Tudomány

Eredmények megjelenítése 21-től 40-ig 1195 találatból.

Indonézia a földrengéseket tekintve a világ legaktívabb térségében található

Tudomány - 2018-09-30

Indonézia földtani értelemben a világ legaktívabb térségében fekszik, ahol nagy a tektonikai lemezek mozgása, évente 3-4 centimétert csúsznak el egymáshoz képest - mondta Tóth László szeizmológus az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.

Tóth László közölte, a mostani földmozgás környékén általában 5-6 évente előfordul 6,5-nél nagyobb erősségű földrengés.

A szeizmológus közölte: a földrengéseket nem tudják előre jelezni.

Tanulmány a klímaváltozás egészségügyi hatásairól Magyarországon

Tudomány - 2018-09-30

- Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot hazánkban - hívják fel a szerzők a figyelmet abban a tanulmányban, amely az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálja Magyarországon.

Magasabbra nőnek a növények a tundrán a felmelegedés miatt

Tudomány - 2018-09-27

A felmelegedő Északi-sarkvidéken élő növények magasabbra nőnek - ez derült ki az elmúlt három évtized méréseit elemző nemzetközi kutatásból.

Az Alaszkából, Kanadából, Izlandról, Skandináviából és Oroszországból gyűjtött adatok arra utalnak, hogy a változásért a melegedő éghajlat a felelős.

Kutatók Éjszakája - Kétnapos lesz az eseménysorozat

Tudomány - 2018-09-25

- Idén először két napon át tart a Kutatók Éjszakája eseménysorozat, amelyen több mint 2600 program várja az érdeklődőket országszerte több mint kétszáz helyszínen pénteken és szombaton - hangzott el az esemény keddi sajtótájékoztatóján.

Az eddigi jelentkezések alapján 57 magyarországi település 260 helyszínén több mint 2650 különféle program várja az érdeklődőket az ország egyik legjelentősebb tudományos ismeretterjesztő eseményén - összegezte Kardon Béla, a hazai programsorozatot koordinátora, az RCISD Regionális Tudásközpont tudományos igazgatója. A rendezvény alkalmából kutatóintézetek, egyetemek, középiskolai laborok tárják ki kapuikat, és látják vendégül az érdeklődőket.

Az egészséges idős embereknek inkább árt, mint használ a naponta szedett aszpirin

Tudomány - 2018-09-17

A jó egészségnek örvendő idős embereknek nem kellene napi szinten aszpirint szedniük, mivel a gyógyszernek semmilyen jótékony hatása sincsen a 70 év felettiek szervezetére, ugyanakkor növelheti az akár halálos kimenetelű belső vérzés kockázatát - figyelmeztetnek a kutatók.

MTA: részleges megállapodás született az Akadémia és az ITM között

Tudomány - 2018-09-16

Részleges megállapodás született a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között a kutatóintézet-hálózat zökkenőmentes működésének jogi-gazdasági hátteréről azon az egyeztetésen, amelyet szeptember 12-én folytatott az MTA szakértői munkacsoportja a tárca szakértőivel - közölte az Akadémia vasárnap.

A megbeszélés eredményeképpen a felek megállapították, hogy a finanszírozás feltételei az elfogadott költségvetési törvény szerint adottak, és kialakítják a törvény végrehajtásának jogi-igazgatási feltételeit.

MTA - A klímaváltozás miatt volt "furcsán forró" az idei nyár

Tudomány - 2018-09-13

- A klímaváltozás miatt volt furcsán forró az idei nyár Európában - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csütörtöki közleményében. Magyarországon ugyan nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, egyes alföldi tájakon azonban a megbízható meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint most.

Ugrásszerű eredményeket értek el a limfóma kezelésében

Tudomány - 2018-09-13

Ugrásszerű eredményeket értek el az orvosok a limfóma kezelésében a személyre szabott gyógykezelések miatt - közölte a Magyar Rákellenes Liga elnöke csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában .Rozványi Balázs azt mondta, a nyirokrendszer fehérvérsejtjeit megtámadó daganatot kemoterápiával és radiológiával, valamint célzott immunterápiával kiegészített őssejtátültetéssel gyógyítják.

A gyógyítása nehéz, mert sok altípusa van, és mindet máshogy kell kezelni, de ma már 80-90 százalékos eredményeket mutatnak a kezelések - tudatta

Elsőként dolgoztak ki nem antibiotikumos kezelést a tuberkulózis gyógyítására

Tudomány - 2018-09-12

A világon elsőként fejlesztettek ki nem antibiotikumalapú szert a tuberkulózis kezelésére a Manchesteri Egyetem kutatói, reményeik szerint 3-4 éven belül megkezdődhetnek a vegyület klinikai vizsgálatai.

LHC - A nagy hadronütköztető

Tudomány - 2018-09-10

A nagy hadronütköztető (LHC=Large Hadron Collider) a svájci-francia határon, átlagosan 100 méterrel a felszín alatt helyezkedik el.

Az LHC alagútja két különálló gyorsítócsövet tartalmaz, mindkettoben a hadron egy típusa, egy-egy protonnyaláb kering (csaknem fénysebességgel) egymással ellentétes irányban, hogy az alagút négy pontján óriási energiával összeütközzön.

A probiotikumoknak "alig van hatása a szervezetre"

Tudomány - 2018-09-07

A probiotikumok, vagyis a jótékony baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők fogyasztásának "alig van hatása a szervezetre" - állapította meg egy nagy szabású elemzés, melyet izraeli tudósok végeztek. A kutatók szerint a jövő probiotikumának testre szabottnak kell lennie, vagyis az egyes emberek igényei szerint kellene megtervezni őket - írta a BBC hírportálja.

A nők érzelmi jólétét jobban befolyásolja az étrend, mint a férfiakét

Tudomány - 2018-08-27

- A nőknek sokkal több kulcsfontosságú tápanyagra lehet szükségük az érzelmi jólétük fenntartásához, mint a férfiaknak - derült ki a New York-i Állami Egyetem kutatóinak új tanulmányából.

Állatok vándorlását figyelő berendezéseket telepített űrsétáján két orosz kozmonauta

Tudomány - 2018-08-16

Állatok vándorlását figyelő berendezéseket telepített szerdai űrsétáján a Nemzetközi Űrállomás (ISS) két orosz kozmonautája.

Szergej Prokopjev és Oleg Artyemjev az Icarusnak elnevezett német-orosz kísérlet berendezéseit telepítette: az űrállomás külsejére szereltek egy antennát, kiépítették a kábelezést, és Föld körüli pályájukra bocsátottak négy apró kutatóműholdat.


A világon elsőként azonosították a terhességi toxémia korai kórfolyamatait

Tudomány - 2018-08-08

- A világon elsőként sikerült azonosítania a praeeclampsia (terhességi toxémia) kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat a Than Nándor Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa által vezetett csoportnak - olvasható az MTA szerdai közleményében.

A hat ország kutatóinak együttműködésében megvalósult kutatás eredményei hozzájárulhatnak korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához, valamint terápiás eljárások kifejlesztését segíthetik elő.

Rendkívül ritka terhesség után születtek ikrei egy brit nőnek

Tudomány - 2018-08-01

Rendkívül ritka terhesség után születtek ikrei egy brit nőnek. Jennifer Ashwoodnak gyakorlatilag két méhe van, a gyerekek külön-külön fejlődtek bennük. Orvosok szerint egy ilyen várandósság ötszázmillióból egyszer fordul elő.

Koponyasérültek diagnosztikájához szükséges új eszköz kifejlesztésében vesznek részt magyar kutatók

Tudomány - 2018-07-31

Enyhe és közepesen súlyos koponyasérültek agykárosodása súlyosságának megállapításához használható, új - biomarkerek vizsgálatán alapuló - diagnosztikai eszköz kifejlesztéséhez szükséges kutatásban vesznek részt magyar szakemberek.Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma által életre hívott, 22 intézmény - köztük a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai - által végzett kutatás eredményeiről a Lancet Neurology nevű orvosi szaklapban számoltak be a szerzők július végén

A kelet-antarktiszi gleccsereket is súlyosan veszélyezteti az éghajlatváltozás

Tudomány - 2018-07-27

A kelet-antarktiszi Totten-gleccser és a Moszkvai Állami Egyetemről elnevezett jégár esetében is jelentős tömegcsökkenést figyeltek meg az Irvine-i Kaliforniai Egyetem (UCI) kutatói, rámutatva, hogy a két jégóriás teljes összeomlása, öt méternyi globális tengerszint-emelkedést eredményezne.

Az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) folyóiratában közölt tanulmány szerint 2002 áprilisa és 2016 szeptembere között a két gleccser együttesen nagyjából 18,5 milliárd tonna jeget veszített évente, ami 0,7 milliméternyi globális tengerszint-emelkedéssel egyenlő a vizsgált időszakban - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Életre keltek a több tízezer éve megfagyott orsógiliszták

Tudomány - 2018-07-27

Először igazolták orosz és amerikai kutatók többsejtű szervezetek képességet hosszú távú cryobiózisra természetes extrém hideg körülmények között, amikor az orosz tajga örökfagy talajában talált 32-42 ezer éves orsógiliszták életre keltek, mozogtak és táplálkoztak laboratóriumi körülmények között.

A földtörténeti pleisztocén korban a mai Szibéria északkeleti részén élt fonalférgek életre kelését tudományos áttörésnek mondták a tudósok.

A Moszkvához közeli fizikai, kémiai és biológiai problémákkal foglalkozó földtudományi intézet kutatói más orosz egyetemek és kutatóintézetek, valamint az amerikai Princeton Egyetem szakembereivel a permafrosztban talált mintegy 300 pleisztocén kori gilisztát vizsgáltak, közülük kettő mutatott életjeleket - adta hírül a Siberian Times című orosz napilap honlapja.

Az iskolázottsággal összefüggésben álló csaknem 1300 génvariációt azonosítottak a kutatók

Tudomány - 2018-07-25

Az iskolai végzettség szintjével összefüggésben álló csaknem 1300 génvariációt azonosított egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport az eddig készített egyik legnagyobb humán genetikai tanulmány keretében.

Az óceánok savasodása miatt romlik a halak szaglása

Tudomány - 2018-07-24

Elvesztik a szaglásukat a halak az óceánok egyre nagyobb mértékű savasodásával - mutatták ki tanulmányukban brit kutatók.

Amikor a levegőben lévő szén-dioxidot az óceánok magukba szívják, a gáz reakcióba lépve a tengervízzel szénsavat képez, és a víz savasabb lesz. A légköri szén-dioxid mintegy egyharmadát nyelik el az óceánok, az ipari forradalom óta mintegy 525 milliárd tonna szén-dioxidot nyeltek el.

Az elmúlt száz évben az emberi tevékenység miatt növekvő szén-dioxid koncentráció 0,1 százalékkal csökkentette a tengerek ph-értékét, ami jelenleg 8.1. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) jelentése szerint 2100-ra várhatóan további két tizeddel csökkenhet a pH-érték.A halak a szaglásukat használják élelem, biztonságos élőhely keresésére, egymás felismerésére és jó ívóhely felkutatására. Ezért szaglóképességük csökkenése veszélyeztetheti legalapvetőbb funkcióikat a túlélésre.

Az Exeteri Egyetem kutatói gazdaságilag fontos halfajok vizsgálatával kimutatták, hogy ha a jelenlegi ütemben folytatódik a savasodás, egyre több halfaj kerül végveszélybe. A brit kutatók portugál szakemberekkel tesztelték azt, miként érzékeli a különböző szagokat a tengeri sügér.