Gábor, az ATOMKI Junior Prima díjas, Bolyai-plakettel és a Magyar Nukleáris Társaság Fermi-díjával kitüntett tudományos tanácsadója, a nukleáris asztrofizikai csoport vezetője kapta - közölte az ATOMKI csütörtökön.

A méltatás szerint Kiss Gábor világviszonylatban is kimagasló eredményeket ért el a robbanásos elemkeletkezési folyamatok magfizikai paramétereinek kísérleti vizsgálatában. "Jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó eredményei a nehéz, proton-gazdag magok szintézisében szerepet játszó alfa-részecske befogási reakciók, valamint a stroncium és ezüst között található neutron-gazdag izotópok keletkezését meghatározó töltöttrészecske-indukált magreakciók hatáskeresztmetszeteinek méréséhez kapcsolódnak" - emelték ki.

- Az Alzheimer-kór és a cukoranyagcsere zavarainak összefüggéseit vizsgálják szegedi kutatók,

Az idegsejtpusztuláshoz vezető molekuláris okok feltérképezése mellett céljuk innovatív, diabetikus élelmiszeripari termékek fejlesztése is - tájékoztatott a konzorciumot vezető Pharmacoidea Kft.

A közlemény szerint a Pharmacoidea Kft. a Lissé Kft., a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) részvételével zajló, 2025 őszéig tartó projekt 585 millió forintos költségeiből 415,6 millió forintot fedez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatása.

A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikálták a magyar kutatók azt az általuk fejlesztett módszert, amelynek segítségével élő szövetekben, valós időben mutatható ki a központi jelentőségű leukotrién B4 gyulladást szabályozó molekula.

"Nem magamat, hanem a tudományt szeretném népszerűsíteni" - jelentette ki Karikó Katalin csütörtökön a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) rendezett sajtóbeszélgetésen.

Az első Nobel-díjas magyar kutatónő úgy fogalmazott, a figyelem általában a filmsztárokra, sportolókra irányul, ki kell használni, hogy most a kutatók, a tudomány került a középpontba. Az elismerések nyomán jelentkező érdeklődés lehetőséget teremt arra, hogy az újságírókkal közösen elkezdődjön a munka annak érdekében, hogy az emberek jobban megérthessék a tudományt, tiszteljék jobban a tudósokat, a tanárokat, az orvosokat.

A járvány idején a kutatók el voltak foglalva a vakcinafejlesztéssel és olyanok jutottak szóhoz, akik "akik a Facebookon tanulták az immunológiát". Az emberek, akiknek kérdéseik voltak, nem kaptak választ - mondta a biológus, aki szavai szerint az őszinte kommunikáció híve. Úgy látja, a kutatók és az újságírók közös feladata segíteni az embereket, hogy megérthessék azt, ami körülöttük történik, hogy az, aki érdeklődik, tudományos ismeretekhez juthasson.

Egy, a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (HUN-REN SZTAKI) által vezetett európai kutatócsoportnak sikerült megoldania az úgynevezett flatter jelenség elnyomását egy aktív szabályozórendszer segítségével. A kutatók a megoldást egy speciálisan erre a célra épített pilóta nélküli légi jármű (UAV) segítségével végrehajtott repülési kampányban mutatták be.

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és a Bécsi Orvostudományi Egyetem Rákkutató Intézet közös projekt keretében új támadáspontot azonosított a kemoterápiát túlélő tumorsejtekben. Az eredmények klinikai alkalmazásával meghosszabbíthatóvá válhat a rákos betegek túlélése.

- Új tudományos eredményeket tett közzé a galaxisunkról és azon túlról is az európai Gaia űrmisszió. A csillagászok többek között újabb félmillió csillagot katalogizáltak egy sűrű csillaghalmazban, azonosítottak csaknem négyszáz lehetséges kozmikus lencsét, és több mint százötvenezer kisbolygó pozícióját pontosították a Naprendszerben - közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kedden .

A kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításáért Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Komoly lépést tettek az öregedés megértése felé az ELTE genetikusai, Vellai Tibor és Sturm Ádám. Kutatásuk szerint a DNS mobilis részei, vagyis a transzpozábilis elemek mozgásuk következtében túlságosan destabilizálják genetikai kódunkat, ami az öregedés hátterében állhat.

Tudósok korábban azonosítottak egy specifikus folyamatot, a Piwi-piRNS útvonalat, amely segít szabályozni ezeket a transzpozábilis elemeket és védelemmel szolgál ellenük. Ez olyan sejtekben vagy élőlényekben található meg, amelyek nem öregszenek, például a rákos őssejtekben. Amikor az ELTE kutatói a Caenorhabditis elegans nevű féregben bekapcsolták ezt védelmet, a féreg jelentősen tovább élt - írta az ELTE Genetikai Tanszéka pénteki közleményben.

A magyar genetikusok eredményei a rangos Nature Communications folyóiratban jelentek meg

A szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) Európa jövőjét jelenti - közölte a területfejlesztési miniszter csütörtökön Szegeden.

Navracsics Tibor a kutatóközpont elkészülte alkalmából tartott rendezvényen úgy fogalmazott, Szeged felsőoktatási, tudományos kutatásbéli hagyományai, előzményei és hősei alapozták meg azt, hogy Európa és a világ egyik kutatási központjává váljon. Hozzátette: a beruházás létrejöttét az Európai Unió adófizető polgárainak anyagi hozzájárulása tette lehetővé.

Életének 85. évében, szeptember 12-én elhunyt Daróczy Zoltán Széchenyi-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Debreceni Egyetem egykori rektora - tudatta az MTA kedden. Daróczy Zoltán 1938-ban született Bihartordán. Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-ábrázoló geometria szakán szerzett középiskolai tanári diplomát 1961-ben

- Az idegenhonos inváziós fajok rendkívül jelentős negatív hatást gyakorolnak a természeti környezetre, a gazdaságra, az élelmiszerbiztonságra és a humán egészségre - közölte az agrártárca a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform, az IPBES legújabb jelentésére hivatkozva a hétfőn.

A 2012-ben alakult, immár 143 tagországot számláló kormányközi testület tudományos értékeléseket készít bolygónk élővilágának, ökoszisztémáinak és általuk az emberiség számára nyújtott természeti javak gyorsan romló helyzetéről.