Tudomány

Eredmények megjelenítése 21-től 40-ig 1389 találatból.

Koronavírus - Pécsi Tudományegyetem: sikerült meghatározni a vírus teljes genetikai kódját

Tudomány - 2020-03-21

Sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját, ami fontos a további hazai és nemzetközi kutatások elősegítésére - közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szombaton.

A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának (SzKK) Jakab Ferenc vezette virológiai és a Gyenesei Attila vezette bioinformatikai kutatócsoportjának együttműködésében megvalósult munka során közvetlenül egy magyar fertőzött beteg garatváladékának mintáját dolgozták fel nemzetközi protokoll alapján, majd határozták meg a vírus genetikai kódját.

A gazdagokat teszi felelőssé a klímaváltozásért egy nemzetközi tanulmány

Tudomány - 2020-03-17

A gazdagok a felelősek elsősorban a globális éghajlati krízisért - állapították meg a Leedsi Egyetem kutatói, akik 86 országra terjesztették ki vizsgálatukat.

Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel egy különleges kettős csillagrendszerben

Tudomány - 2020-03-17

Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel egy különleges kettős csillagrendszerben, amely a kutatóknak fontos információkkal szolgál arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog egyszer meghalni - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A Sheffieldi Egyetem tudósai elsőként fedeztek fel egy pulzáló fehér törpét egy úgynevezett fedési kettőscsillag-rendszerben. Ez a felfedezés elsőként teszi láthatóvá a kutatók számára, hogyan befolyásolta a bináris fejlődés egy fehér törpe belső szerkezetének változásait.

A fedési kettőscsillag-rendszerek két egymás körül keringő csillagból állnak, amelyek a Földről nézve periodikusan haladnak el egymás előtt.

A fehér törpék tulajdonképpen a Naphoz hasonló csillagok meghalása után hátramaradt kiégett magok. Ez a most megismert fehér törpe elsőként nyújthat betekintést ezeknek a csillagoknak a szerkezetébe, fejlődésébe és halálába.

Az eddig véltnél jóval később érkeztek az élet alapkövei a Földre

Tudomány - 2020-03-13

- Az eddig véltnél jóval később érkeztek az élet alapkövei a Földre - állapították meg kutatók több milliárd éves kőzetek vizsgálatával.

A Kölni egyetem tudósai vezette kutatócsoport által elemzett minták a legrégebbi megőrződött köpenykőzetek. A szakértők az óceánok eredetéről és a földi élet kialakulásáról bukkantak új információkra. Felfedezték, hogy az elemek nagy része, amelyek elengedhetetlenek az óceánok és az élet kialakulásához - például a víz, a szén és a nitrogén - a Föld történetének csak későbbi szakaszában érkeztek a bolygóra.

A víz alatti erdők genetikai sokféleségére jelenthetnek fenyegetést az óceáni hőhullámok

Tudomány - 2020-03-10

- A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.

A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a víz alatti tengerialga-erdőségek átlagos genetikai diverzitásának 30-65 százaléka veszett oda Nyugat-Ausztrália állam 800 kilométeres partvonalának egyes részeinél - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Felrobbant egy fekete lyuk az Ophiuchus galaxishalmazban

Tudomány - 2020-03-10

Felrobbant egy fekete lyuk az Ophiuchus galaxishalmazban, a detonáció a Földtől több százmillió fényévre következett be - hangzott el kedden az M1 aktuális csatornán.

A kutatók szerint a korábbi rekorder esethez képest ötször nagyobb volt a robbanás mértéke. Az elmúlt 25 évben a röntgentcsillagászat jelentős fejlődésen ment keresztül, ezek a távcsövek a hőt érzékelik, nem a fényt. Az új megfigyelések során kiderült, hogy a galaxisok közötti teret kitölti a nagyon ritka, de forró gázplazma, amely röntgenben sugároz - közölte Kiss László csillagász.

Hozzátette, az aktuális vizsgálat arról szól, hogy az Ophiuchus, más néven Kígyótartó csillagképben található galaxishalmazban kimutattak egy olyan szabályos eltorzulást a röntgensugárzó anyag eloszlásában, amely arra utal, hogy ott egy nagy, hirtelen energiafelszabadulás történt, ami röntgensugárzó plazmában található nagy lyukkal hozható összefüggésbe.

Az eddigi legnagyob felbontású panorámafelvételét készítette a Marsról a Curiosity

Tudomány - 2020-03-05

Az eddigi legnagyobb felbontású panorámafelvételét készítette el a marsi felszínről az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Curiosity marsjárója - közölte szerdán a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory.

A kutyák agya hatékonyabban elemzi a beszélő kilétét, mint a beszédhangokat

Tudomány - 2020-03-04

A kutyaagy hatékonyabban elemzi a hozzá beszélő személy kilétét, mint a hallott beszédhangokat: a kutyák hasonló agyterület segítségével ismerik fel, hogy ki beszél, mint az emberek, a kutyák esetében azonban a neurális aktivitásmintázat a beszélőelemzés során épp ellentétes az emberben ismerttel - fedezték fel az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, a TKI és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai.

Hatalmas "űrhóembert" képez a két összeolvadó fehér törpe

Tudomány - 2020-03-03

Egy hatalmas hóemberalakú, soha nem látott légkörű csillagot fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, az égi objektum két fehér törpecsillag lehet, amelyek éppen csak elkerülték a megsemmisülést, és egy kisebb, sűrű csillagba olvadnak össze - adta hírül a BBC News honlapja.

A kutya orra érzékeli az infravörös sugárzást

Tudomány - 2020-02-28

A kutyák orra érzékeli az infravörös sugárzást - fedezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék és a svédországi Lund Egyetem kutatói egy közösen végzett kísérletsorozatban.

Huszonnyolc összetett hanggal kommunikálnak a Ross-tengeri kardszárnyú delfinek

Tudomány - 2020-02-27

- Huszonnyolc összetett hanggal kommunikálnak a Ross-tengeri, vagyis C típusú kardszárnyú delfinek.

Az ausztrál Curtin Egyetem vezette kutatás szerint a gyilkos bálnák legkisebb típusa 28 összetett hangot alkalmaz, köztük felpattanó-pulzáló hangokat és füttyöket, hogy így kommunikáljanak a családtagokkal - írja a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Nem a szülők génjein múlik, hogy milyen nemű gyerekek születnek egy ausztrál kutatás szerint

Tudomány - 2020-02-20

- Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.

Generációkutató: három emberöltő alatt megháromszorozódott az emberi élettartam

Tudomány - 2020-02-20

Három emberöltő, körülbelül 150 év alatt megháromszorozódott a várható élettartam - mondta Steigervald Krisztián generációkutató csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

A kutató elmondta, az emberiség történetének 99,9 százalékában a várható élettartam 30, de még 160 évvel ezelőtt is csak 45 év volt a svéd nők körében. Ezzel szemben ma a japán nők élnek a legtovább, s az ő várható élettartamuk már 87 év."Egész egyszerűen nincs arra felkészülve a társadalom - egyénileg és családpolitikailag vagy társadalompolitikailag sem -, hogy miként lehet kezelni azt, hogy tömegével megjelennek olyan emberek a társadalomban, akik 80-90 évesek" - fogalmazott

Hatékonyabbá tehetik a leukémia kezelését egy magyar kutatócsoport eredményei

Tudomány - 2020-02-18

Az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) terápiája során kialakuló molekuláris változásokat vizsgálvaa daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásában fontos szerepet játszó folyamatot talált a Semmelweis Egyetemen (SE) működő MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport - írta keddi közleményében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

A krónikus limfocitás leukémia (CLL) az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus a nyugati országokban, Magyarországon mintegy 3-4000 embert érint. Az elmúlt években számos új gyógyszer jelent meg a betegség kezelésére, melyek jelentős javulást hoztak, az esetek egy részében azonban a kezdeti kedvező válaszok ellenére a daganatsejtek ellenállóvá válnak, hiába alkalmaznak új terápiákat.

Génszerkesztéssel állították meg az egyik legagresszívebb mellrák sejtjeinek terjedését

Tudomány - 2020-02-14

A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva.

Az Oncogene című szaklap friss számában megjelent eredményekről a medicalxpress.com számolt be.

A tanulmány a betegség legyőzésének új útjait mutatja meg.

Mégsem ütközések alakították ki a Naprendszer bolygóit az új adatok szerint

Tudomány - 2020-02-14

Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő - írja a BBC hírportálja.

Az uralkodó nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká.Az új eredmények arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze - írták a tudósok a Science tudományos lap új számában.Tanulmányukat a Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület (American Association for the Advancement of Science, AAAS), a Science kiadója éves konferenciáján, Seattle-ben is bemutatták.

Eddig ismeretlen emberelőd génjeit hordozhatja négy nyugat-afrikai népcsoport

Tudomány - 2020-02-13

- Négy nyugat-afrikai népcsoport olyan géneket hordoz, amelyek egy eddig ismeretlen emberelődtől származhatnak egy új genetikai elemzés szerint.

A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint az ősi emberelődnek a neandervölgyiek, a gyeniszovaiak és a homo sapiens ősével lehetett közös felmenője.

A baktériumokat új módon megölő antibiotikumot fedeztek fel

Tudomány - 2020-02-13

A baktériumokat új módon megölő antibiotikum-csoportot fedeztek fel, amely ígéretes megoldást nyújthat az antimikrobiális rezisztencia elleni harcban.

Az újonnan felfedezett corbomycin és a kevéssé ismert complestati korábban nem látott módon végez a baktériumokkal: blokkolja a baktérium sejtfalának működését. A felfedezés a glükopeptidek nevű antibiotikum-családból származik, melyeket talajbaktériumok termelnek - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Kutatásfejlesztési megállapodást kötött a debreceni Atommagkutató Intézet és a Vitesco Technologies

Tudomány - 2020-02-11

- Kutatásfejlesztési megállapodást kötött kedden a debreceni MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) és a városban gyárat létesítő Vitesco Technologies.

Radu Sterp, a Vitesco debreceni zöldmezős beruházásának gyáregységvezetője elmondta: az autóiparban érdekelt cég beszállítóként piacvezető szerepre törekszik. Ehhez számítanak az Atomki szakembereinek tudására is, amely alapja lehet a vállalat növekedésének.

Kétezer éves magokból növesztenek datolyapálmákat Izraelben

Tudomány - 2020-02-06

Izraeli tudósok hat datolyapálmafát növesztettek Jézus korabeli magokból. A szakemberek azt remélik, hogy képesek lesznek olyan datolyát termeszteni a júdeai sivatagban talált hím és nőnemű magokból növesztett fákon, mint amilyet kétezer éve Heródes király ehetett, és küldhetett Rómába, a császári udvarba.