Tudomány

Eredmények megjelenítése 81-től 100-ig 1015 találatból.

Nemzedékeken át a küszöbérték fölött marad a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja

Tudomány - 2016-10-24

Tavaly mutatott először 400 ppm-et (milliomod térfogatrész) meghaladó értéket a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja egész éven keresztül - derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szokásos évi jelentéséből, amely szerint nemzedékeken keresztül küszöbérték felett maradnak a mutatók.

A Greenhouse Gas Bulletin című dokumentum szerint az év bizonyos hónapjaiban és a Föld bizonyos részein a szén-dioxid-koncentráció már korábban is elérte a szimbolikus 400 ppm-es szintet, de soha sem globális szinten egy egész éven át. (A ppm arányszám az egymillió egységre jutó részecskeszámot mutatja.)

A WMO honlapján olvasható közleményükben azt írják a szakemberek, hogy az üvegházhatású gázokat leghosszabb ideje megfigyelő hawaii Mauna Loa-állomás előrejelzései szerint a légköri szén-dioxid-koncentráció idén is és még nemzedékeken keresztül küszöbérték felett fog maradni.

Az erszényes ördög anyateje legyőzheti a szuperbaktériumokat ausztrál kutatók szerint

Tudomány - 2016-10-18

Az erszényes ördög (tasmán ördög) anyateje segíthet az antibiotikumoknak ellenálló, halálos szuperbaktériumok elleni harcban ausztrál kutatók szerint.

A Sydneyi Egyetem kutatói felfedezték, hogy az erszényes ördög anyatejében lévő peptidek megölik a rezisztens baktériumokat, köztük a meticillinnek ellenálló Straphylococcus aureus (MRSA) baktériumot és az enterococcus baktériumot.

Először próbálnak lencsevégre kapni egy Földhöz hasonló, Naprendszeren kívüli bolygót

Tudomány - 2016-10-12

Először próbálnak lencsevégre kapni a csillagászok egy Földhöz hasonló exobolygót, amelyről úgy sejtik, hogy a földi értelemben vett élet található rajta.A Project Blue (Kék projekt) elnevezésű magánmisszió célja egy mosógépméretű űrteleszkóp megépítése, amelyet a hozzánk legközelebbi csillagrendszerre, az Alfa Centaurira fognak ráirányítani a csillagászok annak reményében, hogy sikerül lefotózni egy vagy két olyan sziklás bolygót, amelyen akár a földi értelemben vett élet is található - írta a The Guardian című brit lap internetes oldala.

Oliver Hart és Bengt Holmström kapta meg idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

Tudomány - 2016-10-10

Két elméleti közgazdász, Oliver Hart, a Harvard egyetem és Bengt Holmström, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora nyerte el az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat a szerződéselmélet területén folytatott kutatásaikért.

A svéd jegybank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda. A díj összege idén 8 millió svéd korona (928 ezer dollár).

A Svéd Tudományos Akadémia az idei döntés indoklásában kiemelte, hogy a brit, illetve finnországi születésű, de évtizedek óta az Egyesült Államokban dolgozó két professzor elméleteinek segítségével jobban megérthetőek a valós életben az üzleti szerződések és lehetséges buktatóik.

Az emberi élet végső határa 115 év lehet egy tanulmány szerint

Tudomány - 2016-10-06

Az emberi élettartam végső határa 115 év lehet egy új amerikai tanulmány szerint, mely évtizedek adatait elemezte - írta a BBC hírportálja a Nature tudományos lap alapján.

A védőoltásoknak, a születés biztonságosabb körülményeinek, a rák és a szívbetegségek gyógyításának köszönhetően a várható élettartam folyamatosan növekszik a 19. század óta. Egy New York-i kutatócsoport az emberi halandóság adatbázisában vizsgálta meg a franciaországi, japán, brit és amerikai "szuperöregek", vagyis a 110 évnél tovább élők adatait, hogy a végső határt megtalálja.

Nobel-díj - A molekuláris gépek kutatásáért hárman kapják a kémiai elismerést

Tudomány - 2016-10-05

A molekuláris gépek kutatásáért három tudós, a francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Molekuláris lift, mesterséges izmok és parányi motorok: a három tudós a világ legkisebb gépezetei, a molekuláris gépek tervezéséért és előállításáért részesül az elismerésben - fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság.

A kutatók kontrollálható mozgású molekulákat fejlesztettek ki, amelyek energia segítségével tudják végrehajtani feladataikat.

Nobel-díj - Anyagkutatásért hárman kapják a fizikai Nobel-díjat

Tudomány - 2016-10-04

- Az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért három brit születésű tudós, David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

A Washingtoni, a Princeton és a Brown Egyetem munkatársa az anyag szokatlan állapotainak tanulmányozásával: a topológiai fázisátalakulással és az anyag topológiai fázisaival kapcsolatos felfedezéseiért érdemelte ki az elismerést.

A kitüntetettek az indoklás szerint kaput nyitottak egy ismeretlen világra, amelyben az anyag szokatlan állapotokat tud ölteni. Fejlett matematikai módszereket alkalmazva tanulmányozták ezeket az állapotokat, például a szupravezető és a szuperfolyékony fázisokat vagy a mágneses vékonyréteget. Úttörő munkájuknak köszönhetően kereshetővé váltak az anyag új, egzotikus állapotai.

Nobel-díj - Az idei a harmadik japán orvosi Nobel-díj 2012 óta

Tudomány - 2016-10-03

Oszumi Josinori japán kutatónak ítélték oda az idei orvosi Nobel-díjat a stockholmi Karolinska Intézet hétfői bejelentése szerint. A molekuláris sejtbiológus már a harmadik japán Nobel-díjas ebben a kategóriában 2012 óta.

Tavaly Omura Szatosi és az ír William C. Campbell a fonálféreg-fertőzések - mint a folyami vakság és a nyirokfilariázis -, illetve a kínai Tu Ju-ju a malária elleni újfajta kezelés kidolgozásáért kapta az élettani Nobel-díjat.

Nobel-díj - Sejtkutatásért japán tudós kapja az orvosi elismerést

Tudomány - 2016-10-03

A sejtkutatás területén elért eredményeiért Oszumi Josinori japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.

Az illetékes bizottság indoklása szerint a tokiói műszaki egyetem molekuláris sejtbiológusa az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, leegyszerűsítve "önevésként" emlegetett folyamat kutatása révén érdemelte ki az elismerést.

Sokan gondolják, hogy az autofágia pusztán azt jelenti, hogy ha a sejt elkezd éhezni, mindenáron táplálékhoz akar jutni, ezért lebontja önmagát. Ez azonban túlzott egyszerűsítés, az autofágia lényege sokkal inkább a felépülés és a lebomlás dinamikus egyensúlya. Az erről szóló elmélet az 1960-as években látott napvilágot, a jelenséget azonban nehéz volt tanulmányozni, így egészen addig csak keveset tudtak róla, amíg az 1990-es évek elején Oszumi Josinori áttörést nem ért el úttörő kísérleteivel, amelyekkel azonosította az autofágiában alapvető fontosságú géneket. Először élesztőgombákat, majd a későbbiekben emberi sejteket tanulmányozva sikerült megvilágítania az autofágia kifinomult gépezetének alapjait.

Kutatók éjszakája - Kitárulnak a Debreceni Egyetem kapui

Tudomány - 2016-09-26

- Kitárulnak a Debreceni Egyetem (DE) kapui pénteken a kutatók éjszakáján: rekordszámú, több mint 60 egyetemi intézet, tanszék és kutatócsoport mutatkozik be a programban, amelyhez immár tizedik alkalommal csatlakozik az intézmény - közölte a DE tudományos rektorhelyettese hétfőn sajtótájékoztatón.

Óriásbolygó születésének jeleit észlelték japán csillagászok

Tudomány - 2016-09-15

Egy jeges óriásbolygó születésének jeleit észlelték japán csillagászok - írta a BBC News.

A szakemberek a chilei Atacama-sivatagban ötezer méteres magasságban működő rádiótávcsőrendszert - a Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatot (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, ALMA) - használva vetettek közelebbi pillantást a Földtől 176 fényévnyire, csillagászati léptékben szinte a "szomszédban" zajló eseményekre.

A kutyák jobban félnek a férfiaktól, mint a nőktől magyar kutatók szerint

Tudomány - 2016-09-08

A kutyák az átélt fenyegetettség mértékének függvényében manipulálják a testméretükről szóló hanginformációt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai szerint, akik a rangos Animal Cognition szaklapban megjelent tanulmányukban elsőként bizonyították kísérletekkel azt is, hogy a kutyák többnyire jobban félnek a férfiaktól, mint a nőktől.

Kutatók éjszakája - Országszerte mintegy 200 helyszínen több mint 2000 program

Tudomány - 2016-09-07

- Országszerte 46 város csaknem 200 helyszínén több mint kétezer programmal várja az érdeklődőket szeptember 30-án a Kutatók Éjszakája, amelynek célja, hogy kedvet adjon a fiataloknak a tudományos életpályához, és életszerűbbé tegye a kutatókról kialakult, gyakran előítéleteken alapuló képet.

Légszennyező részecskéket fedezett fel agyszövetmintákban egy új kutatás

Tudomány - 2016-09-06

Légszennyezésből származó apró szemcséket talált emberi agyszövetmintákban egy új kutatás - adta hírül BBC News.

Sok tanulmány vizsgálta a szennyezett levegő hatását a tüdőre és a szívre, ám az új kutatás az első, amelyik bizonyítékot talált arra, hogy a légszennyezésből származó apró, magnetitnak nevezett szemcsék megtalálják útjukat az agyba is. A kutatók "félelmetesnek és döbbenetesnek" nevezték felfedezésüket.

"Hűtőruhát" fejlesztettek amerikai mérnökök

Tudomány - 2016-09-02

Alacsony költségen előállítható, a viselője testét hűvösen tartó műanyagalapú textil ruhaanyagot fejlesztettek ki a Stanford Egyetem mérnökei, akik szerint a matéria alternatívát jelenthet a rengeteg energiát felemésztő légkondicionálással szemben.

"Ha lehűtesz egy embert, ahelyett, hogy a helyet hűtenéd le, ahol él vagy dolgozik, energiát spórolsz meg" - mondta Yi Cui, az egyetem munkatársa. Az eredményeiket a Science magazinban közzétevő kutatók szerint az új szövet a jelenleg ismert szintetikus vagy természetes ruhaanyagoknál jóval hatékonyabban képes a viselője testének hűsítésére.

Tudomány-egészség-Alzheimer-kór-Nagy-Britannia Biztonságos az ígéretes új Alzheimer-gyógyszer

Tudomány - 2016-09-01

A klinikai vizsgálatok szerint biztonságos az az új Alzheimer-gyógyszer, amely ez első eredmények alapján sikeresen szünteti meg a betegségre jellemző agyi fehérjelerakódást - írta a BBC News.

A Nature tudományos lap aktuális számában közölt tanulmány szerint az új szer, az aducanumab az eddigi vizsgálatok alapján biztonságos és megállítja az emlékezetvesztést is. A szer hatásainak alapos értékelését lehetővé tevő, nagyobb léptékű kutatások már elkezdődtek.

Az Alzheimer-kór gyógyítását kutató tanulmányok régóta vizsgálják, hogy lehet harcolni az agyban képződő amyloid-lerakódások ellen. A jelenlegi kutatást, amelyben a szer biztonságát tesztelték, 165 páciens bevonásával végezték.

Eddig ismeretlen objektumokra bukkantak a Naprendszer külső vidékén

Tudomány - 2016-08-31

Eddig ismeretlen objektumokra bukkantak a Naprendszer külső vidékén amerikai csillagászok - írta a BBC hírportálja. Az égitestek között találtak egy jeges objektumot, amely olyan hatalmas pályán kerüli meg a Napot, hogy valószínűleg más csillagok gravitációja is hatással van rá - írták a The Astronomical Journal című szaklapban megjelenő tanulmány szerzői.

Az égitesteket akkor vették észre, amikor egy lehetséges kilencedik bolygó helyét igyekeztek megállapítani. A bolygó jelenlétét eddig közvetett bizonyítékokkal támasztották alá.

A Földet borító vízfelület változását vizsgálták műholdas felvételek alapján holland tudósok

Tudomány - 2016-08-26

A NASA műholdas felvételeinek segítségével a Földet borító vízfelület változását vizsgálta meg egy holland kutatócsoport az elmúlt harminc év távlatában. Megállapításuk szerint a három évtized alatt 115 ezer négyzetkilométernyi területen váltotta fel a szárazföldet vízfelület, míg 173 ezer négyzetkilométeren az egykori vízfelület helyén szárazföld alakult ki - ismertette az adatokat pénteken a BBC News.

Izraeli és német kutatók megfejtették a melanóma áttétképző mechanizmusát

Tudomány - 2016-08-23

- Izraeli és német tudósok megfejtették azt a mechanizmust, amellyel a bőrrák legagresszívebb formája, a melanóma áttéteket képez a szervezetben.

A Tel-Avivi-i Egyetem tudósai a heidelbergi rákkutatóközpont szakembereivel felfedezték, milyen módon képes belső szerveket megbetegíteni a rosszindulatú festékes anyajegy-daganat, és két olyan vegyületet is találtak, amelyek képesek meggátolni a folyamatot - adta hírül a Háárec című izraeli napilap.

A legagresszívebb bőrráknak tartott melanóma a pigmenteket termelő melanocita nevű bőrsejtekből indul, általában sötét színű anyajegyként jelenik meg, noha olykor fehér, vagy bőrszínű is lehet. Ha a bőrrák a bőr felső rétegénél mélyebbre, az érrendszerhez jut, akkor halálossá válhat. A melanóma nem a bőrön megjelenő anyajegy miatt veszélyes, hanem az áttétei miatt, amelyek életfontosságú szerveket, az agyat, a tüdőt, a májat és a csontokat támadnak meg.

Nem tudtak kabátot készíteni, azért halhattak ki a neandervölgyiek

Tudomány - 2016-08-05

A korai emberfélékkel ellentétben, akik rájöttek, hogyan készítsenek maguknak párkaszerű ruházatot a hideg ellen, a neandervölgyieknek valószínűleg azért nem sikerült átvészelniük a jégkorszakot, mert nem tudták melegen tartani magukat az állatok bundájával - állapították meg a kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói.

hirdetés

„Kiadó egy családi ház 120 nm alapterületű földszintje. A ház emeletén egy Pilates és jóga stúdió működik, így elsősorban olyan vállalkozások érdeklődését várjuk, akiknek a tevékenységi köre ezzel összhangban van.

A terület bármilyen csendes sport, vagy egészséges életmódra nevelő tevékenység végzésére alkalmas. A kiadó helyiségekhez öltöző, zuhanyzó, wc, konyha, recepció, rendezett kert, és több férőhelyes a telken kialakított parkoló tartozik. Érdeklődni a helyszínen: Debrecen, Sámsoni út 18. (MM-Pilates Stúdió) vagy a +36 20 204 94 35-ös telefonszámon lehet.

Ár: 240.000.-Ft, mely a rezsit is tartalmazza.