Tudomány

- Páratlan mennyiségű hőt nyel el a Föld, "energiaegyen-súlytalansága" nagyjából megkétszereződött 2005 és 2019 között - mutatták ki az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal kutatói közös tanulmányukban.

A kutatók aggasztónak mondták ezt a növekedést.

Az energia-egyensúlytalanság azt a különbséget jelenti, hogy mennyit nyel el a Föld légköre és felszíne a Nap által kisugárzott energiából ahhoz képest, hogy mennyi infravörös sugárzás kerül vissza a világűrbe.

"A pozitív energia-egyensúlytalanság azt jelenti, hogy a Föld rendszerei több energiát fognak fel, és a bolygó ezáltal melegedik" - idézte a NASA közleményét a The Guardia brit napilap honlapja.

A fűzfa biomasszájának energetikai hasznosítására, biogáz előállítására dogoztak ki új módszert a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai, a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal (SZBK), az Agrár-Béta Mezőgazdasági Kft.-vel és a Kaposszekcsői Agrár-Biogáz Kft.-vel együttműködve egy 545 millió forintos uniós támogatással megvalósult projektben .

Az egyetemen és az SZBK-ban Dudits Dénes akadémikus vezetésével zajló közös kutatásnak köszönhetően kiderült, hogy a biogázreaktorokba helyezve, a hagyományos szerves hulladékok mellett a fűz biomasszája az egyik legalkalmasabb alapanyag a biogáz előállítására.

Áttörést hozhat a Pozitron-Diagnosztika Központ több százmillió forintos fejlesztése a prosztatarákkal diagnosztizáltak életében; az innovatív magyar egészségügyi cég által kifejlesztett nyomjelző anyag ugyanis a betegeknél az áttéteket minden eddigi módszernél pontosabban mutatja ki.

A fejlesztéshez vezető projektre - többek között a PSMA-specifikus nyomjelzők (radiofarmakonok) kutatásához és előállításához - a cég több mint 385 millió forint forrást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által működtetett Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatán. A 2023 februárjában záródó projekt összköltsége 770 millió forint, a saját forrás pedig 385 millió forint, így a támogatás intenzitása 50 százalék, melynek várható megtérülése 7-8 év.

Szakáll Szabolcs nukleáris medicina szakorvos, a Pozitron-Diagnosztika Központ orvos igazgatója Az orvos igazgató elmondta, hogy a cég által kifejlesztett, speciális nyomjelzőt a központ saját laboratóriumában, saját részecskegyorsítójával állítja elő

A Solar Orbiter űrszonda elkészítette első felvételeit a Nap koronakidobódásairól - tette közzé hétfőn honlapján az Európai Űrügynökség (ESA). A kitöréseket (CME) még februárban rögzítette az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az ESA 2020 februárjában felbocsátott napszondája, melyet az ESA Darmstadtban lévő Európai Repülésirányító Központjából (Esoc) vezérelnek.

2021. február 10-én az űreszköz a Föld és a Nap távolságának feléhez ért, a kutatóknak ekkor nyílt lehetőségük arra, hogy megfigyeléseket végezzenek, ellenőrizzék a műszerbeállításokat, hogy a misszió novemberben kezdődő tudományos fázisára a lehető legjobban előkészüljenek.

Ekkor a pálya Naphoz közeli pontján a Solar Orbiter a Földről nézve "a Nap mögött" volt, ami megnehezítette az adatközvetítést, ezért tartott ilyen hosszú ideig az adatok letöltése, elemzésüket még mindig végzik.

- Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.

Bejelentette első felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása. A genomot, vagyis a szervezet teljes DNS-ben kódolt örökítő információját továbbfejlesztett módszerrel térképezi fel egy nemzetközi kutatócsoport nagyjából 70 ezer gerinces állatfaj esetében a következő tíz évben - írta az eurekalert.com a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt idézve.

A VGP (Vertebrate Genome Project) elnevezésű projekt első eredményei 25 faj majdnem teljes, kiváló minőségű genomja - írta Erich Jarvis, a Howard Hughes Orvosi Intézet (HHMI) kutatója.

A fajok között szerepel a nagy patkósdenevér, a kanadai hiúz, a kacsacsőrű emlős és a kakapó vagy bagolypapagály.

Számos meglepő felfedezést tett az első marsi év alatt a SEIS, a NASA-nak a vörös bolygón lévő űrszondája, az InSight szeizmométere. A műszer több mint 500 rengést észlelt ezen idő alatt. Egy marsi év 687 földi nap.

Oroszország 2025-ben ki szándékozik lépni a Nemzetközi Űrállomás-projektből, és önállú, újgenerációs szolgálati űrállomás létrehozásába fog - jelentette ki Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes egy, a Rosszija 1 televízióban vasárnap sugárzott interjúban.

Boriszov úgy vélekedett, "úgy becsületes", ha erről a partnereket már most tájékoztatják.

Kiterjedt vizsgálat kezdődik Nagy-Britanniában az Oxfordi Egyetem tudósainak irányításával annak kiderítésére, hogy nem nyújtanak-e még jobb védettséget a koronavírus elleni oltóanyagok, ha az első és a második dózishoz két különböző vakcinát használnak.

Az egyetem szerdán bejelentette, hogy megkezdte a tesztprogramhoz az önkéntesek toborzását. Kis létszámú csoportokkal már folyik egy hasonló teszt, de az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztő részlege - Oxford Vaccine Group - a kiterjesztett programba 1050 önkéntest kíván bevonni, nyitva hagyva a létszám még további növelésének lehetőségét.

Minél nagyobb egy hím gorilla, annál erőteljesebben tudja verni a mellkasát, hogy jelezze a barátoknak és az ellenségnek, mennyire hatalmas - állapította meg egy új kutatás, amely a gorillák kommunikációját vizsgálta.

Mint a tanulmányban leírták: a mellkason való dobolás hatásossága - ahogy eddig is sejtették - az állat méretétől és erejétől függ

Európa legősibb, ismert területet ábrázoló térképét találhatták meg egy kőlapba vésve kutatók Franciaországban - írja a Bournemouth-i Egyetem honlapja.

Az idősebb - 65 év feletti - korosztályban az átlagnál is valamivel magasabb, 80 százalékos hatékonyságú az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyag az Egyesült Államokban nagy számú résztvevővel elvégzett vizsgálatuk szerint - derült ki a brit-svéd gyógyszeripari vállalat hétfői online sajtótájékoztatóján.

Sok országban a nyár végéig tarthat a járványügyi korlátozások időszaka az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védekezésben, de legalább egy évig tart még, mire világszerte sikerül megszerezni az ellenőrzést a kórokozó terjedése felett - mondták a vírus által okozott betegségtől (Covid-19) védő oltások sorában az Európai Unióban elsőként engedélyezett szérumot kifejlesztő BioNTech német biotechnológiai vállalkozás alapítói egy vasárnapi lapinterjúban.

Nyolcvankét százalékkal kevesebb metánt bocsátottak ki azok a szarvasmarhák, amelyek kis mennyiségű hínárral dúsított takarmányt kaptak öt hónapon át - derült ki egy új tanulmányból.

A Plos One című folyóiratban publikált eredmények egy korábbi kutatásra épülnek, amely azt mutatta, hogy a hínár képes csökkenteni a tehenek metánkibocsátását rövid távon - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

"Most szilárd bizonyítékunk van arra, hogy a hínárral etetés hatékony módszer az üvegházhatású gázok csökkentésére, és hogy ez a jótékony hatás hosszú távon megmarad" - mondta Ermias Kebreab, a Kaliforniai Egyetem davisi campusának (UC Davis) kutatója és az intézmény szárnyai alatt működő World Food Center igazgatója

- Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A lista a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.

Széchenyi-nagydíjat kapott:

DR. DÁVID KATALIN Széchenyi-díjas művészettörténész, művészeti író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, példaértékű tudományos pályafutása során a hazai egyházi múzeumok és gyűjtemények megújításában vállalt kiemelkedő szerepe, különböző kultúrákon, illetve vallásokon átívelő, szakrális tárgyú művészettörténeti könyvei és esszéi, valamint Európa-szerte elismert tudományszervezői és kiállításrendezői munkája elismeréseként.

Széchenyi-díjat kapott:

DR. CSANÁDY LÁSZLÓ orvos-biológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetének igazgatója, Biokémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának ösztöndíjas kutatójaként végzett kiemelkedő színvonalú munkája, valamint a sejtekben található ioncsatornák vizsgálata terén elért eredményei elismeréseként;

- A debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) részvételével egy nemzetközi kutatócsoport megoldást talált arra a 40 éve fennálló rejtélyre, hogy miért forognak maghasadás után a hasadványtermékek akkor is, ha az anyamag nem forgott.

A maghasadás vizsgálata ugyan nagy múltra tekint vissza, mégis vannak eddig fel nem tárt, izgalmas jelenségek ebben a témában - olvasható az Atommagkutató Intézet közleményében.

Mint írják, az egyik ilyen a hasadványok pörgő mozgásának eredete. Egy kettéhasadt mag mindkét fele forog még akkor is, ha a szülőmag nem forgott. Ez a jelenség több mint 40 éve ismeretes, de ezidáig nem sikerült megérteni.

Csaknem fél évszázadnyi kísérletezés után négy magyar és egy svéd kutatónak az eddig mért adatok elemzése alapján sikerült bizonyítania egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon régóta feltételezett létezését - hangzott el a felfedezésről beszámoló hétfői online sajtóeseményen.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézete, az ELTE és a svédországi Lundi Egyetem kutatói igazolták a CERN LHC mérései alapján az Odderon létezését.

Négy migrénkutatással foglalkozó tudós kapta idén az idegtudomány legnagyobb presztízsű kitüntetését, az Agy-díjat. A dániai Lundbeck Alapítvány csütörtökön jelentette be, hogy a brit Peter Goadsby, az amerikai Michael Moskowitz, a svéd Lars Edvinsson és a dán Jes Olesen nyerte el megosztva az 1,1 millió euróval (403 millió forinttal) járó Agy-díjat.

- Magas biológiai értékű sertéshús előállítására csaknem kétmilliárd forintos uniós és hazai támogatásból négyéves projektet zárt le a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében - közölték a konzorcium tagjai kedden.

Új megközelítéssel, a szomatikus és a szorongásos tünetek szempontjából vizsgálta az alvás és a koronavírus-járvány kapcsolatát Simor Péter, az ELTE Pszichológiai Intézet adjunktusának vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport.

Az alvásminőség és a nappali élmények időbeli összefüggését elemezve arra az eredményre jutottak, hogy egy rosszabb éjszaka után a vizsgált személyek negatívabb pszichológiai állapotról, például a koronavírus jellegzetes tüneteiről számoltak be. Tehát az éjszaka minősége előrejelezte a nappali tüneteket, viszont ezek nem jelezték előre a következő éjszaka alvás minőségét.