Tudomány

A Szaturnusz híres gyűrűi egy hold maradványai lehetnek, amelyet a bolygó gravitációja szakított darabokra - írta egy a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva a The Guardian brit napilap.

A tanulmány szerzői szerint a Szaturnusz 4,5 milliárd éves létezése jelentős részében gyűrűk nélküli bolygó lehetett, azonban mintegy 160 millió évvel ezelőtt egy belső hold túl közel kerülhetett a gázóriáshoz, amelynek gravitációja darabokra tépte. A látványos, jégből és törmelékből álló gyűrűrendszer a kutatók szerint valójában ennek a holdnak a keringési pályáját rajzolja ki.

- Az amerikai Egészségügyi Kutatási Tanács is támogatja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóit a skizofrénia, a bipoláris betegség és a depresszió kezelésében alkalmazott magyar fejlesztésű gyógyszer, a cariprazine hatásmechanizmusának vizsgálatában.

Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást és a neutroncsillagokban működő erőket - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdánl.

A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) munkatársainak részvételével végzett kísérletek során a kutatók úgynevezett hiányzótömeg-spektroszkópia alkalmazásával kimutatták, hogy létezik négy neutronból álló, pozitív töltésű proton nélküli "atommag", vagyis tetraneutron. Eszerint tehát nemcsak a gravitációs, hanem az atommagot alkotó protonok és neutronok között fellépő erős kölcsönhatás is képes összetartani tiszta neutronanyagot.

Mint írják, az anyagi világ egykor legkisebbnek gondolt építőkövei az atomok, amelyekről a 20. század folyamán kiderült, hogy tovább oszthatók: a pozitív töltésű protonokból és semleges neutronokból álló atommagot a negatív töltésű elektronok felhője veszi körül. Az atommagfizika egyik régóta megválaszolatlan kérdése a töltés nélküli magfizikai rendszerek keletkezésére vonatkozik, vagyis hogy létezhet-e atommag pozitív töltésű proton nélkül.

Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki országosan használt eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék kutatói.

- Egy globális kutatás eredményei szerint a negyven év alattiaknak egyáltalán nem lenne szabad alkoholt inniuk, az idősebb felnőtteknek viszont egy kis mennyiség akár jót is tehet.

Hétfőn bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat. Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is, lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektől, a csillagok "DNS-én" és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig - írta az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján.

Mint felidézték, a 2013-ban felbocsátott Gaia űrszonda küldetésének célja, hogy a Tejútrendszer legpontosabb és legteljesebb többdimenziós térképet készítse el. Ez lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy rekonstruálják galaxisunk szerkezetét, illetve fejlődését az elmúlt évmilliárdok alatt, valamint, hogy jobban megértsék a csillagok életciklusát és helyünket a Világegyetemben.

Világszerte alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés, különösen a nőket és a súlyos betegségekkel küzdő idős embereket viseli meg - olvasható egy új tanulmányban, melyet a The Guardian ismertetett.

) - A nyertes pályázatok csaknem ötöde a Debreceni Egyetemhez (DE) kötődik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pályázatain: az allergia kialakulásának tényezőit és a hirtelen szívhalál megelőzését is kutatják az intézmény különböző karain.

Az Antarktisz nyugati részén a jégtakaró alatti üledékekben hatalmas mennyiségű vizet mutattak ki a kutatók - írta pénteken a BBC hírportálja.

A vizet, amelynek mennyisége egy több száz méter mély víztározó vízkészletével ér fel, a Whillans-jégfolyam alatt észlelték, de valószínűleg máshol is lehet még víz a fehér kontinens alatt. A felfedezésről a kutatók a Science című tudományos lapban számoltak be a héten.

A gleccserek és jégfolyamok alatt található víz általában a gleccserek mozgásának "megolajozására" szolgál. A víz be- és kiáramlása képes lehet akár lassítani, akár gyorsítani a jég áramlását. A kutatók szerint a felfedezés azért is fontos, mert a jövőbeli éghajlati hatásokat szimuláló modelleknek mostantól ezt a tényezőt is figyelembe kell venniük

1953-ban született Debrecenben. 2016 óta az MTA levelező tagja. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a sejtbiofizika.

A sejtfelszíni fehérjék vizsgálatára alkalmas Förster-féle rezonancia-energiatranszfer módszereit fejlesztette tovább munkatársaival. Vizsgálták az epidermális növekedési faktor receptorcsalád tagjainak (köztük az ErbB2 és ErbB3) sejtfelszíni topográfiáját és jelátviteli mechanizmusát. Az ErbB2-pozitív humánemlő tumorok antitest-terápiáját tanulmányozta egérxenograft-rendszerekben. Az ErbB2-ellenes kiméra antigénreceptort tartalmazó T-sejteket (CAR-T-sejtek) is sikerrel alkalmazták emlőtumorsejteken mind in vitro, mind in vivo.

1952-ben született Sajószentpéteren. 2016 óta az MTA levelező tagja. Orvos, neurológus, munkahelye a Debreceni Egyetem (DE) Neurológiai Klinikája. Szűkebb szakterülete

a sztrók és a trombolízis.

Agyi hemodinamikai és kognitív eltéréseket közöltek a sztrók rizikóbetegségeiben (hipertónia, diabétesz, hiperlipidémia). A DE klinikáján végezték országosan a legtöbb vénás trombolízist. Az európai sztrók-vezérfonal (European Stroke Organisation guidelines for the management of spontaneous intracerebral hemorrhage. International Journal of

Stroke, 2014, 9(7): 840–855) társszerzője. Ez idáig 285 folyóiratcikke jelent meg, impaktfaktora: 535,2, hivatkozásai száma: 7520, Hirsch-indexe: 41, g-indexe: 85.

1956-ban született Sátoraljaújhelyen. 2016-ban lett az MTA levelező tagja. A Debreceni

Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézet Analízis Tanszékének egyetemi tanára, a Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskolájának vezetője. Szűkebb szakterülete a matematikai analízis és az operációkutatás.

240 dolgozatában nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeket ért el. Egy könyvet, három konferenciakötetet szerkesztett, több rangos konferenciát szervezett. Munkáira több

mint 2000 független hivatkozást kapott. Vezetése mellett tízen szereztek PhD-fokozatot.

Az Akadémikusok Gyűlése május 3-ai, zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait.A kedden megválasztott 100 új akadémikust 110, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése.

Az MTA háromévente választ levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagokat, legutóbb 2019 májusában volt tagválasztás.

Hárommilliárd forintból négy nagy kutatási programot indít a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - közölte Freund Tamás, az MTA elnöke a tudós testület 195. közgyűlésének Díszünnepségét követő sajtótájékoztatón hétfőn.

Freund Tamás elmondta, hogy összesen évi 3 milliárd forint támogatással indul el a Nemzeti Agykutatási Program 3.0, a Technológiák és fenntartható fejlődés, a Tudomány a magyar nyelvért és a Poszt-COVID nemzeti program.

Az MTA 195. közgyűlésén bejelentett, a kormány által támogatott programok olyan társadalmi és nemzetstratégiai prioritásokhoz kötődnek, amelyekben kiemelkedő hazai tudományos háttér áll rendelkezésre, és közvetlenül kapcsolódnak az Akadémia küldetéséhez, programjaihoz - tette hozzá.

A prosztatarák agresszív formájához köthető baktériumokat fedeztek fel angol kutatók, akik azt remélik, eredményeik forradalmasíthatják a betegség legsúlyosabb változatának megelőzését és gyógyítását.

A Kelet-angliai Egyetem kutatói több mint 600, egészséges és prosztatarákos férfi vizelet- és prosztataszövet-mintájának bonyolult genetikai elemzését végezték el. Találtak öt baktériumfajt, amely a betegség gyors terjedéséhez köthető - írta a European Urology Oncology című szaklapban megjelent tanulmány alapján a The Guardian online kiadása

- Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel.

Az ELTE közleménye szerint a felfedezést az egyetem egyedülálló kísérleti berendezése tette lehetővé, mely képes érzékelni a néhány köbmikrométeres fém mintadarabokból érkező rugalmas hullámokat.Közel 80 éve Orován Egon, Polányi Mihály és Sir Geoffrey Ingram Taylor egymástól függetlenül ismerték fel, hogy a fémek maradandó alakváltozását vonalszerű rácshibák, úgynevezett diszlokációk hozzák létre. A hibavonalak - amelyeket a fémek általában igen nagy számban tartalmaznak - az alakváltozás során akadályozzák egymás mozgását, ez pedig az anyagban akadozó deformálódást, lavinaszerű viselkedést eredményez.

- Egy évtizednyi mérés után a tudósok bejelentették, hogy a W bozon nevű elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.

Egy új vérvizsgálat előre jelzi, hogy valakit komolyan fenyeget-e szívroham, stroke, szívelégtelenség vagy a következő négy évben ezek miatt bekövetkező halálozás kockázata.

A vérben lévő fehérjék mérésén alapuló teszt nagyjából kétszer olyan pontos, mint a korábbi kockázatfelmérés. Segíthet annak megállapításában, hogy a betegek meglévő gyógyszerei hatékonyak-e, vagy más gyógyszerekre van-e szükségük a kockázat csökkentéséhez - ismertette a kutatást a The Guardian online kiadása.

A világszínvonalat képviselő kvantumhardvert közösen vásárolta meg az ELTE két kutatócsoportja a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumban folyó munkájukhoz. Az eszköz mind az alap-, mind pedig az alkalmazott kutatásban versenyképessé teheti a magyar kutatócsoportokat a nagy horderejű, interdiszciplináris innovációk területén - közölte az ELTE kedden.

Az ELTE a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumban folyó kutatómunka infrastrukturális háttereként 2021 végén szerzett be egy Közép-Európában egyedülálló, a világ élvonalát képviselő fotonikus processzort. A fotonikus processzorok kulcsfontosságúak mind a kvantumos, mind a fényt használó információfeldolgozási feladatokban.

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját.

Több mint két évtizeddel az emberi genom tudományos mérföldkőként ünnepelt első vázlata után a tudósok végül elkészültek a teljes munkával - írta a Science tudományos lap friss számában megjelent hat tanulmány nyomán a The Guardian online kiadása.

Az első teljes emberi genom várhatóan új információkkal szolgál az emberi egészségről és arról, hogy mi teszi az embert egyedülállóvá.