Tudomány

Életének 85. évében, szeptember 12-én elhunyt Daróczy Zoltán Széchenyi-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Debreceni Egyetem egykori rektora - tudatta az MTA kedden. Daróczy Zoltán 1938-ban született Bihartordán. Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-ábrázoló geometria szakán szerzett középiskolai tanári diplomát 1961-ben

- Az idegenhonos inváziós fajok rendkívül jelentős negatív hatást gyakorolnak a természeti környezetre, a gazdaságra, az élelmiszerbiztonságra és a humán egészségre - közölte az agrártárca a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform, az IPBES legújabb jelentésére hivatkozva a hétfőn.

A 2012-ben alakult, immár 143 tagországot számláló kormányközi testület tudományos értékeléseket készít bolygónk élővilágának, ökoszisztémáinak és általuk az emberiség számára nyújtott természeti javak gyorsan romló helyzetéről.

- Izraeli tudósok megtermékenyített petesejt nélkül, szintetikus embriómodellt állítottak elő - jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli lap hírportálja.

A Rechovot nevű városban található Weizmann Intézet tudósainak új módszere messzemenő távlatokat nyit annak tanulmányozására, hogy az őssejtek hogyan képeznek különböző szerveket a fejlődő embrióban, és a jövőben várhatóan lehetővé teszi szövetek és szervek kitenyésztését transzplantációhoz.

Magyaroszágon eddig megvalósíthatatlan geofizikai, űrkutatási, kőzettani, metallurgiai, biológiai és orvostudományi kutatások és alkalmazások elvégzésére nyílik lehetőség annak az új, mágnesesen árnyékolt laboratóriumnak a megnyitásával, amelyet a Magyar Kutatási Hálózat Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a Wigner Fizikai Kutatóközpont konzorciuma hozott létre Fertőbozon - közölte a két kutatóközpont a kedden.

A laboratórium több mint 400 millió forint értékű GINOP pályázati támogatással valósult meg - áll a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Magyar Kutatási Hálózat (Hungarian Research Network - Hun-Ren) közös közleményében.

- Az ELTE kémikusai a fehérjék normális és kóros téralkatának vizsgálata közben felfedezték, hogy az amiloidok nemcsak a neurodegeneratív betegségek kialakulásánál vannak jelen, hanem jótékony folyamatokban is részt vesznek, például a vércukorszint egyensúlyának szabályozásában.

- A Luna-25 korrekciós hajtóműve 84 másodperc helyett 127 másodpercig működött, amikor az űrállomás megpróbált a leszállás előtti pályára állni, és a jármű a Holdba csapódott - jelentette ki Jurij Boriszov, a Roszkozmosz orosz állami űrvállalat vezérigazgatója hétfőn a Rosszija 24 televíziós hírcsatornán.

A gyümölcsök minősége közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől, az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági termelés minőségének meghatározásában - állapították meg a Padovai Egyetem és Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) kutatói.

Elena Gazzea és Lorenzo Marini, a Padovai Egyetem kutatói és Batáry Péter, az ELKH ÖK tudományos tanácsadója a meta-analízis statisztikai módszerén alapuló kutatás során először számszerűsítették globális szinten a természetes beporzóknak a termények minőségére gyakorolt hatását.

Az orvosbiológia területén új lehetőségeket nyitó kutatásai elismeréseként átvette a Theodor Boveri-díjat, a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem legmagasabb élettudományi elismerést Karikó Katalin.

A Webb-űrtávcső több tucat születőben lévő csillagról készített felvételét tette közzé az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szerdán.

A fotókon a Földtől mintegy 390 fényévre lévő Rio Opiuchi csillagközi felhőben mintegy 50 csillag születése látható, amelyek többsége a Naphoz hasonló. A nyilvánosságra hozott felvételek a bolygók keletkezésének azt az állapotát mutatják, amelyben a Nap is létrejöhetett - olvasható a szakmai beszámolóban.

"Mindenki készüljön a megdöbbenésre!" - írta a képek bemutatása előtt Bill Nelson, a NASA igazgatója, aki a fotókat "impresszionista mesterművekhez" hasonlította

- Tagjai sorába választotta Szalay Sándor Széchenyi-díjas fizikust a National Academy of Science, az Egyesült Államok legnagyobb tekintélyű tudományos társasága.

Az 1863-ban alapított NAS legutóbbi közgyűlésén százhúsz új tagot választott, köztük van Szalay Sándor Széchenyi-díjas fizikus, az MTA levelező tagja - közölte a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs főosztálya hétfőn az MTI-vel.

A magyar akadémikusok közül a National Academy of Science-nek Kondorosi Éva és Lovász László is tagja.

Mint írták, a 74 éves Szalay Sándor a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem (JHU) Bloomberg Distinguished professzora, aki egyidejűleg tanára az egyetem Fizika és Csillagászati Tanszékének, illetve Számítógép-tudományi Tanszékének. A JHU 2008-ban az ő kezdeményezésére hozta létre az Adatintenzív Mérnöki és Természettudományi Intézetét (Institute of Data Intensive Engineering and Science, IDIES), amelynek jelenleg is igazgatója.

Több nemzetközi konzorcium asztrofizikusai is egyszerre tették közzé eredményeiket, amelyek szerint újfajta gravitációs hullám jeleire bukkantak az univerzumban: olyan nagyon alacsony frekvenciájú jeleket észleltek, amelyekről azt feltételezik, hogy a galaxisunkon áthaladó, finoman rezgő gravitációs hullámokból származnak, ezek lehetséges forrásai pedig a szupermasszív fekete lyukak lehetnek.

Ausztrál tudósok olyan áttörést értek el a női meddőségi esetek majdnem egyharmadának hátterében álló, gyakran nagy fájdalommal járó endometriózis kutatásában, amely hatékonyabbá teheti az ismeretlen eredetű betegség kezelését - adta hírül a The Guardian című brit lap csütörtökön.

Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd - közölte az ELTE.

A kutatók a két amerikai LIGO, az európai Virgo és a japán KAGRA obszervatóriumok hálózatát használják a gravitációs hullámok, vagyis a téridőben keletkező fodrozódások keresésére, amelyeket összeolvadó fekete lyukak és más extrém kozmikus események hoznak létre.

Egyetlen csepp vérből meghatározható az immunrendszer működése egy új, a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) kifejlesztett innovatív módszer segítségével.

A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Kaliforniai Egyetem (University of California, Berkeley) munkatársai.

Kimutatták, a rovaroknál bakteriális eredetű gének töltenek be fontos szerepet a parazita darazsak elleni hatékony védekezésben.

Egy nemzetközi kutatócsoport, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatárásának közreműködésével, újabb bizonyítékokat talált annak alátámasztására, hogy a mai Kárpát-medencében 14,4-18,1 millió évvel ezelőtt történt nagy erejű robbanásos vulkánkitörések során jelentős mennyiségű vulkáni anyag került a felszínre

- A mai Spanyolország területén három évezreddel ezelőtt élő népcsoportok hallucinogén szereket használhattak egy új kutatás szerint.

Minden eddiginél mélyebben, több mint nyolcezer méterrel az óceán felszíne alatt sikerült egy ausztrál és japán tudósokból álló csoportnak lefilmeznie csigahalakat Japán délkeleti partjainál - jelentette hétfőn a The Guardian című brit napilap.

- A Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) munkatársai sikeres tesztet hajtottak végre az első, túlnyomó részben magyar cégek bevonásával készült szupravezető részecskegyorsító mágnes prototípussal a svédországi Uppsalai Egyetemen - közölte a kutatóközpont pénteken.

A Wigner FK közleménye szerint az eredmény új lehetőségeket nyit meg a sugárterápiás rákkezelés terén is, egyben fontos lépés az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) FCC projektjében.

Az első magyar fejlesztésű, asztrofizikai kutatásokat végző kisműholddal, a GRBAlphával sikerült pontosan meghatározni az emberiség történetében valaha észlelt és megörökített legfényesebb gamma-felvillanás csúcsértékét.

A 2021 tavaszán űrbéli útjára indított GRBAlpha kisműholddal a kutatóknak sikerült pontosan meghatározniuk a 2022. október 9-én megfigyelt GRB 221009A jelű gamma-felvillanás csúcsértékét, ami a nagyobb műszerekkel érzékelők túltelítettsége miatt nem volt lehetséges - közölte az MTI-vel az ELKH.