Tudomány

Több ezer amiloidmintát találtak az ELTE kutatói az egyetemen létrehozott algoritmus és szerver, a Budapest Amiloid Prediktor segítségével. Az amiloidok kóros fehérjék, felismerésük súlyos betegségek megelőzésében és gyógyításában játszhat fontos szerepet.

A sejtek belsejében az élet alapjául szolgáló fehérjék oldott formában vannak jelen. Oldhatóságuk térbeli szerkezetükkel van kapcsolatban: ha a térszerkezet megváltozik, a fehérje félretekeredik és oldhatósága is leromlik. Ilyen térszerkezeti változás a fehérje amiloiddá alakulása, ami indikátora vagy oka lehet olyan betegségek kialakulásának, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy a Huntington-betegség, illetve a különböző, esetenként öröklődő amiloidózisok - olvasható az ELTE csütörtöki közleményében.

A gyógyszerfejlesztés új kémiai módszereinek kidolgozásáért három tudós, Carolyn R. Bertozzi amerikai, Morten Meldal dán és K. Barry Sharpless amerikai vegyész kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Az elismerést az úgynevezett klikk-kémia és a bioortogonális kémia kifejlesztéséért ítélték a tudósoknak. Mint a díj nyerteseit méltató beszédben elhangzott, a 2022-es kémiai Nobel-díj fő témája az, hogyan könnyíthetők meg a nehéz folyamatok.
A kaliforniai Scripps Kutatóintézet tudósa, K. Barry Sharpless és a Koppenhágai Egyetem vegyésze, Morten Meldal a kémia új, funkcionális formája, a klikk-kémia alapjait tette le, amelyben a molekuláris építőelemek gyorsan és hatékonyan épülnek össze, az amerikai Stanford Egyetem kutatója, Carolyn R. Bertozzi pedig elkezdte a klikk-kémia élő szervezetekben való alkalmazását - olvasható a Nobel-díj honlapján.
A kémikusok régóta törekszenek arra, hogy egyre bonyolultabb molekulákat építsenek. A gyógyszerészeti kutatások során ez gyakran járt azzal, hogy gyógyászati tulajdonságokkal rendelkező természetes molekulákat állítottak mesterségesen elő. Ez sok csodálatos molekuláris építményt eredményezett, ám elkészítésük általában rengeteg időt és pénzt vett igénybe.
"Az idei kémiai Nobel-díj arról szól, hogy ne bonyolítsuk agyon a dolgokat, ehelyett dolgozzunk azzal, ami könnyű és egyszerű. A funkcionális molekulákat akár egyszerűen is meg lehet építeni" - mutatott rá Johan Aqvist, a kémiai Nobel-bizottság elnöke

Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A 67 éves svéd tudósnak a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásáért, a gyeniszovai ember azonosításáért és a paleogenomika tudományterületének megalapításáért ítélték oda az elismerést.

"Azzal, hogy felfedezte, milyen genetikai eltérések különböztetik meg a ma élő embereket a kihalt emberféléktől, alapot nyújtott annak feltárásához, mi tesz bennünket, embereket ennyire egyedivé" - méltatta munkásságát a bizottság.

Mint Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára a bejelentést követően elmondta, Svante Pääbót annyira meglepte a díj híre, hogy elakadt a szava. "Megkérdezte, hogy elmondhatja-e valakinek, elmondhatja-e a feleségének, és én azt mondtam, hogy persze. Hihetetlenül örült a díjnak" - mondta Thomas Perlmann, aki Lipcsében érte utol telefonon a svéd kutatót.

Ígéretes eredményeket hoztak egy közönséges vírust használó rákterápia első klinikai vizsgálatai: egy páciens teljesen kigyógyult a rákból, míg másoknál csökkent a tumor mérete - írta brit kutatókra hivatkozva a BBC hírportálja pénteken. A kezelés a közönséges herpeszvírus (herpes simplex) legyengített formáját használja, amelyet úgy módosítottak, hogy megtámadja és elpusztítsa a tumorokat. Bár még további hosszabb távú és szélesebb körű vizsgálatokra van szükség, a kutatók bíznak abban, hogy a felfedezés mentőöv lehet az előrehaladott rákban szenvedők számára

A Jupiter Nap körüli keringésének legfényesebb szembenállásába kerül szeptember 26-án. Az óriásbolygó 1963 óta most a legfényesebb, legközelebb tizenkét év múlva lesz hasonló a helyzet.

- Japán kutatók vízre bukkantak a Földtől 300 millió kilométerre található Ryugu aszteroidából származó kőzetmintában, ami alátámaszthatja a földi élet űrbéli eredetéről szóló elméletet - írta honlapján a The Guardian című brit napilap.

) - Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Az elismerést "az összefonódott fotonokkal végzett kísérleteikért, a Bell-egyenlőtlenség sérülésének megállapításáért, valamint a kvantuminformatika területén végzett úttörő kutatásaikért" ítélték a tudósoknak az akadémia méltatása alapján.

Az államalapítás napja alkalmából tartott ünnepségen

Magyar Érdemrend Lovagkeresztet kapott:

Karasszon Dezső orgonaművész, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara nyugalmazott egyetemi tanára, Orgona és Egyházzenei Tanszaka megalapítója, a debreceni Schola Calviniana alapító karnagya orgonaművészként és egyházzene-történészként, illetve oktatóként végzett iskolateremtő munkája, példaértékű életútja elismeréseként.

Elsőként írták le a mikroglia sejtek és a fejlődő idegsejtek sejtteste közötti közvetlen kapcsolat meglétét, és először tárták fel e kapcsolatnak az agy fejlődése során betöltött szerepét az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói.

A Dénes Ádám vezette Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoport felfedezésnek meghatározó jelentősége lehet az idegrendszert érintő fejlődési rendellenességek és az úgynevezett fejlődésneurológiai kórképek hátterében gyakran meghúzódó agyi immunfolyamatok mechanizmusainak megértése szempontjából is. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Cell Reports című folyóiratban jelent meg.

A HCEMM kutatócsoportja olyan orvosdiagnosztikai eljárást fejleszt, amely lehetővé teszi a nagyon korai fázisban lévő tumoros elváltozások izolálását vérszérummintából, illetve utat nyit az egyénre szabott leghatékonyabb terápiák alkalmazásának.

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine, HCEMM) MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték: az európai országok közül Magyarországon a legmagasabb a tumoros megbetegedésekből fakadó halálozási arány.

A Szaturnusz híres gyűrűi egy hold maradványai lehetnek, amelyet a bolygó gravitációja szakított darabokra - írta egy a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva a The Guardian brit napilap.

A tanulmány szerzői szerint a Szaturnusz 4,5 milliárd éves létezése jelentős részében gyűrűk nélküli bolygó lehetett, azonban mintegy 160 millió évvel ezelőtt egy belső hold túl közel kerülhetett a gázóriáshoz, amelynek gravitációja darabokra tépte. A látványos, jégből és törmelékből álló gyűrűrendszer a kutatók szerint valójában ennek a holdnak a keringési pályáját rajzolja ki.

- Az amerikai Egészségügyi Kutatási Tanács is támogatja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóit a skizofrénia, a bipoláris betegség és a depresszió kezelésében alkalmazott magyar fejlesztésű gyógyszer, a cariprazine hatásmechanizmusának vizsgálatában.

Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást és a neutroncsillagokban működő erőket - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdánl.

A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) munkatársainak részvételével végzett kísérletek során a kutatók úgynevezett hiányzótömeg-spektroszkópia alkalmazásával kimutatták, hogy létezik négy neutronból álló, pozitív töltésű proton nélküli "atommag", vagyis tetraneutron. Eszerint tehát nemcsak a gravitációs, hanem az atommagot alkotó protonok és neutronok között fellépő erős kölcsönhatás is képes összetartani tiszta neutronanyagot.

Mint írják, az anyagi világ egykor legkisebbnek gondolt építőkövei az atomok, amelyekről a 20. század folyamán kiderült, hogy tovább oszthatók: a pozitív töltésű protonokból és semleges neutronokból álló atommagot a negatív töltésű elektronok felhője veszi körül. Az atommagfizika egyik régóta megválaszolatlan kérdése a töltés nélküli magfizikai rendszerek keletkezésére vonatkozik, vagyis hogy létezhet-e atommag pozitív töltésű proton nélkül.

Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki országosan használt eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék kutatói.

- Egy globális kutatás eredményei szerint a negyven év alattiaknak egyáltalán nem lenne szabad alkoholt inniuk, az idősebb felnőtteknek viszont egy kis mennyiség akár jót is tehet.

Hétfőn bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat. Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is, lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektől, a csillagok "DNS-én" és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig - írta az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján.

Mint felidézték, a 2013-ban felbocsátott Gaia űrszonda küldetésének célja, hogy a Tejútrendszer legpontosabb és legteljesebb többdimenziós térképet készítse el. Ez lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy rekonstruálják galaxisunk szerkezetét, illetve fejlődését az elmúlt évmilliárdok alatt, valamint, hogy jobban megértsék a csillagok életciklusát és helyünket a Világegyetemben.

Világszerte alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés, különösen a nőket és a súlyos betegségekkel küzdő idős embereket viseli meg - olvasható egy új tanulmányban, melyet a The Guardian ismertetett.

) - A nyertes pályázatok csaknem ötöde a Debreceni Egyetemhez (DE) kötődik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pályázatain: az allergia kialakulásának tényezőit és a hirtelen szívhalál megelőzését is kutatják az intézmény különböző karain.

Az Antarktisz nyugati részén a jégtakaró alatti üledékekben hatalmas mennyiségű vizet mutattak ki a kutatók - írta pénteken a BBC hírportálja.

A vizet, amelynek mennyisége egy több száz méter mély víztározó vízkészletével ér fel, a Whillans-jégfolyam alatt észlelték, de valószínűleg máshol is lehet még víz a fehér kontinens alatt. A felfedezésről a kutatók a Science című tudományos lapban számoltak be a héten.

A gleccserek és jégfolyamok alatt található víz általában a gleccserek mozgásának "megolajozására" szolgál. A víz be- és kiáramlása képes lehet akár lassítani, akár gyorsítani a jég áramlását. A kutatók szerint a felfedezés azért is fontos, mert a jövőbeli éghajlati hatásokat szimuláló modelleknek mostantól ezt a tényezőt is figyelembe kell venniük

1953-ban született Debrecenben. 2016 óta az MTA levelező tagja. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a sejtbiofizika.

A sejtfelszíni fehérjék vizsgálatára alkalmas Förster-féle rezonancia-energiatranszfer módszereit fejlesztette tovább munkatársaival. Vizsgálták az epidermális növekedési faktor receptorcsalád tagjainak (köztük az ErbB2 és ErbB3) sejtfelszíni topográfiáját és jelátviteli mechanizmusát. Az ErbB2-pozitív humánemlő tumorok antitest-terápiáját tanulmányozta egérxenograft-rendszerekben. Az ErbB2-ellenes kiméra antigénreceptort tartalmazó T-sejteket (CAR-T-sejtek) is sikerrel alkalmazták emlőtumorsejteken mind in vitro, mind in vivo.