Tudomány

Eredmények megjelenítése 61-től 80-ig 1326 találatból.

Neumann professzori címet kapott a kvázikristályok Nobel-díjas felfedezője

Tudomány - 2019-05-26

Az idén Dan Shechtman, a kvázikristályok felfedezéséért 2011-ben Nobel-díjjal jutalmazott izraeli professzor tevékenységét ismerte el Neumann professzori címmel a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa.

A két szervezet tájékoztatása szerint az NJSZT névadójáról, a digitális számítógépek működési elveit kidolgozó Neumann Jánosról elnevezett professzori címet 2017 óta minden évben olyan hazai vagy külföldi egyetemi tanár kaphatja meg, aki kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtott, tudományterülete, tevékenysége pedig kapcsolódik a Neumann János által elért tudományos eredményekhez.

Az asztma okait célzó új kezelést fejlesztenek ausztrál kutatók

Tudomány - 2019-05-20

- Az asztma okait célzó új kezelést fejlesztenek ausztrál kutatók. Az új módszer nem a tüneteket, hanem az azok mögött rejlő okokat kezeli.

Kiépült a teljes Tandetron Laboratórium az MTA Atommagkutató Intézetében

Tudomány - 2019-05-18

Kiépült a teljes Tandetron Laboratórium a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében (Atomki) Debrecenben.Az intézetben 2014 májusában helyezték üzembe a Tandetron típusú részecskegyorsítót, amelynek a beszerzését az MTA Infrastruktúra pályázatain elnyert támogatások tették lehetővé.

A vérszívó poloskák legalább 115 millió éve vannak élnek bolygón

Tudomány - 2019-05-18

Legalább 115 millió éve élnek a bolygón vérszívó poloskák, ami azt jelenti, hogy a legkorábbi ismert gazdatestüknek vélt denevéreknél is több mint 50 millió évvel korábban jelentek meg - derült ki egy úgy tanulmányból, amely eredetileg az apró élősködők "rendkívül bizarr" szaporodási szokását vizsgálta.

A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány készítői a vérszívó paraziták 30 fajától gyűjtöttek DNS-mintákat - írja a BBC News.

Nature legolvasottabb cikkei közé került az ELTE fizikusainak közleménye

Tudomány - 2019-05-18

- Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatóinak közleménye a Nature Scientific Reports lapban megjelent 17 ezer cikk közül került a legjobbak közé: a mammográfiai szűréseket forradalmasító eljárást bemutató cikk a múlt év 30. legolvasottabbja lett.

A tudományos közlemény egy innovatív eljárás, az úgynevezett deep-learning (mélytanuló) rendszer alkalmazását mutatja be a mammográfiai diagnosztikában.

A pajzsmirigybetegeknek segíthet az MTA világító egere

Tudomány - 2019-05-15

Megkapta a magyar és európai uniós szabadalmat az a különleges egértörzs, amelyet az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében hoztak létre a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával. Az egér sejtjei világítanak, ha a pajzsmirigyhormonok hatni kezdenek az állat szervezetében.

Az Európai Bizottság Mauro Ferrarit nevezte ki az Európai Kutatási Tanács elnökének

Tudomány - 2019-05-14

- Az Európai Bizottság az olasz Mauro Ferrarit nevezte ki az Európai Kutatási Tanács következő elnökének, 2020. január 1-jétől. Ferrari Jean-Pierre Bourguignont váltja az elnök székben - közölte az uniós bizottság kedden. Ferrari tudományos pályafutása során főként amerikai egyetemeken, egyebek mellett a matematika, a műszaki tudományok, az orvostudomány és a biológia területén dolgozott, és segítette a nanomedicina-kutatások elindítását.

Megbízatása 4 évre szól, amely egyszer megújítható.

Hatodik századi angolszász herceg maradványait tárták fel Essexben

Tudomány - 2019-05-09

- Egy feltehetően a 6. században élt angolszász herceg maradványait tárták fel az essexi Southend mellett. Ez a lelet a "brit válasz Tutamhamon sírjára" - írta a felfedezés jelentőségéről a BBC News.

MTA-közgyűlés - Lovász: az akadémia szervezetén belül szeretnék tartani a kutatóintézet-hálózatot

Tudomány - 2019-05-06

- Az MTA közgyűlése nagy többséggel úgy döntött, hogy az akadémia szervezetén belül szeretnék tartani a kutatóintézet-hálózatot - mondta el Lovász László elnök hétfőn Budapesten. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter viszont azt mondta, hogy továbbra is az akadémián kívül képzelik el az intézethálózat működését.

MTA-közgyűlés - Akadémiai elismeréseket adott át Lovász László

Tudomány - 2019-05-06

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a köztestület 191. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat.

MTA-közgyűlés - Lovász: a kutatóhálózat sorsa a legfontosabb téma

Tudomány - 2019-05-06

A kutatóhálózat sorsa a legfontosabb témája a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődött 191. közgyűlésének - jelentette ki Lovász László, a testülete elnöke az ülést megnyitó beszédében.

"A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk" - fogalmazott Lovász László. Hangsúlyozta: az MTA elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli.

Hozzátette: egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását - hangsúlyozta az MTA elnöke, kiemelve, hogy "ez most a mi legnagyobb felelősségünk".

A demencia új típusát azonosították

Tudomány - 2019-05-02

Amerikai kutatók a demencia új típusát azonosították, tünetei az Alzheimer-kórhoz hasonlóak. Idős páciensek millióit diagnosztizálhatták korábban tévesen, akár egyharmaduk is a demencia egy másik formájában szenvedhet - írta a BBC hírportálja.

A most azonosított kór (LATE, limbic-predominant age-related TDP-43 encephalopathy) leginkább a 80 év felettieket sújtja. Ebben a korcsoportban öt ember közül egy szenved a betegségtől a tudósok szerint, akik több ezer elhunyt mintáit elemezve ismerték fel az új kórt.

Időnként csak a halál után lehet a demencia jeleit az agyban megfigyelni, nincs olyan teszt, amelyik kimutatná.

A LATE-re a TDP-43 nevű fehérjék agyi felhalmozódása jellemző, az Alzheimer-kórra két másik fehérje, az amiloid és a tau lerakódásai.

A tudósok régóta nagy erőkkel keresik a gyógymódot, a betegség sok oka és típusa miatt eddig eredménytelen volt a munka, az elbutulásra jelenleg sincs hatásos kezelés.

A tudósok vizsgálják , hogy miért rengett a Mars

Tudomány - 2019-04-28

- A tudósok még vizsgálják, hogy pontosan mi állhat a nemrégiben rögzített marsrengés hátterében, mivel a vörös bolygó tektonikai értelemben halottnak számít - mondta Sárneczky Krisztián, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa az M1 aktuális csatornán.

A Cnes, a francia űrkutatási ügynökség kedden közölte, gyenge, de világosan észlelhető rengést érzékelt a Marson az Insight amerikai űrszonda francia szeizmométere (SEIS) április 6-án. Ez az első marsrengés, amelyet ez a műszer jelzett.

Rákkutató: a genetika csak 5-10 százalékban felelős a daganatok megjelenéséért

Tudomány - 2019-04-23

Kutatások szerint a genetika csak 5-10 százalékban felelős a rák kialakulásáért - mondta Gundy Sarolta kutató az M1 aktuális csatornán kedden. Az örökletes rákszindrómák elmondása szerint jellemzően nagyon fiatal korban jelennek meg, a rákot gyermekkorban az ivarsejtek mutációja, fiatalkorban pedig hajlamosító gének okozzák.

Parkinson-kórban szenvedők mozgását javították kanadai kutatók egy új kezeléssel

Tudomány - 2019-04-23

- Már a szabadban is tudnak sétálni korábban otthonukhoz kötött Parkinson-kóros páciensek kanadai kutatók egy új kezelésének köszönhetően - számolt be a szakértők szerint nagy reményekre okot adó eredményekről a BBC News.

"A pácienseink többsége 15 éve szenved Parkinson-kórban, és évek óta nem tudnak biztonságosan sétálni. Jelentős változás az életükben, hogy elsétálhatnak egy üzletbe bevásárolni vagy üdülni mehetnek, hiszen korábban az elesés kockázata miatt nem tudtak otthonról kimozdulni" - magyarázta Mandar Jog professzor, az ontariói Nyugati Egyetem tudósa. Mint hangsúlyozta, a kezelés okozta javulás "a legvadabb álmaikat is felülmúlta".

Módosított HIV-vírussal gyógyították meg veleszületett immundefektust amerikai kutatók

Tudomány - 2019-04-18

Amerikai kutatók az immunrendszer egyik legnagyobb ellenségét, a HIV-vírust használtak fel abban a génterápiában, amellyel nyolc kisgyermeket meggyógyítottak a veleszületett súlyos kombinált immundefektusból (SCID).

New England Journal of Medicine című tudományos folyóiratban ismertetett közleményükben a kutatók bemutatták, miként fordították ellenségből "baráttá" a szerzett immunhiányos tünetegyüttest, az AIDS-et okozó HIV-vírust, megváltoztatva oly módon, hogy ne legyen képes betegséget okozni, majd a gyermekek genomjába juttattak egy gént, amely hiányzott a génkészletükből.

Agyi stimulációval sikerült "megfiatalítani" a memóriát

Tudomány - 2019-04-09

Az agy meghatározott helyének elektromos stimulációjával jelentős javulást értek el amerikai tudósok az úgynevezett munkamemóriában, bár egyelőre csak rövid időre - számolt be róla a BBC hírportálja.

Az ősi négylábú bálna a Csendes-óceánon át jutott Dél-Amerikába

Tudomány - 2019-04-05

- A bálna négylábú őse mintegy 43 millió évvel ezelőtt Afrikából úszott át Dél-Amerikába egy új tanulmány szerint. A kutatók Peru partjain fedezték fel az őslény jó állapotban megmaradt csontjait: a keskeny fejű, erős farkú őslény olyan lehetett, mint egy orrszarvú és egy tengeri vidra keveréke.

Óriási, 66 millió évvel ezelőtti becsapódás nyomait őrző kövületeket tártak fel

Tudomány - 2019-04-01

Gigászi aszteroida becsapódásának 66 millió éves nyomait őrzik azok a kövületek, melyeket Észak-Dakotában tártak fel - írta a BBC hírportálja. Az égből záporozó kőtörmeléket találták meg azokban a hal- és fafosszíliákban, melyek feltárásáról az amerikai tudományos akadémia lapja (PNAS) aktuális számában közöltek tanulmányt a Kansasi Egyetem kutatói.

Folytatja gravitációs hullámok utáni kutatását a továbbfejlesztett LIGO és a Virgo

Tudomány - 2019-03-29

Hétfőtől folytatja gravitációs hullámok utáni kutatását a továbbfejlesztett lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO), amelynek munkáját a Virgo olaszországi detektor egészíti ki.