Környezetvédelem

Eredmények megjelenítése 1-től 20-ig 287 találatból.

Nem a Szuezi-csatornán kialakult dugó, hanem az Etna kitörése okozott kiugró kén-dioxid-szennyezést

Környezetvédelem - 2021-04-15

- A korábbi elemzéssel ellentétben nem a Szuezi-csatornán kialakult hatnapos dugó, hanem az Etna vulkán kitörése okozott kiugró kén-dioxid-szennyezést a Földközi-tenger térségében.

A "szennyező elit" életmódváltása is szükséges a klímaváltozás megfékezéséhez

Környezetvédelem - 2021-04-13

- A dúsgazdag emberek radikális életmódváltására is szükség van a klímaváltozás megfékezéséhez - figyelmeztetnek brit szakemberek egy friss jelentésben, amely szerint a legvagyonosabb 1 százalék kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb 50 százalék együttvéve.

A legtehetősebb 5 százalék - az úgynevezett "szennyező elit" - 37 százalékban járult hozzá a kibocsátásnövekedéshez 1990 és 2015 között - írja a BBC News.

Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv: közel 300 szervezet vesz részt az ország megtisztításában

Környezetvédelem - 2021-04-09

- Összesen mintegy 2,4 milliárd forint támogatással teheti tisztábbá az ország egy-egy szegletét, előzheti meg a további illegális hulladéklerakást a Tisztítsuk meg az országot! pályázat eddigi 285 nyertese - jelentette be Schanda Tamás.

Negyven százalékkal csökkentené szén-dioxid kibocsátását 2030-ra Budapest

Környezetvédelem - 2021-04-01

Budapest, 2021. április 1., csütörtök (MTI) - Karácsony Gergely elfogadta az új fővárosi klímastratégiát, valamint a fenntartható energia- és klíma akciótervet, amelyekben Budapest a szén-dioxid kibocsátásának legalább negyven százalékos csökkentését tűzte ki célul 2030-ig a 2015-ös évhez képest.

Karácsony Gergely a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörében eljárva hozta meg döntéseit és ezek között hagyta jóvá a klímastratégiát és az akciótervet.

Félévesre nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére

Környezetvédelem - 2021-03-10

- Csaknem hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentős hatással lehetnek a mezőgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre.

"A nyarak hosszabbá és forróbbá, a telek rövidebbé és melegebbé válnak a globális felmelegedés miatt" - mondta Kuan Jü-ping, a kínai trópusi óceánkutató laboratórium oceanográfusa, a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

A kutatók az 1952 és 2011 közötti napi éghajlati adatokat felhasználva nézték meg, hogy miként változott a négy évszak hossza és kezdete az északi féltekén, majd éghajlati modelleket alkalmazva vázolták fel a jövőben várható további változásokat - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Élhetetlenné teheti a trópusokat a globális felmelegedés

Környezetvédelem - 2021-03-09

- A globális felmelegedés élhetetlenné teheti az ember számára a trópusi régiókat. A növekvő hőség és páratartalom a világ népességének egy részét halálos körülmények közé szoríthatja egy új kutatás szerint.

Amennyiben nem sikerül a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előtti korhoz képest 1,5 Celsius-fokban korlátozni, az Egyenlítő két oldalán lévő trópusi égövi területek olyan régiókká válhatnak, melyek már túlvannak az emberi alkalmazkodóképesség határain - olvasható a tanulmányt szemléző The Guardian online kiadásában.

A kaliforniai erdőtüzek füstje károsabb, mint a járművek kipufogógáza

Környezetvédelem - 2021-03-08

) - A kaliforniai erdőtüzek füstje károsabb, mint a járművek kipufogógáza. Egy új kutatás szerint a tüzekkel a levegőbe került mérgező részecskék miatt tízszer annyi esetben volt szükség kórházi ellátásra valamilyen légzőszervi betegséggel, mint bármely más szennyezésnél.

A jelentés újabb bizonyítéka annak, hogy a klímaváltozás előidézte szélsőségesen nagy tüzek egyre súlyosabb egészégügyi következményekkel járnak az Egyesült Államok nyugati részének lakói számára.

Romániában tetemes bírságot róttak ki a Szamost bányavízzel szennyező cégre

Környezetvédelem - 2021-03-03

Tetemes bírságot rótt ki a Szamos és Tisza romániai vízgyűjtőjének vízügyi igazgatósága arra a cégre, mely felelős a Szamost február 17-én ért nehézfémszennyezésért.

A vízügyi igazgatóság szerdai közleménye szerint a cégnek 120 ezer lej (kilencmillió forint) bírságot kell fizetnie a folyószennyezésért.

A hatóság emlékeztetett arra, hogy február 17-én egy elhagyott színesfémbányába beszivárgott víz tört a felszínre, és a bányában lerakódott üledéket magával sodorva szűretlenül jutott a Láposbánya-patakba, ahonnan a Lápos folyóba, majd a Szamosba ömlött. Azt is megemlítette, hogy az érintett társaság a folyószennyezés idején nem avatkozott be a szennyezés okának és következményeinek a megszüntetése érdekében, amiként a kárelhárítási terv előírta. A hatóság szerint a kárelhárítási terv része volt annak a dokumentációnak, amellyel a társaság megszerezte a vízgazdálkodási engedélyt.

Szálló por - Országszerte csökkent a légszennyezettség

Környezetvédelem - 2021-02-28

A hétvégén érkezett hidegfront hatására országszerte csökkent a légszennyezettség, a legtöbb helyen vasárnapra elfogadható lett a levegőminőség. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vasárnapi térképén már egy települést sem jelöltek a veszélyes levegőminőséget jelző piros színnel. Egészségtelennek Szeged levegőjét minősítették.

Nyíregyházán, Putnokon, Salgótarjánban, Szolnokon, Kecskeméten, Dorogon és Veszprémben kifogásolt a levegőminőség.

Szálló por - Többfelé tovább nőtt a légszennyezettség

Környezetvédelem - 2021-02-27

Többfelé tovább nőtt a légszennyezettség a szálló por miatt. Szinte valamennyi mérőállomással rendelkező településen veszélyes vagy egészségtelen a levegőminőség.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szombati térképén tizenhét települést jelöltek a veszélyes levegőminőséget jelző piros színnel. Ezek: Budapest, Tököl, Százhalombatta, Dorog, Várpalota, Mosonmagyaróvár, Szentgotthárd, Szeged, Salgótarján, Eger, Miskolc, Sajószentpéter, Kazincbarcika, Putnok, Oszlár, Nyíregyháza és Debrecen.

Már tíz településen veszélyes a levegőminőség

Környezetvédelem - 2021-02-25

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) csütörtöki térképén az ország keleti felében Szeged, Szolnok, Nyíregyháza, Debrecen, Oszlár, Miskolc, Sajószentpéter, Kazincbarcika, Putnok, míg a nyugati országrészben Mosonmagyaróvár szerepel a veszélyes levegőminőséget jelző piros színnel.

Budapest, Vác, Salgótarján, Eger, Hernádszurdok, Tatabánya, Várpalota, Győr, Szombathely, Szentgotthárd és Pécs levegőjét egészségtelennek minősítették. Kifogásolt a levegő Tökölön, Százhalombattán, Dorogon, Esztergomban, Veszprémben, Ajkán, Sarródon és Sopronban

Drámaian pusztulnak az édesvízi halak

Környezetvédelem - 2021-02-23

Az édesvízi halak "katasztrofális" fajpusztulásáról számolt be egy jelentés, amely szerint a világ 80 faja már kihalt, közülük 16 tavaly, egyetlen év alatt. A édesvízi halak embermillióknak jelentenek táplálékforrást, a halászaton és a díszhalkereskedésen át pedig megélhetést - írta a BBC hírportálja.

A szennyezés, a túlhalászat, a duzzasztógátak építése és a folyók kiszáradása, a vizenyős területek lecsapolása miatt a halak száma drámaian csökken. A jelentés szerint a vándorhalak populációja az elmúlt 50 évben háromnegyedével zsugorodott. Ugyanebben az időszakban a nagyobb testű halfajok populációja 94 százalékkal lett kisebb.

A The World's Forgotten Fishes (A világ elfelejtett halai) című jelentést 16 környezetvédő szervezet készítette, köztük a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Londoni Állattani Tásaság (ZSL).

A WWF szerint a halpusztulás fő oka a folyók rossz állapota, ami leginkább a szennyezés, a gátak és a csatornák számlájára írható.

Robotokkal vizsgálják a darabokra tört óriási jéghegy környezeti hatását

Környezetvédelem - 2021-02-16

Távirányítású vízalatti robotokkal vizsgálják brit tudósok, hogy milyen környezeti hatásai vannak az A68A elnevezésű óriási jéghegy szétdarabolódásának. Az A68A jéghegy 2017-ben a világ legnagyobb jégdarabjaként vált le az Antarktiszról, és sodródni kezdett az Atlanti-óceán déli részén. A jéghegy az utóbbi hónapokban erősen szétdarabolódott.

Országszerte megnőtt a szálló por miatti légszennyezettség.

Környezetvédelem - 2021-02-12

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pénteki térképe alapján Putnokon és Nyíregyházán egészségtelen a levegő.

A fosszilis anyagok égetéséből származó légszennyezettség okozta a halálesetek egyötödét 2018-ban

Környezetvédelem - 2021-02-09

A fosszilis anyagok égetéséből származó légszennyezettség okozta a halálesetek egyötödét 2018-ban a világban - állapította meg egy részletes elemzés.

A "láthatatlan gyilkos" 8,7 millió ember halálát okozta 2018-ban.

Azokban az országokban a legmagasabb a halálozási arány, ahol a legnagyobb mértékű a fosszilis üzemanyagok használata például erőművekben, az otthonokban és a járművekben, Az elemzés szerint az Egyesült Államokban és Európában tíz halálesetből több mint egyet a légszennyezettség okoz, Ázsiában viszont minden harmadik halálesetet. Dél-Amerikában és Afrikában lényegesen alacsonyabbak a halálozási arányok.

Évente 900 millió műanyagtöredéket szűrnek ki a Földközi-tengerből a tengeri füvek

Környezetvédelem - 2021-01-15

Évente csaknem 900 millió műanyagtöredéket szűrhetnek ki a Földközi-tengerből a sekélyvízi tengeri füvekből képződő "labdácskák" - derült ki egy új tanulmányból, amelyet a Scientific Reports című folyóirat publikált.

A kocsányos tölgy csemetéinek pusztulását magyarázó elméletet alkottak magyar ökológusok

Környezetvédelem - 2021-01-14

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a kocsányos tölgy csemetéinek természetes utánpótlását megakadályozó lisztharmatjárvány-elméletükről publikáltak tanulmányt januárban a Biological Conservation című szakfolyóiratban.

Egy nemzetközi kutatócsoport Demeter László, az ÖK erdőökológusa vezetésével 130 év erdészeti, erdőtörténeti, növénykórtani és ökofiziológiai irodalmának összegzésével, valamint saját terepi tapasztalataik alapján alkotta meg a kocsányos tölgy csemetéinek pusztulását megmagyarázó lisztharmatjárvány-elméletet - olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) csütörtöki közleményében.

Az ÖK erdőökológusa által vezetett kutatásban szerbiai és magyarországi természetvédelmi szakértők, ökológusok, erdészek mellett egy növénykórtan-szakértő is részt vett.

A kocsányos tölgy (Quercus robur) egy Európa-szerte elterjedt, természetközeli, öreg erdőségeket alkotó fafaj. A kocsányos tölgyes erdőkben az idős fák pusztulófélben vannak, ugyanakkor hiányoznak a fiatal tölgyek generációi, amelyek természetes módon pótolhatnák az öregeket, fenntartva ezzel a tölgyesek folytonosságát.

Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztetnek a világ vezető kutatói

Környezetvédelem - 2021-01-13

Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztettek a világ vezető kutatói. Legújabb jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ nem képes felfogni a biodiverzitás elvesztése és az éghajlati zavarok okozta veszélyek mértékét.

A tanulmányt készítő 17 szakember úgy véli, hogy a bolygó sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogyan azt a legtöbben - köztük kutatók is - gondolják - olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában.

"A bioszférát és minden életformáját - beleértve az embereket - érintő veszély mértéke valójában olyan nagy, hogy nagyon nehéz felfogni, akár még a jólinformált szakembereknek is" - írták a Frontiers in Conservation Science című tudományos lapban megjelent jelentésükben, amely több mint 150 korábbi tanulmányt vizsgált.

A műszálas ruhák mosásakor felszabaduló mikroszálak szennyezik az északi-sarkvidék vizét

Környezetvédelem - 2021-01-13

Mikroműanyag szálakkal szennyezett az északi-sarkvidék egésze - állapították meg a kutatók, akik szerint a mikroszálak valószínűleg az európai és észak-amerikai háztartásokban kimosott műszálas ruhákból származnak.

A témában született eddigi legátfogóbb tanulmány készítői az északi sarkvidékről származó 97 vízmintából 96-ban kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

A megvizsgált mikroműanyagok több mint 92 százaléka mikroszál volt, ezen belül 73 százalék poliészter szál, amely méretében és színében is megegyezett a ruhagyártásban használttal. A vízminták többségét a felszíntől számított 3-8 méteres mélységben gyűjtötték, ahol a tengeri élőlények egy jelentős része táplálkozik

Megnyitották az alaszkai vadont az olajkitermelők előtt

Környezetvédelem - 2021-01-07

A Trump-adminisztráció megnyitotta Alaszka sarkvidéki nemzeti parkjának (ANWR) egy részét az olajkitermelők előtt. A 78 ezer négyzetkilométeren elterülő vadrezervátum kulcsfontosságú élőhely számos állat, köztük a jegesmedve számára, amelynek vemhes nőstényei a térségben alakítanak ki odúkat maguknak a téli hónapokban, hogy azokban hozzák világra kicsinyeiket - olvasható a BBC News honlapján.