Tudomány

- Az agykéreg és az információfeldolgozásban legfontosabb kéreg alatti partnere, a talamusz között új kommunikációs csatornát fedezett fel és írt le az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Acsády László által vezett kutatócsoportja a Lausanne-i Egyetemmel együttműködve.

Mint az ELKH közleményében olvasható, ez az új idegi útvonal jelen van a magasabb rendű kognitív funkciókban résztvevő homloklebenyhez tartózó (frontális) agykérgi régiókban, de hiányzik az érzékszervi információkkal foglalkozó fali lebenyben (parietális) található agykérgi területekről. Az adatok azt mutatják, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben az információfeldolgozás regionális heterogenitást mutat a különböző agykérgi körökben.

Forradalmi génterápiával kezeltek egy fiatal leukémiás pácienst Nagy-Britanniában; a kutatók azt remélik, hogy hamarosan másoknak is segíthetnek legyőzni a gyermekkori rák és más súlyos betegségek különféle típusait - írta a The Guardian című brit napilap online kiadása.

A 13 éves Alyssán korábban sem a kemoterápia, sem a csontvelő-átültetés nem segített, de miután génszerkesztéssel módosított T-sejteket kapott egy donortól, hat hónapja nincs jele a leukémiájának. A fiatal lánnyal foglalkozó londoni orvoscsoport újabb tíz, a hagyományos terápiákat kimerítő, T-sejtes leukémiával élő páciensen próbálná ki a kezelést. Ha ezek a kísérletek is sikerrel zárulnak, akkor a folytatásban a génszerkesztett sejteket más típusú leukémiában vagy egyéb súlyos betegségben szenvedő betegek is megkaphatnák.

- A jelenleg még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór kezelésének új korszakaként ünneplik a szakértők egy új szer klinikai tesztjének eredményeit - számolt be róla a The Guardian online kiadása.

Az új szer lassítja a kognitív képességek romlását a betegség kezdeti szakaszában lévő betegeknél.

A világon mintegy 30 millió embert sújtó Alzheimer-kór elleni szerek kutatása évtizedek óta sikertelennek bizonyult, a kutatók szerint a friss eredmények azonban reménnyel kecsegtetnek a kezelésre.

- Öt ország - köztük Magyarország - hét kutatóintézete és egyeteme, valamint kis- és középvállalkozások vesznek részt abban a kutatási projektben, amelynek célja fenntartható, biomasszaalapú élelmiszer-értékláncok kialakítása Afrikában - közölte a Bay Zoltán Kutatóközpont.

Magyar részről egy laskagomba-termesztő társaság is részt vesz a programban.

- Tudósok egy Erdélyben talált ókori aranyérme segítségével bebizonyították, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus - olvasható csütörtökön a BBC brit műsorszolgáltató honlapján.

- A Hold felszínét 130 kilométerre közelítette meg az Orion űrhajó hétfőn a kora reggeli órákban, ezt követően folytatja útját a Holdon túl - közölte az Egyesült Államok űrhivatala (NASA). Az Orion múlt szerdán indult, első tesztrepülése során most közelítette meg legjobban Holdat, amelyre a következő években legénységgel a fedélzetén tér majd vissza.

- A rágcsálók idegrendszere tájékozódás közben nemcsak az állat pozícióját képes rövid távon előrejelezni, hanem az előrejelzés bizonytalanságát is meg tudja jeleníteni - fedezték fel az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) és Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) kutatói.

A gyulladásos bélbetegségek egyik típusa, az elsősorban fiatal felnőtteket érintő Crohn-betegség kezelését immár őssejtek beültetésével is segítik Pécsen - közölte a régióközpont klinikáit működtető Pécsi Tudományegyetem.

A sokszor végbélsipollyal szövődött betegséget hagyományosan műtétekkel kezelik, azok hosszú távú eredményességét segíti az őssejtek beültetésével járó, a sebészeti klinikán elsőként kedden alkalmazott eljárás - írták a közleményben.

- Jelentős előrelépést értek el magyar kutatók a fémekben található, úgynevezett forró elektronok tulajdonságainak vizsgálatában. Eredményeiket a jövőben olyan fontos területeken használhatják fel, mint a napelemek és nanoméretű áramkörök fejlesztése, illetve különböző szenzorok érzékenységének javítása.

Fémeket fénnyel megvilágítva nagy energiájú elektronok jöhetnek létre, ezeket nevezik forró elektronoknak. Ezek az elektronok többletenergiájuk révén számos területen hasznosíthatók, mint például kémiai reakciók katalizálásában, napelemek hatékonyabbá tételében, szenzorok érzékenységének növelésében, vagy akár nanoméretű áramkörök fejlesztésében - olvasható a Wigner Fizikai Kutatóközpont keddi közleményében.

- A sarki magaslégköri szelek alapvető szerepet játszanak a grönlandi jégolvadás utóbbi két évtizedben tapasztalt felgyorsulásában, amelyet megfelelő mértékben figyelembe kellene vennie a jelenlegi éghajlati modelleknek is - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport Topál Dániel, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földtani és Geokémiai Intézet munkatársának vezetésével.

A kutatók legújabb eredményeiről beszámoló tanulmány hétfőn jelent meg a Nature Communications című folyóiratban.

Egyes vakságot okozó betegségben szenvedő páciensek látásfunkcióit részben helyreállító génterápiás kezelés után az éleslátás visszaállítását is lehetővé tevő eljáráson dolgozik munkatársaival Roska Botond.

A neurobiológus pénteken Szegeden, a Nemzeti Tudósképző Akadémia által szervezett Nobel-díjasok és tehetséges diákok XIX. találkozóján a tudományos felfedezés elemeiről tartott előadásán úgy fogalmazott, az ember rendkívül "vizuális állat", a humán agykéreg jelentős része képi információk feldolgozásával foglalkozik.

Horvát régészek egy több mint 2000 éves római hajóra bukkantak a tengerben az észak-dalmáciai Sukosánnál, mindössze kétméteres mélységben - közölte Mladen Pesic, a zárai (Zadar) Vízalatti Régészeti Központ igazgatója, egyben a kutatás vezetője.

- A tudomány a valóság ismeretére és szeretetére nevel. A tudomány ünnepe tehát: a valóság ünnepe - fogalmazott köszöntőjében Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke csütörtökön, a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat nyitóünnepségén Budapesten.

- A háborúval, az energiaválsággal és a klímavészhelyzettel foglalkoznak egyebek mellett az előadók a Magyar Tudomány Ünnepe elnevezésű rendezvénysorozaton, amely csütörtökön kezdődik és november végéig számos ismeretterjesztő előadással várja az érdeklődőket a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).

A programsorozat november 3-án 10 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik az MTA Székházának Dísztermében, ahol a résztvevőket Freund Tamás, az MTA elnökének köszönti.

- Kanada legrangosabb orvosbiológiai kitüntetését, a Canada Gairdner International Awards-ot kapta Karikó Katalin, valamint két kutatótársa, Drew Weissman és Pieter Cullis Torontóban csütörtökön. A Gairdner Alapítvány (Gairdner Foundation) nemzetközi díját az mRNS technológia kifejlesztésében végzett munkájáért ítélték idén a magyar kutatónak.

A Gairdner-díj Kanada egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező orvosi elismerése. A kitüntetést odaítélő alapítványt 1957-ben hozták létre azzal a céllal, hogy minden évben kitüntessék az egészségügyi alapkutatásokban gyakorlati eredményeket felmutató tudósokat.

Három amerikai kutató kapta a közgazdasági Nobel-díjat az idén a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint. Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig a bankok szerepének és pénzügyi krízishelyzetek kutatásáért részesül a közgazdasági Nobel-díjban.

Ben Bernanke egykori Fed-elnök a Brookings Institution tagja, Douglas Diamond az University of Chicago professzora, Philip Dybvig a Washington University professzora.

Ben Bernanke, Douglas Diamond és Philip Dybvig fektette le az 1980-as évek elején annak a modern bankkutatásnak az alapjait, amely tisztázza, miért vannak bankok, hogyan lehet őket kevésbé sebezhetővé tenni a válságok során, és hogyan súlyosbítja a bankok összeomlása a pénzügyi válságokat. Munkásságuk nagy gyakorlati jelentőséggel bír a pénzügyi piacok szabályozásában és a pénzügyi válságok kezelésében - írja az Akadémia indoklása.

Több ezer amiloidmintát találtak az ELTE kutatói az egyetemen létrehozott algoritmus és szerver, a Budapest Amiloid Prediktor segítségével. Az amiloidok kóros fehérjék, felismerésük súlyos betegségek megelőzésében és gyógyításában játszhat fontos szerepet.

A sejtek belsejében az élet alapjául szolgáló fehérjék oldott formában vannak jelen. Oldhatóságuk térbeli szerkezetükkel van kapcsolatban: ha a térszerkezet megváltozik, a fehérje félretekeredik és oldhatósága is leromlik. Ilyen térszerkezeti változás a fehérje amiloiddá alakulása, ami indikátora vagy oka lehet olyan betegségek kialakulásának, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy a Huntington-betegség, illetve a különböző, esetenként öröklődő amiloidózisok - olvasható az ELTE csütörtöki közleményében.

A gyógyszerfejlesztés új kémiai módszereinek kidolgozásáért három tudós, Carolyn R. Bertozzi amerikai, Morten Meldal dán és K. Barry Sharpless amerikai vegyész kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Az elismerést az úgynevezett klikk-kémia és a bioortogonális kémia kifejlesztéséért ítélték a tudósoknak. Mint a díj nyerteseit méltató beszédben elhangzott, a 2022-es kémiai Nobel-díj fő témája az, hogyan könnyíthetők meg a nehéz folyamatok.
A kaliforniai Scripps Kutatóintézet tudósa, K. Barry Sharpless és a Koppenhágai Egyetem vegyésze, Morten Meldal a kémia új, funkcionális formája, a klikk-kémia alapjait tette le, amelyben a molekuláris építőelemek gyorsan és hatékonyan épülnek össze, az amerikai Stanford Egyetem kutatója, Carolyn R. Bertozzi pedig elkezdte a klikk-kémia élő szervezetekben való alkalmazását - olvasható a Nobel-díj honlapján.
A kémikusok régóta törekszenek arra, hogy egyre bonyolultabb molekulákat építsenek. A gyógyszerészeti kutatások során ez gyakran járt azzal, hogy gyógyászati tulajdonságokkal rendelkező természetes molekulákat állítottak mesterségesen elő. Ez sok csodálatos molekuláris építményt eredményezett, ám elkészítésük általában rengeteg időt és pénzt vett igénybe.
"Az idei kémiai Nobel-díj arról szól, hogy ne bonyolítsuk agyon a dolgokat, ehelyett dolgozzunk azzal, ami könnyű és egyszerű. A funkcionális molekulákat akár egyszerűen is meg lehet építeni" - mutatott rá Johan Aqvist, a kémiai Nobel-bizottság elnöke

Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A 67 éves svéd tudósnak a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásáért, a gyeniszovai ember azonosításáért és a paleogenomika tudományterületének megalapításáért ítélték oda az elismerést.

"Azzal, hogy felfedezte, milyen genetikai eltérések különböztetik meg a ma élő embereket a kihalt emberféléktől, alapot nyújtott annak feltárásához, mi tesz bennünket, embereket ennyire egyedivé" - méltatta munkásságát a bizottság.

Mint Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára a bejelentést követően elmondta, Svante Pääbót annyira meglepte a díj híre, hogy elakadt a szava. "Megkérdezte, hogy elmondhatja-e valakinek, elmondhatja-e a feleségének, és én azt mondtam, hogy persze. Hihetetlenül örült a díjnak" - mondta Thomas Perlmann, aki Lipcsében érte utol telefonon a svéd kutatót.

Ígéretes eredményeket hoztak egy közönséges vírust használó rákterápia első klinikai vizsgálatai: egy páciens teljesen kigyógyult a rákból, míg másoknál csökkent a tumor mérete - írta brit kutatókra hivatkozva a BBC hírportálja pénteken. A kezelés a közönséges herpeszvírus (herpes simplex) legyengített formáját használja, amelyet úgy módosítottak, hogy megtámadja és elpusztítsa a tumorokat. Bár még további hosszabb távú és szélesebb körű vizsgálatokra van szükség, a kutatók bíznak abban, hogy a felfedezés mentőöv lehet az előrehaladott rákban szenvedők számára