Tudomány

Folytathatja normál tudományos működését a Hubble űrteleszkóp, miután az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakembereinek a múlt héten sikerült távolról orvosolniuk a fedélzeti számítógép problémáját.

Lézerek segítségével ultragyors fizikai folyamatokat vizsgáló, csaknem négy éves kutatási program zárult le a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemen. Az alap- és alkalmazott kutatásokat egyaránt érintő projekt 1,4 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósulhatott meg.

A lézerek az elmúlt évtizedekben a mindennapi eszközök meghatározó részévé váltak, emellett elengedhetetlenek elemei a legmodernebb tér és időbeli vizsgálatára irányuló tudományos berendezéseknek is.

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tehetség egyedülállóan emberi jelenség-e vagy más fajnál is találhatóak különleges, tehetséges egyedek. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban szerdán ismertetett tanulmányuk szerint nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is.

A Debreceni Egyetem (DE) IRONHEART-kutatócsoportja új molekulát fedezett fel, amelyből gyógyszer készülhet a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére - adta hírül az intézmény a honlapján kedden.

Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedés vezető haláloknak számít, és az életminőség romlásában is az egyik legfontosabb rizikófaktor. Éppen ezért az IRONHEART-program célja elsősorban az új megelőzési és kezelési lehetőségek feltárása volt - írták

- Teniszütő-formájú, a szív felszínére beültetett, felszívódni képes pacemakert fejlesztettek ki amerikai tudósok - ismertette a The Guardian brit napilap.

A Gould-ausztrálegért (Pseudomys gouldii) 1895 óta nem látták az ausztrál kontinensen, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói azonban kihalt és élő rágcsálófajok DNS-ének összevetésével felfedezték, hogy a nyugat-ausztráliai Cápa-öböl egy kicsiny szigetén élő djoongari, más néven Cápa-öbölbeli egér (Pseudomys fieldi) valójában azonos a kihaltnak hitt rágcsálóval.

- Páratlan mennyiségű hőt nyel el a Föld, "energiaegyen-súlytalansága" nagyjából megkétszereződött 2005 és 2019 között - mutatták ki az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal kutatói közös tanulmányukban.

A kutatók aggasztónak mondták ezt a növekedést.

Az energia-egyensúlytalanság azt a különbséget jelenti, hogy mennyit nyel el a Föld légköre és felszíne a Nap által kisugárzott energiából ahhoz képest, hogy mennyi infravörös sugárzás kerül vissza a világűrbe.

"A pozitív energia-egyensúlytalanság azt jelenti, hogy a Föld rendszerei több energiát fognak fel, és a bolygó ezáltal melegedik" - idézte a NASA közleményét a The Guardia brit napilap honlapja.

A fűzfa biomasszájának energetikai hasznosítására, biogáz előállítására dogoztak ki új módszert a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai, a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal (SZBK), az Agrár-Béta Mezőgazdasági Kft.-vel és a Kaposszekcsői Agrár-Biogáz Kft.-vel együttműködve egy 545 millió forintos uniós támogatással megvalósult projektben .

Az egyetemen és az SZBK-ban Dudits Dénes akadémikus vezetésével zajló közös kutatásnak köszönhetően kiderült, hogy a biogázreaktorokba helyezve, a hagyományos szerves hulladékok mellett a fűz biomasszája az egyik legalkalmasabb alapanyag a biogáz előállítására.

Áttörést hozhat a Pozitron-Diagnosztika Központ több százmillió forintos fejlesztése a prosztatarákkal diagnosztizáltak életében; az innovatív magyar egészségügyi cég által kifejlesztett nyomjelző anyag ugyanis a betegeknél az áttéteket minden eddigi módszernél pontosabban mutatja ki.

A fejlesztéshez vezető projektre - többek között a PSMA-specifikus nyomjelzők (radiofarmakonok) kutatásához és előállításához - a cég több mint 385 millió forint forrást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által működtetett Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatán. A 2023 februárjában záródó projekt összköltsége 770 millió forint, a saját forrás pedig 385 millió forint, így a támogatás intenzitása 50 százalék, melynek várható megtérülése 7-8 év.

Szakáll Szabolcs nukleáris medicina szakorvos, a Pozitron-Diagnosztika Központ orvos igazgatója Az orvos igazgató elmondta, hogy a cég által kifejlesztett, speciális nyomjelzőt a központ saját laboratóriumában, saját részecskegyorsítójával állítja elő

A Solar Orbiter űrszonda elkészítette első felvételeit a Nap koronakidobódásairól - tette közzé hétfőn honlapján az Európai Űrügynökség (ESA). A kitöréseket (CME) még februárban rögzítette az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az ESA 2020 februárjában felbocsátott napszondája, melyet az ESA Darmstadtban lévő Európai Repülésirányító Központjából (Esoc) vezérelnek.

2021. február 10-én az űreszköz a Föld és a Nap távolságának feléhez ért, a kutatóknak ekkor nyílt lehetőségük arra, hogy megfigyeléseket végezzenek, ellenőrizzék a műszerbeállításokat, hogy a misszió novemberben kezdődő tudományos fázisára a lehető legjobban előkészüljenek.

Ekkor a pálya Naphoz közeli pontján a Solar Orbiter a Földről nézve "a Nap mögött" volt, ami megnehezítette az adatközvetítést, ezért tartott ilyen hosszú ideig az adatok letöltése, elemzésüket még mindig végzik.

- Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.

Bejelentette első felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása. A genomot, vagyis a szervezet teljes DNS-ben kódolt örökítő információját továbbfejlesztett módszerrel térképezi fel egy nemzetközi kutatócsoport nagyjából 70 ezer gerinces állatfaj esetében a következő tíz évben - írta az eurekalert.com a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt idézve.

A VGP (Vertebrate Genome Project) elnevezésű projekt első eredményei 25 faj majdnem teljes, kiváló minőségű genomja - írta Erich Jarvis, a Howard Hughes Orvosi Intézet (HHMI) kutatója.

A fajok között szerepel a nagy patkósdenevér, a kanadai hiúz, a kacsacsőrű emlős és a kakapó vagy bagolypapagály.

Számos meglepő felfedezést tett az első marsi év alatt a SEIS, a NASA-nak a vörös bolygón lévő űrszondája, az InSight szeizmométere. A műszer több mint 500 rengést észlelt ezen idő alatt. Egy marsi év 687 földi nap.

Oroszország 2025-ben ki szándékozik lépni a Nemzetközi Űrállomás-projektből, és önállú, újgenerációs szolgálati űrállomás létrehozásába fog - jelentette ki Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes egy, a Rosszija 1 televízióban vasárnap sugárzott interjúban.

Boriszov úgy vélekedett, "úgy becsületes", ha erről a partnereket már most tájékoztatják.

Kiterjedt vizsgálat kezdődik Nagy-Britanniában az Oxfordi Egyetem tudósainak irányításával annak kiderítésére, hogy nem nyújtanak-e még jobb védettséget a koronavírus elleni oltóanyagok, ha az első és a második dózishoz két különböző vakcinát használnak.

Az egyetem szerdán bejelentette, hogy megkezdte a tesztprogramhoz az önkéntesek toborzását. Kis létszámú csoportokkal már folyik egy hasonló teszt, de az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztő részlege - Oxford Vaccine Group - a kiterjesztett programba 1050 önkéntest kíván bevonni, nyitva hagyva a létszám még további növelésének lehetőségét.

Minél nagyobb egy hím gorilla, annál erőteljesebben tudja verni a mellkasát, hogy jelezze a barátoknak és az ellenségnek, mennyire hatalmas - állapította meg egy új kutatás, amely a gorillák kommunikációját vizsgálta.

Mint a tanulmányban leírták: a mellkason való dobolás hatásossága - ahogy eddig is sejtették - az állat méretétől és erejétől függ

Európa legősibb, ismert területet ábrázoló térképét találhatták meg egy kőlapba vésve kutatók Franciaországban - írja a Bournemouth-i Egyetem honlapja.

Az idősebb - 65 év feletti - korosztályban az átlagnál is valamivel magasabb, 80 százalékos hatékonyságú az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyag az Egyesült Államokban nagy számú résztvevővel elvégzett vizsgálatuk szerint - derült ki a brit-svéd gyógyszeripari vállalat hétfői online sajtótájékoztatóján.

Sok országban a nyár végéig tarthat a járványügyi korlátozások időszaka az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védekezésben, de legalább egy évig tart még, mire világszerte sikerül megszerezni az ellenőrzést a kórokozó terjedése felett - mondták a vírus által okozott betegségtől (Covid-19) védő oltások sorában az Európai Unióban elsőként engedélyezett szérumot kifejlesztő BioNTech német biotechnológiai vállalkozás alapítói egy vasárnapi lapinterjúban.

Nyolcvankét százalékkal kevesebb metánt bocsátottak ki azok a szarvasmarhák, amelyek kis mennyiségű hínárral dúsított takarmányt kaptak öt hónapon át - derült ki egy új tanulmányból.

A Plos One című folyóiratban publikált eredmények egy korábbi kutatásra épülnek, amely azt mutatta, hogy a hínár képes csökkenteni a tehenek metánkibocsátását rövid távon - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

"Most szilárd bizonyítékunk van arra, hogy a hínárral etetés hatékony módszer az üvegházhatású gázok csökkentésére, és hogy ez a jótékony hatás hosszú távon megmarad" - mondta Ermias Kebreab, a Kaliforniai Egyetem davisi campusának (UC Davis) kutatója és az intézmény szárnyai alatt működő World Food Center igazgatója