Környezetvédelem

Eredmények megjelenítése 41-től 60-ig 173 találatból.

Svájci kutatók szerint az erdőtelepítés a leghatékonyabb megoldás a globális felmelegedésre

Környezetvédelem - 2019-07-05

Az erdőtelepítés a leghatékonyabb megoldás a globális felmelegedés problémájára - állítják svájci kutatók, akik szerint az eddig véltnél sokkal több, nem kevesebb mint 900 millió hektárnyi területet lehetne fásítani világszerte, aminek eredményeként 25 százalékkal csökkenne a légköri szén-dioxid mennyisége.


Nébih: évente hat kiló zöldséget és gyümölcsöt dob ki egy ember

Környezetvédelem - 2019-07-05

- Évente átlagosan hat kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dob ki egy ember Magyarországon - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának osztályvezetője az M1 aktuális csatornán.

Csúcson a megújuló energiák aránya Németországban, visszaesett a szén-dioxid-kibocsátás

Környezetvédelem - 2019-07-04

- Az év első felében a Németországban előállított energia csaknem felét megújuló energiaforrásokból nyerték, és január elejétől június végéig 15 százalékkal csökkent az ország szén-dioxid-kibocsátása az előző év azonos időszakához képest - közölte csütörtökön a BDEW energiaipari szövetség.

A BDEW adatai szerint 136 millió tonnáról 115 millió tonnára csökkent ebben az időszakban a Németországban kibocsátott szén-dioxid mennyisége.

A szervezet pár nappal korábban jelentette be, hogy minden korábbinál nagyobb szerepet kaptak az energiatermelésben a megújuló erőforrások, amelyek nagy részét a szélenergia teszi ki. 2018 első hat hónapjában az ország energiatermelésének 39 százaléka származott megújuló forrásból, míg idén az év első felében már 44 százalék volt ez az arány.

Fiókáját csikkel etető madarat fényképeztek egy floridai tengerparton

Környezetvédelem - 2019-07-03

Fiókáját csikkel etető madarat fényképezett egy természetfotós egy floridai tengerparton. Környezetvédők arra figyelmeztetnek, hogy a madarak összetévesztik a táplálékot a szeméttel, aminek súlyos következményei lehetnek.

Karen Mason fotós a Tampa közelében lévő St. Pete tengerparton kapta lencsevégre azt a pillanatot, amikor egy karibi ollóscsőrű madár (Rynchops niger) egy eldobott csikkel eteti a fiókáját.

Mason a Facebookra posztolta a képet a következő figyelmeztetéssel: "Ha dohányzol, kérlek, ne dobd el a csikket" - idézte a BBC News.

A brit Királyi Madárvédő Társaság (RSPB) közleményében "szívszorítónak" nevezte a fotót, és hangsúlyozta: "a természet küzd, hogy alkalmazkodjon az emberi szemeteléshez".

Klímakutató: fékezni kell a változást és alkalmazkodni kell a következményekhez

Környezetvédelem - 2019-07-02

- A klímakutató szerint az emberiség kétféle módon tud cselekedni a klímakatasztrófa elkerülése érdekében: fékezni a változást, vagyis drasztikusan csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és alkalmazkodni hozzá, megpróbálni mérsékelni a következményeit.

Csaknem 200 európai repülőtér vállalta, hogy szén-dioxid-kibocsátás nélkül üzemel 2050-re

Környezetvédelem - 2019-06-26

A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) kezdeményezésére 194 európai repülőtér vállalta, hogy 2050-re üzemelése nem jár szén-dioxid-kibocsátással, a kezdeményezéshez a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport is csatlakozott.

Az ACI szerdai közleménye szerint a limassoli éves közgyűlésen elfogadott tervezetet 24 európai ország 194 repülőtere írta alá, ezek a légikikötők kezelték tavaly az európai utasforgalom 62,5 százalékát. Amennyiben minden repülőtér teljesíti vállalását, éves szinten 3,46 millió tonna szén-dioxiddal kevesebb kerülhet a légkörbe.

A szervezetnek jelenleg is van egy programja, amely a karbonsemleges üzemelést ösztönzi, annak lényege, hogy a repülőterek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat, a kiengedett károsanyagot pedig kvótavásárlással semlegesítik. Az új rendszerben ugyanakkor már nem lesz semlegesítés, a repülőtereknek legkésőbb 2050-re zéró emissziósnak kell lenniük.

Fokozódó allergiás tüneteket hozhat az újabb hőhullám

Környezetvédelem - 2019-06-26

Keringési panaszokat és fokozódó allergiás tüneteket is hozhat a csütörtökig tartó hőhullám - hívta fel a figyelmet Pintér Ferenc "meteogyógyász" az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című közös műsorblokkjában.

Hozzátette: az általános hőmérsékletváltozás miatt az emberek szervezete tartós terhelés alatt áll, így a lehetséges megbetegedéseket nemcsak az adott hőhullám határozza meg.


Egyre több német városban hirdetnek klímavédelmi szükséghelyzetet

Környezetvédelem - 2019-06-20

Egyre több német városban hirdetnek környezeti és éghajlatváltozási szükséghelyzetet, aminek révén a települési vezetőknek az eddiginél hangsúlyosabban kell érvényesíteniük döntéseikben az ökológiai fenntarthatóság elvét.

Csütörtöki sajtójelentések szerint az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Aachennel 13-ra emelkedett a klímavédelmi szükséghelyzetet (Klimanotstand) hirdető városok száma Németországban.

A mozgalom május 2-án indult, amikor Konstanz városában hirdették ki a szükséghelyzetet. Időközben két tartományi főváros is csatlakozott, a schleswig-holsteini Kiel még májusban, a Saar-vidéki Saarbrücken pedig kedden.

Elégedetlen az Európai Bizottság az előzetes nemzeti energia- és klímatervekkel

Környezetvédelem - 2019-06-18

A Párizsi Klímaegyezményben foglalt célok elérése érdekében alkotott előzetes nemzeti energia- és klímatervek elmaradnak az elvárásoktól a megújuló energiaforrások részesedését és az energiahatékonysági hozzájárulásokat tekintve is - közölte jelentésében az Európai Bizottság kedden.

Maros Sefcovic, az EU energiaügyi biztosa a jelentés bemutatásakor hangsúlyozta, az energiaunió célkitűzéseinek, különös tekintettel az EU 2030-ra elfogadott energia- és éghajlat-politikai célértékeinek megvalósításához a tagállamoknak ambícióik fokozására, pontosabban meghatározott beruházási tervre, azokban több szakpolitikai adatra van szükség.

WWF: Magyarország már elérte a túlfogyasztás napját

Környezetvédelem - 2019-06-17

Ha a világon mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor az emberiség fogyasztása múlt pénteken lépte volna át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni és több mint 2,2 bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják az emberiség igényeit - olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében.

Ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani.

Azonnali lépéseket sürgetett a globális felmelegedés ellensúlyozására Ferenc pápa

Környezetvédelem - 2019-06-14

Lépésváltást szorgalmazott a globális felmelegedés okozta világméretű gazdasági-társadalmi válsággal szemben Ferenc pápa, aki a nemzetközi kőolaj- és gázvállalatok vezetőit fogadta a Vatikánban pénteken.

Ferenc pápa kijelentette, nem tartja túlzásnak az emberiséget fenyegető ökológiai katasztrófának nevezni a klímaváltozást. Hangsúlyozta, hogy az éghajlati változások következményei mindenekelőtt a szegényeket sújtják, mivel ők az első áldozatai a szárazságnak, áradásoknak, hurrikánoknak. Megjegyezte, hogy a kortárs társadalmat terheli felelősség, hogy a mai fiataloknak és a következő generációknak ne teljesen "tönkretett" világot hagyjon hátra.

Sok mikroműanyag lehet a hazai folyók üledékeiben az SZTE kutatói szerint

Környezetvédelem - 2019-06-14

Sok mikroműanyag lehet a hazai folyók üledékében, ami a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói szerint jelentős környezeti kockázattal járhat. Az egyetem közleménye szerint a magyarországi folyókon levonuló árhullám nemcsak iszapot és uszadékfát szállít, hanem a víz felszínén rengeteg műanyagszemetet is látni, ezek időközben összetöredeznek, és egyre kisebb szemű mikroműanyaggá forgácsolódnak.

A mikroműanyagnak nevezett, öt milliméternél kisebb részecskék legtöbbször az eldobott és a környezetbe kikerülő műanyagok aprózódása révén keletkeznek, és jelenleg már globális problémát okoznak.

A vizes élőhelyek védelmére indítottak közös programot magyarországi és vajdasági kutatók

Környezetvédelem - 2019-06-13

A Kiskunság és Észak-Vajdaság területén található vizes élőhelyek jobb, természetvédelmi célú kezelésére dolgoznak ki megoldásokat magyarországi és vajdasági szakemberek.

Az Alföldön a mesterséges csatornahálózatot a 20. században hozták létre. A terület magyarországi részén - hivatalosan - 4723 kilométernyi csatornarendszer található, de a "partizán csatornákkal" együtt a tényleges hossz ötezer kilométer lehet a Kiskunságon. Annak idején ezek feladata volt a belvizek elvezetése, hogy a tavakat, vizes élőhelyeket, lápokat lecsapolva a területeket művelés alá lehessen vonni.

Az SZTE Ökológiai Tanszékének tudományos munkatársa, Tölgyesi Csaba kifejtette, a térség a kiszáradását nemcsak a vízelvezető csatornák okozzák, hanem jelentősen hozzájárul a klímaváltozás, a kommunális vízhasználat, az öntözés és az erdőterületek növelése is.

A felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát

Környezetvédelem - 2019-06-12

A felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát. A világ óceánjai hal- és egyéb állatállományának egy hatodát veszíthetik el a évszázad végére, ha a klímaváltozás a jelenlegi mértékben zajlik - vélik tengerbiológusok.

A klímaváltozás hatására Szibéria nagy része lakhatóvá válhat

Környezetvédelem - 2019-06-07

Oroszország ázsiai részének nagy területei válhatnak lakhatóvá az emberek számára 2080-ra a klímaváltozás miatt orosz és amerikai kutatók tanulmánya szerint.

Évente 570 ezer tonna műanyag szennyezi a Földközi-tengert

Környezetvédelem - 2019-06-07

Évente 570 ezer tonna műanyag jut a Földközi-tengerbe, ami egyenlő percenként 33 800 darab műanyagpalackkal a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése szerint.

Uniós számvevőszék: az EU a szél- és napenergia révén érheti el a megújuló energiával kapcsolatos céljait

Környezetvédelem - 2019-06-06

- Az Európai Uniónak jelentős lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy több villamos energiát állítson elő szél- és napenergiából, ugyanis csak ezek révén érheti el a megújuló energiával kapcsolatos céljait - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke friss jelentésében csütörtökön.

A számvevők közölték, 2005-től kezdve a szél- és a napenergia előállítása erőteljes növekedést mutatott, 2014 óta azonban lassulás tapasztalható. Ajánlásuk szerint az Európai Bizottságnak sürgetnie kell a tagállamokat, hogy támogassák a további fejlesztéseket. Véleményük szerint a beruházások fokozásához alapvetően fontos az új megújulóenergia-kapacitások aukciók útján történő kiosztása, az ajánlati ár meghatározása, valamint a zöld gazdaságban való állampolgári részvétel ösztönzése.

ENSZ-főtitkár: az éghajlatváltozás a jelenkor meghatározó ügye

Környezetvédelem - 2019-05-29

- A jelenkor meghatározó ügye az éghajlatváltozás, megfékezéséért a párizsi klímaegyezményben rögzített vállalásoknál többet kell tenni, mindenekelőtt meg kell adóztatni a szén-dioxid-kibocsátást - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár egy szerdai német lapinterjúban.

Főtáv: a távhőszolgáltatás terjedése csökkentené a károsanyag-kibocsátást

Környezetvédelem - 2019-05-29

A távhőszolgáltatás terjedése csökkentené a károsanyag-kibocsátást - közölte a Főtáv Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. kommunikációs csoportvezetője szerdán az M1 aktuális csatornán. Herpai Attila azt mondta, ha a belvárosban 45 ezer lakás távhőszolgáltatást venne igénybe, évente 67 ezer tonnával kevesebb széndioxid és nyolcezer tonnával kevesebb egyéb káros anyag kerülne a légkörbe.

A környezetbarát jellege mellett a távhő előnye az is, hogy biztonságos, kényelmes és árban is versenyképes - tette hozzá.

Mintegy 414 millió műanyagszemét árasztotta el az Indiai-óceán egy szigetcsoportját

Környezetvédelem - 2019-05-16

Mintegy 414 millió darab műanyag, köztük csaknem egymillió strandpapucs és -cipő árasztotta el az Indiai-óceánban található Kókusz-szigetek partjait kutatók becslései szerint.A műanyag felfedezése óta eltelt hat évtized utolsó 13 évében gyártották a műanyagtárgyak több mint felét. A hibás hulladékkezelés miatt ennek a mennyiségnek a nagy része az óceánokba került.

A kutatócsoport a Kókusz-szigeteken végzett felmérést. A szigetcsoport 26 kisebb, patkóalakban elhelyezkedő földdarabból áll Ausztráliától 2100 kilométerre északnyugatra.

Nagyjából 600 ember él a kontinensektől távol eső szigeteken, melyeket Ausztrália utolsó szemétmentes paradicsomának is neveznek néha. A tudósok azonban azt találták, hogy az óceáni áramlatai rengeteg műanyagszemetet hordanak a kis korallszigetek partjaira. Kalkulációik szerint 238 tonna műanyag szennyezi az atollokat, ebben nagyjából 977 ezer lábbeli és 373 ezer fogkefe, melyek a 414 millió műanyagdarab azonosítható elemei voltak.