Külföld

Minden korábbinál nagyobb létszámú szövetségi parlament alakul Németországban a vasárnapi választások után, az új Bundestagnak hétszáznál is több képviselője lesz.

A szövetségi választási bizottság hétfő reggel megjelent adatai szerint a második világháború utáni 19. Bundestagban 709 képviselő dolgozik majd, ami történelmi csúcs és 78 fős emelkedés az eddigi 631-hez képest.

Az új Bundestagnak a választástól számítva 30 napon belül, legkésőbb október 24-én meg kell alakulnia.

Elérte stratégiai célját a CDU/CSU jobbközép pártszövetség a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson - mondta Angela Merkel kancellár, a pártszövetség vezetője az urnazárás utáni első nyilatkozatában. Hangsúlyozta, hogy a pártszövetségben ugyan mindenki jobb eredményre számított, de egy igen nehéz kormányzati ciklus után mégis a CDU/CSU szerezte messze a legtöbb szavazatot, megkapta a felhatalmazást a választóktól a kormányalakításra, és nélküle nem lehet kormányt alakítani.

Kiemelte: 12 év kormányzás után "minden, csak nem magától értetődő", hogy egy párt a legerősebb erő marad.

Hangsúlyozta, hogy alaposan elemzik majd a választási eredményt, és mindent megtesznek majd azért, hogy visszanyerjék a pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz átállt választókat.

Súlyos csalódásnak nevezte a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás eredményét Horst Seehofer bajor kormányfő, az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU bajor testvérpártja, a CSU elnöke.

Az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, de támogatottsága nagymértékben csökkent, és a koalíciós társé, a szociáldemokrata párté (SPD) történelmi mélypontra süllyedt, a Bundestag harmadik számú ereje pedig az újonc AfD - mutatták ki az urnazárás utáni első eredménybecslések.

- Az Egyesült Államok azért nem fog csapást mérni Észak-Koreára, mert biztos abban, hogy a kelet-ázsiai országnak van nukleáris fegyvere - jelentette ki az orosz külügyminiszter az NTV televízió által vasárnap sugárzott interjújában.

Szergej Lavrov szerint 2003-ban a Egyesült Államok "kizárólag" azért támadta meg Irakot, "mert százszázalékos információjuk volt arról, hogy nem maradt ott semmiféle tömegpusztító fegyver". Lavov úgy vélekedett, hogy "Koreára az amerikaiak nem fognak csapást mérni, mert nemcsak sejtik, hanem pontosan tudják, hogy vannak atombombái", és ezzel "gyakorlatilag mindenki egyetért".

Aláírta pénteken Emmanuel Macron francia államfő a munkajogi reform öt rendeletét az előző napi szakszervezeti és a hétvégére tervezett politikai tiltakozás ellenére.

Aggodalmát fejezte ki az Európában tapasztalható intolerancia, diszkrimináció és idegengyűlölet miatt Ferenc pápa pénteken, hangsúlyozva, hogy a migránsokkal és menedékkérőkkel szembeni "mély zavar" a katolikus közösségekben és az európai egyházakban is érezhető.

Ferenc pápa az európai püspöki konferenciák migrációs felelőseit fogadta a Vatikánban. Hozzájuk intézett beszédében kijelentette, Európa számos részén az intolerancia, a diszkrimináció és az idegengyűlölet jelei tapasztalhatók, amelyeket "a különböző, az idegen" iránti bizalmatlanság és félelem" okoz.

A katolikus egyházfő hozzátette, ennél is jobban aggasztja az a "szomorú megállapítás, hogy Európában katolikus közösségeink sem mentesek ettől a védekező és elutasító reakciótól, amelyet a kulturális és vallási identitás megőrzése erkölcsi kötelességével indokolnak".

Ferenc pápa megjegyezte, hogy az egyház a misszionáriusok "migrációjának" köszönhetően terjedt el az összes kontinensen, attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy a kereszténység egyetemes üzenete mindenkihez szól, akármilyen kultúrához tartozzon. A pápa "bizalommal" teli nyitást szorgalmazott "a korlátok és a falak" lebontására.

- Kilencvennégy éves korában elhunyt Liliane Bettencourt francia milliárdos, a L'Oréal kozmetikai vállalat örököse - közölte csütörtökön lánya, Francoise Bettencourt-Meyers.

A Forbes amerikai magazin összesítése szerint a világ leggazdagabb asszonyának tekintett Liliane Bettencourt csütörtökre virradó éjjel párizsi otthonában halt meg.

Donald Trump amerikai elnök a világszervezet reformjának tervével mutatkozik be az ENSZ-közgyűlés általános vitájában kedden.

"Több mint 190 ország vezetője lesz jelen, de az ülésszak egyetlen emberről szól majd: az amerikai elnökről" - fogalmazott az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) Richard Gowan, a New York Egyetem ENSZ-szakértője.

Óriási várakozás előzi meg Donald Trump beszédét, és általában a tárgyalásait is a világszervezet New York-i üvegpalotájában. Annál is inkább, mert Trump részben az "Amerika az első" jelszavának és politikájának köszönhetően nyerte meg tavaly novemberben az elnökválasztást, és világszerte sokan attól tartanak, hogy ez azt jelenti: Washington "hátrább lép", visszavonul, vagyis korlátozottabb szerepet vállal a világpolitika alakításában, így az ENSZ-ben is.

- Petro Porosenko ukrán elnök szerint az ukránoknak "szent joguk", hogy tanulhassák anyanyelvüket, mellette nem tiltott második, harmadik vagy akár negyedik nyelvet tanulniuk, és ez megvalósulhat úgy, hogy közben nem sérülnek a nemzeti kisebbségek jogai.

Ezt az államfő a hétvégén az Ukrajinszki Novini ukrán hírügynökségnek nyilatkozva fejtette ki arra a kérdésre válaszolva, hogy aláírja-e az új oktatási törvényt vagy visszaküldi a kijevi parlamentnek átdolgozásra.

Porosenko kiemelte, hogy még nem kapta meg a törvényhozástól az elfogadott jogszabályt.

Őrizetbe vettek vasárnap egy 21 éves férfit a londoni metróban péntek reggel elkövetett pokolgépes merénylettel összefüggésben. Ő a második, akit a terrorcselekménnyel összefüggésben őrizetbe vettek.

A brit belügyminiszter vasárnap délelőtti nyilatkozatában kijelentette: ez arra vallhat, hogy a robbanószerkezetet elhelyező merénylő nem egyedül cselekedett, bár "túl korai lenne végső következtetésre jutni" ebben a kérdésben.

Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a fehér fajgyűlölőket elítélő határozatot, amelyet a kongresszus a héten egyhangúlag fogadott el. A határozati javaslatot az augusztusban a virginiai Charlottesville-ben történt zavargások nyomán terjesztették elő.

Több mint tíz év óta először emelkedett az éhezők száma a világban, a teljes népesség 11 százaléka éhezett tavaly - derült ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Rómában pénteken közölt jelentéséből.

Az olasz fővárosban székelő FAO minden évben összesíti az élelmezésbiztonság és táplálkozás globális helyzetét. A legutóbbi, 2016-ra vonatkozó adatok szerint a világban 815 millió ember éhezik. Ez 38 millióval több az egy évvel korábbinál.

Az éhezők száma több mint tíz éven át csökkenést mutatott, tavaly azonban ismét emelkedett: a szervezet szerint az éhezés terjedéséhez a pusztító konfliktusok, valamint a klímaváltozás vagy más miatti "élelmiszersokk", vagyis táplálékhiány vezetett.

Éhezést okozott az El Nino csendes-óceáni éghajlati jelenség éppúgy, mint a dél-amerikai országokat sújtó gazdasági válság.

A Demokrata Párt vezető politikusai szerda este bejelentették: Donald Trump elnök megállapodott velük az Egyesült Államokban álmodozóknak nevezett fiatal illegális bevándorlók helyzetének rendezéséről.

Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője és Chuck Schumer, a szenátus demokrata politikusainak vezetője jelentette be a megállapodás tényét. Az egyezség a Fehér Házban, egy díszvacsorán született meg, amelyre az elnök csak a demokraták vezető politikusait hívta meg, a Republikánus Pártéit nem.

Az Európai Unió és Magyarország, illetve Lengyelország konfliktusos viszonyáról közölt cikket hétfőn a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap, kiemelve, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a negyedik mandátumáért indított választási kampányban eddig alig ejtett szót az ellenzékről, ehelyett az EU-t és annak legnagyobb tagállamait támadja.

A cikk szerint a rendszerváltás óta nem volt olyan feszült a kapcsolat a nyugat-európai országok és Budapest, illetve Varsó között, mint most, és ez azt jelzi, hogy az Európai Unió előtt álló "nacionalista kihívás" nem szűnt meg a populista erők idei franciaországi és hollandiai választási vereségével.

Az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány kilátásba helyezte, felbontja a marosvásárhelyi önkormányzattal kötött bérleti szerződést arra az ingatlanra, amely a jogi személyiségét elvesztő katolikus gimnázium diákjainak és egy román állami iskolának ad otthont, ha a hatóságok nem teszik lehetővé, hogy az épületben továbbra is működhessen a Római Katolikus Gimnázium.

Van esély a menekültek európai uniós tagállamok közötti szolidáris elosztására - mondta Angela Merkel egy vasárnapi lapinterjúban. A német kancellár a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapban megjelent interjúban az Európai Bíróság kvótaperben hozott ítéletéről szólva kiemelte: "nagyon üdvözlöm a bíróság döntését".

- A brit védelmi miniszter szerint az észak-koreai válság közvetlenül érint Nagy-Britanniát is, mivel "London közelebb van Észak-Koreához és rakétáihoz, mint Los Angeles".

Sir Michael Fallon a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette, hogy Észak-Koreának "még nincs" olyan ballisztikus rakétája, amellyel csapást mérhet Londonra, de egyértelmű, hogy a phenjani rezsim folyamatosan gyorsítja rakétafejlesztési programját, és rakétáinak hatótávolsága egyre növekszik. A miniszter szerint ezért el kell érni e fejlesztési program leállítását.

Több mint másfélmillió háztartás és üzlet maradt áram nélkül Floridában vasárnap, Donald Trump elnök az Irma hurrikán által veszélyeztetett több szövetségi állam kormányzójával egyeztetett.

Az Irma hurrikán - a floridai Keys-szigetek után - vasárnap helyi idő szerint a kora délutáni órákban elérte Miamit és az állam délnyugati vidékét. A vihar óránkénti 210 kilométeres széllökésekkel tombolt, Miami tengerparti utcái víz alá kerültek. A trópusi ciklon már az Egyesült Államokban is szedett áldozatokat: három ember az erős széllökések miatti autóbalesetekben vesztette életét a hét végén.

Miami belvárosában felhőkarcolókat rongált meg a szél, a városközpont - amely alig kétszáz méternyire esik a tengerparttól - víz alatt állt, egyes részeken derékig ért a víz, és a vízszint várhatóan még emelkedik is, a széllökések ugyanis tízméteresre korbácsolják a tenger hullámait. A Keys-szigetcsoporthoz vezető országút teljesen eltűnt a víz alatt.

Életét féltve külföldre menekült Julija Latinyina, a Novaja Gazeta című orosz ellenzéki lap újságírónője. Döntését Latinyina a hétvégén az Eho Moszkvi rádióban jelentette be, miután ismeretlenek szeptember elején felgyújtották kocsiját a főváros közelében lévő házánál. Az újságírónőt az utóbbi hónapok során több atrocitás érte. Egyebek között valaki júliusban mérgező folyadékot locsolt a házára, tavaly pedig őt magát öntötték le szúrós szagú anyaggal.

A Bolyai Farkas Gimnázium ernyője alá sorolta pénteken a Maros megyei tanfelügyelőség igazgatótanácsa a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumot - közölte az Agerpres hírügynökség.

Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelő az Agerpresnek elmondta: a Római Katolikus Gimnázium diákjai abban az épületben folytatják a tanulmányaikat, amelyben eddig is tanultak, csupán az iskola adminisztratív ügyei kerülnek át a Bolyai Farkas Gimnáziumhoz mindaddig, amíg lezárulnak az iskola létrehozásával kapcsolatos perek.