Tudomány

Eredmények megjelenítése 121-től 140-ig 1209 találatból.

A felmelegedés miatt stagnálnak a gabona termésátlagai

Tudomány - 2018-01-08

Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban - közölte a Magyar Tudományos Akadémia(MTA)

Jelenleg az emberiség kalóriaigényének körülbelül felét néhány gabonafajta fedezi, amelyek közül kulcsszerepet játszik az árpa, a búza, a kukorica és a rozs. E növények jelentős hozamnövekedést mutattak az 1960-as években kezdődött, úgynevezett zöld forradalom során. Azonbana termésátlagok emelkedése a Föld egyes jelentős gabonatermő régióiban megtorpant, vagy egyenesen csökkenést mutat.

A klímarendszer átalakulása látványos hatással lehet a növényi közösségekre - közöttük a gabonák terméseredményeire -,de alig lehet találni olyan hosszú idősorú elemzéseket, amelyek lehetőséget nyújtanak a változás perspektivikus áttekintésére.

Egy magyarországi és egy dániai kutató viszont ilyen elemzést publikált a Global Change Biology 2017. decemberi számában. Pinke Zsolt a Szent István Egyetem Környezetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének, Lövei Gábor pedig a dániai Aarhusi Egyetem Agroökológiai Tanszék Flakkebjerg Kutatóközpontjának munkatársa.

Félmillió éves kőeszközöket tártak fel Izraelben

Tudomány - 2018-01-07

Félmillió évvel ezelőtt készített kőeszközöket találtak Izrael Dzsaldzsulia nevű településének bővítésekor - jelentette a Háárec című újság honlapja vasárnap.A régészek több száz kovakőből készült tárgyat találtak egy mintegy tízezer négyzetméteres területen, amely csodálatosan megőrződött. A helyszínről hatalmas mennyiségű lelet került napvilágra - jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).

Az írásbeliség előtti, prehisztorikus korszakhoz, az Acheulean-kultúrához tartozó maradványok feltárását közösen végezte a tel-avivi egyetem és az IAA.

A homo sapiens megjelenése előtti Acheulean-kultúrában többféle előember is élt. Ennek a mintegy egymillió évig tartó korszaknak a legfontosabb jellemzője a kőeszközök, főként kovakőből készített vadászeszközök használata.

Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő 11,5 ezer éves maradványai

Tudomány - 2018-01-04

Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő Alaszkában talált 11,5 ezer éves maradványai. A maradványok genetikai elemzése alapján szakértők arra következtettek, hogy a gyerek egy korábban nem ismert ősi embercsoporthoz tartozott.

A kutatók szerint amit a DNS-ből kiderítettek, az alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a kontinensre mintegy 20 ezer éve egyetlen hullámban Szibériából érkeztek bevándorlók.

Újabb magyar műhold állhat pályára jövőre

Tudomány - 2017-12-28

Újabb magyar műhold állhat Föld körüli pályára jövőre - hangzott el a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön.Dudás Levente, a projekt műszaki vezetője azt mondta, hogy a SMOG-1 2018 második negyedévére kapott startidőpontot, amely azonban valószínűleg tolódik majd.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztett Zsebi becenevű kocka nagyon apró, élhosszúsága mindössze 5 centiméter, vagyis a térfogata a nyolcada a 2012-ben pályára álló Masat-1-ének, amely első magyar műholdként 1062 napot töltött az űrben.

Rekordot jelentő 24 év után született egészség gyermek lefagyasztott embrióból

Tudomány - 2017-12-20

Rekordot jelentő 24 év után született egészség gyermek egy lefagyasztott embrióból az Egyesült Államokban.

A jövőben talán "kiszagolható" lesz a Parkinson-kór

Tudomány - 2017-12-19

A Parkinson-kór kiszűrésének lehetőségével kecsegtet a Manchesteri Egyetem és az Edinburghi Egyetem kutatóinak közös munkája: a szakemberek annak a jellegzetes szagnak az okát keresik, amelyre egy skóciai asszony hívta fel a figyelmüket, aki először a saját férjénél "szagolta ki" a betegséget - írta a BBC News.

Az eddig véltnél jóval korábban alakulhatott ki az élet a Földön

Tudomány - 2017-12-19

- A földi élet kezdete 3,5 milliárd évnél korábbra nyúlik vissza - állítják amerikai kutatók, akik a valaha talált legrégebbi megkövesedett maradványokként azonosították azokat a mikrofosszíliákat, amelyeket egy csaknem 3,5 milliárd éves kőzetben fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában.

WWF: 115 új növény- és állatfajt fedeztek fel a Mekong-folyó vízgyűjtő területén 2016-ban

Tudomány - 2017-12-19

Száztizenöt új növény- és állatfajt, köztük egy thaiföldi élelmiszerpiacra keveredett csigaevő teknőst, és egy Star Wars-filmekbe illő patkósdenevért fedeztek fel a kutatók 2016-ban a délkelet-ázsiai Mekong-folyó mentén - derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) Stranger Species (Különös fajok) című új jelentéséből.

A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete szerint a Kambodzsát, Laoszt, Mianmart, Thaiföldet és Vietnamot magába foglaló régióban 88 növény-, 11 kétéltű-, 11 hüllő-, 3 emlős- és 2 halfajt azonosítottak újként a tudósok - olvasható a WWF honlapján.

A lenyűgöző és eddig ismeretlen élőlények listáján szerepel egy hegyi patkósdenevér (Rhinolophus monticolus), amelyet Laosz és Thaiföld hegyes vidékeinek örökzöld erdőségeiben fedeztek fel és tíz év alatt sikerült új fajként azonosítani. A patkósdenevérek az orrukon lévő, lebenyes, patkóalakú bőrfüggelékről kapták a nevüket.

A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása a precíziós gén- és genomszerkesztésről

Tudomány - 2017-12-18

- Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály - a biológiai, orvosi és agrárosztály - készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.

Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Az állásfoglalás szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek lehetőségeiről és esetleges kockázatairól - közölte az MTA.

Átadták az idei Gábor Dénes-díjakat

Tudomány - 2017-12-14

Átadták a 2017. évi Gábor Dénes-díjakat csütörtökön az Országházban, kiemelkedő teljesítményének elismeréséül 13 tudós, kutató, fejlesztő és feltaláló - köztük 3 határon túli magyar alkotó - vehette át az elismerést.

Gyulai József, a díjat meghirdető Novofer Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta, hogy a legjelentősebb mérnöki teljesítmények már nem inter-, hanem multidiszciplinárisak, távoli tudományágak együtteséből születnek eredmények és egyre jelentősebb szempont ezek társadalmi-gazdasági hasznossága. Az elméletek alkalmazásában a kutatómérnökök nélkülözhetetlen szerepet játszanak - tette hozzá.

Hurrikánok - A tudósok 127 milliárd tonnára becsülik a Harvey hurrikánnal lezúdult esőt

Tudomány - 2017-12-14

Amerikai tudósok kalkulációi szerint 127 milliárd tonnányi eső zúdult le a Harvey hurrikánnal - írta a BBC hírportálja. A kalkulációt annak alapján végezték, hogy mennyit horpadt be a Föld az eső súlya alatt.

"Megkérdezték, hány stadionnak felelne meg ez a tömeg. Azt mondtam, a New Orleans-i Superdomes stadion 26 ezerszeresének" - mondta Adrian Borsa, a Scripps Óceánkutató Intézet munkatársa.

A Harvey, az Irma és a Maria elnevezésű hurrikánok a Karib-tenger térségében és az Egyesült Államok Mexikói-öböl parti államaiban pusztítottak, a szélvihar mellett hatalmas árvizet okozva.

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

Tudomány - 2017-12-07
wholesale inkjet photo paper cheap inkjet paper wholesale inkjet photo paper

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz, vagyis nagyon nagy tömegű fekete lyukat fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport - adta hírül a BBC honlapja. Az újonnan felfedezett fekete lyuk egy galaxis középpontjában falja intenzíven a körülötte keringő anyagot: csillagokat és csillagközi gázokat.

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Négy magyar kutató nyert 2 millió eurós európai csúcstámogatást

Tudomány - 2017-11-28

Két idegtudós - Makara Judit és Szabadics János az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből -, Pete Gábor matematikus az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetből és Egry Gábor a Politikatörténeti Intézetből pályázott eredményesen az Európai Kutatási Tanács önálló csoporttal rendelkező kutatók számára kiírt pályázati támogatására, a Consolidator Grantre.

A nyertesek ötéves, legfeljebb 2 millió eurós támogatással járó kutatási programot indíthatnak el - közölte az MTA.

Először próbálkoztak génszerkesztéssel élő ember szervezetében

Tudomány - 2017-11-17

Kaliforniai orvosok először próbálkoztak génszerkesztéssel segíteni egy ritka veleszületett betegségben szenvedő férfi sejtjeiben - tudósított a BBC hírportálja. Brian Madeux 44 éves arizonai páciens DNS-én akarták kijavítani azt a hibát, ami a Hunter-szindrómát okozza. A férfi "a nap minden pillanatában szenved", ezért vállalkozott, hogy részt vegyen az úttörő kezelésben.

A Hunter-szindróma igen ritka, a mukopoliszacharidózis egy fajtája: a kórban szenvedők a hosszú cukormolekulák lebontásához szükséges enzim előállításának genetikai utasításai nélkül születnek. Ezek a molekulák, mukopoliszacharidok az enzim hibája miatt nem bomlanak le, hanem felhalmozódnak a szervekben és károsítják őket

Új gént azonosítottak egy ritka betegség kialakulásának hátterében magyar tudósok

Tudomány - 2017-11-17

Több mint kétévnyi kutatómunkával új gént azonosított egy szerteágazó idegrendszeri tüneteket eredményező, eddig tisztázatlan genetikai hátterű ritka neurológiai betegség kialakulásának hátterében egy magyar kutatócsoport - közölte a Semmelweis Egyetem pénteken.

A vizsgálat kiderítette, hogy az MSTO1 nevű gén hibája miatt alakultak ki a kutatásban résztvevő anyának és két gyermekének tünetei, amelyek egyrészt az izomzat sorvadása, másrészt a központi idegrendszer fejlődési rendellenessége következtében jöttek létre. A Nemzeti Agykutatási Program keretében elért eredményeket a Molnár Mária Judit vezette kutatócsoport az EMBO Molecular Medicine szaklapban publikálta.

Élet után kutatnak egy újonnan felfedezett közeli, csupán 11 fényévre lévő bolygón

Tudomány - 2017-11-15

Élet után kutatnak egy közeli, csupán 11 fényévre lévő bolygón: egy hűvös, Földhöz hasonló méretű bolygót találtak a Naprendszer viszonylagos közelségében.

Az újonnan felfedezett, a Ross 128 b jelet viselő bolygó tulajdonságai alapján a kozmoszbeli élet utáni kutatás fő célpontjává vált. Ez a második legközelebbi exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó). A legközelebbi, a Proxima b kevésbé alkalmas az életre

Engedélyezték az első, a testben nyomon követhető gyógyszert az amerikai hatóságok

Tudomány - 2017-11-15

Engedélyezték az első, a testben digitálisan nyomon követhető gyógyszert az amerikai hatóságok - írta a BBC.com.

A tabletta, mely a skizofrénia és a mániás depresszió kezelésére szolgál, tartalmaz egy lenyelhető szenzort, amely regisztrálja, hogy a gyógyszert bevette a beteg. A páciensen lévő tapasz továbbítja az információt az okostelefonjára. Ez az információ eljuttatható a kezelőorvosnak, amennyiben a páciens ebbe beleegyezik.

A szakértők remélik, hogy a fejlesztés növeli a gyógyszer hatékonyságát, az előállító cég szerint azonban ez nem bizonyított.

A világ több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról

Tudomány - 2017-11-14

A világ több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról - tudósított a The Independent online kiadása. Az "emberiségnek szóló levél" egy 25 ével ezelőtti figyelmeztető üzenet frissített változata. Az elsőt a Union of Concerned Scientists (Aggódó Tudósok Szövetsége) küldte, mintegy 1700-an írták alá.

A szakértők szerint a helyzet sokkal rosszabb, mint 1992-ben volt: szinte minden probléma, amelyet az első levél említett, súlyosbodott azóta. Továbbra is alapvető fenyegetés, hogy a gyorsan növő populáció féktelenül éli fel a korlátozott forrásokat, a tudomány, a média és mások sem tesznek eleget ellene - figyelmeztetnek a levélben.

Ha a világ nem cselekszik sürgősen, a biológiai sokszínűséget katasztrofális veszteség, az emberiséget elmondhatatlan szenvedés sújtja a tudósok szerint. Egyedül az ózonrétegen keletkezett lyuk javult az első üzenet írása óta, ami a levélírók szerint jó példa arra, hogy mi történhet, ha határozottan cselekszünk.

"Hamarosan túl késő lesz, hogy megváltoztassuk a bukás felé vezető út irányát, az időből lassan kifutunk" - írták.

A levél kiemeli a környezeti csapások sorát, a klímaváltozást, az erdőirtást, a fajok tömeges kihalását, az óceánok "halott zónáit", az ivóvízhez jutás nehézségeit. A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést.

Nyolcezer éves edényekben találták meg "a világ legrégibb borának" nyomait

Tudomány - 2017-11-14

Két georgiai ásatási helyen nyolcezer éves agyagedények cserepein találtak kanadai tudósok olyan vegyületeket, amelyeket a borkészítés legrégibb nyomainak tartanak - számolt be róla a BBC.

Az edények némelyikén szőlőfürt és táncoló férfiak képeit is felfedezték a tudósok, akik eredményeiket az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) tették közzé.

Korábban a borkészítés legrégibb bizonyítékának azokat a maradványokat tartották, amelyeket 7000 éves iráni cseréptöredékekben azonosítottak.

Genetikailag módosított bőr átültetésével mentették meg egy kisfiú életét

Tudomány - 2017-11-09

- Genetikailag módosított bőrrel borították be egy ritka betegségben szenvedő kisfiú testének 80 százalékát több életmentő műtét során. A kísérleti eljárás sikere nyomán a 9 éves fiú ma már normális életet élhet - számolt be róla csütörtökön a BBC News.