Tudomány

Eredmények megjelenítése 81-től 100-ig 1150 találatból.

Genetikailag módosított bőr átültetésével mentették meg egy kisfiú életét

Tudomány - 2017-11-09

- Genetikailag módosított bőrrel borították be egy ritka betegségben szenvedő kisfiú testének 80 százalékát több életmentő műtét során. A kísérleti eljárás sikere nyomán a 9 éves fiú ma már normális életet élhet - számolt be róla csütörtökön a BBC News.

Tudomány világfóruma - Lovász: tudományos felfedezések és technológiai fejlődések kellenek a globális problémák megoldásához

Tudomány - 2017-11-07

Lovász László szerint tudományos felfedezésekre és erre alapozott technológiai fejlődésre van szükség a globális problémák kezelésében. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke erről kedden Jordániában, a nyolcadik Tudomány világfórumán (World Science Forum, WSF) beszélt.

Az emlősök legősibb ismert elődjének maradványai kerültek elő Angliában

Tudomány - 2017-11-07

A legtöbb ma élő emlősök legősibb ismert elődjének maradványai kerültek elő a dél-angliai Dorset parti szikláiban - írta a BBC hírportálja. A cickányszerű, kihalt teremtményeket azonosító tudósok szerint ezek a legrégibb kövületek, amelyek vitathatatlanul olyan emlősök maradványai, melynek családfájához az ember is tartozik. A lelet korát 145 millió évesre becsülték.

A súlyosan fenyegetett gerinces fajok csaknem fele szigeteken él

Tudomány - 2017-10-26

A súlyosan fenyegetett gerinces fajok csaknem fele szigeteken él világszerte - derült ki egy tanulmányból, amely szerint a szigeteken végbemenő kihalásokért elsődlegesen felelős invazív fajok megfékezésével az érintett 1189 fenyegetett faj 95 százaléka jól járna.

A Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i campusának (UCSC), az Island Conservation, a BirdLife International szervezeteknek és a Természetvédelmi Világszövetségnek (IUCN) az invazív fajokkal foglalkozó szakemberei több mint ezer adatbázist, publikációt és jelentést átvizsgálva, valamint több mint 500 nemzetközi szakértővel konzultálva hozták létre a Threatened Island Biodiversity Database, vagyis a biológiai sokféleség elsorvadása által fenyegetett szigetek adatbázisát - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Debrecen Város Hatvani Díjasai:prof. dr.Csécsy György, prof. dr. Kátai János és prof. dr. Páll Dénes

Tudomány - 2017-10-23

A Debrecen Város Hatvani Díja elismerést a közgyűlés azon személyeknek adományozza, akik a város fejlesztése érdekében a természettudományok, a gazdasági élet, az egészségügy, a szociális tevékenység, az idegenforgalom és a környezetvédelem területén kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki; valamint átfogó életműveket ismer el vele.

Ebben az évben a közgyűlés Debrecen Város Hatvani Díja elismerő díjat adományozott prof. dr.Csécsy György egyetemi tanárnak, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszéke vezetőjének,prof. dr. Kátai Jánosnak, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara Agrokémiai és Talajtani Intézete egyetemi tanárának és prof. dr. Páll Dénes egyetemi tanárnak, a Debreceni Egyetem Gyógyszerfejlesztési Koordinációs Központja igazgatójának, a Belgyógyászati Intézet igazgatóhelyettesének.

Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be Jászberényben

Tudomány - 2017-10-18

Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be szerdán a jászberényi Jász Múzeumban - közölte a múzeum régésze, hangsúlyozva: az egyik tárgyhoz hasonlóból eddig még csak egyetlen egy darab került elő a Kárpát-medencében.

Gulyás András elmondta: a 10. század elejéről-közepéről származó tárgyak még tavaly tavasszal bukkantak elő a földből kitermelés közben a Jászberény melletti homokbányában.


Először észlelt neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámokat a LIGO és a VIRGO

Tudomány - 2017-10-16

Először sikerült kutatóknak közvetlenül észlelniük neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámokat az amerikai lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és olaszországi párja, a VIRGO detektoraival, az ütközést kísérő fényjelenséget is megtudták figyelni mintegy 70 földi és űrtávcsővel.

Lélegzetelállító eredményekhez vezethet a neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámok észlelése

Tudomány - 2017-10-16

Lélegzetelállító eredményekhez vezethet a neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámok észlelése a szakértők szerint. Először sikerült kutatóknak közvetlenül észlelniük neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámokat az amerikai lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és olaszországi párja, a VIRGO detektoraival.

Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki az óceánokban élő kagylók és férgek

Tudomány - 2017-10-16

Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, metánt és kéjgázt bocsátanak ki az óceánok fenekén élő kagylók és férgek a beleikben lévő baktériumok révén - figyelmeztetnek a Cardiffi és a Stockholmi Egyetem kutatói.

A vízbe kerülő metán idővel a légkörbe jut, és bár a metánmolekulák élettartama az atmoszférában kétszer olyan rövid, mint a szintén klímakárosító szén-dioxidé, a metán huszonnyolcszor több hőt termel a napsugárzás révén és ezáltal jóval erősebben melegíti fel a légkört - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az óceánok védelmében a műanyagok használatának visszaszorítására szólított fel David Attenborough

Tudomány - 2017-10-15

A műanyagok használatának visszafogására szólított fel Sir David Attenborough brit természettudós, dokumentumfilmes új televíziós sorozatának, A kék bolygó 2-nek a bemutatásakor.

A 16 éve bemutatott A kék bolygó című sorozat folytatása azokat a károkat tárja fel, amelyeket a műanyag használata a tenger élővilágának okoz. A 91 éves természettudós azonnali lépéseket sürgetett, mondván az emberiség tartja a kezében a bolygó jövőjét - olvasható a The Guardian honlapján.

Gyűrűt fedeztek fel a Haumea törpebolygó körül magyar kutatók közreműködésével

Tudomány - 2017-10-12

Gyűrűt fedeztek fel a Neptunuszon túli Haumea törpebolygó körül magyar kutatók közreműködésével. A nemzetközi kutatócsoport a Nature tudományos lap csütörtöki számában számolt be eredményeiről.


Magyar kutatók térképezték fel az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát

Tudomány - 2017-10-09

Az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát térképezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a világon először.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói - Grolmusz Vince egyetemi tanár, valamint Kerepesi Csaba, Szalkai Balázs és Varga Bálint doktoranduszok - az amerikai Human Connectome Project diffúziós MRI felvételeinek felhasználásával vizsgálták meg 392 emberi agy összeköttetéseit, majd azonosítottak több konzervatív és kevéssé konzervatív agyi területet. A kutatók eredményeiket a Neuroscience Letters című szaklapban közölték október 6-án - közölte az ELTE hétfőn.

Richard Thaler amerikai közgazdász kapta meg a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

Tudomány - 2017-10-09

Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat Richard H. Thaler amerikai közgazdász, a Chicagói Egyetem professzora kapta. Thaler a viselkedési közgazdaságtan professzora, főként a viselkedési pénzügyek területén elért eredményeiről ismert.

Már tizenöt évvel ezelőtt megérdemelte volna Richard H. Thaler a közgazdasági Nobel-emlékdíjat - mondta Mérő László, az ELTE gazdaságpszichológiai szakcsoportjának egyetemi tanára hétfőn az MTI-nek arról, hogy az amerikai közgazdásznak, a Chicagói Egyetem professzorának ítélte oda a rangos kitüntetést idén a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Richard H. Thaler fedezte fel a közgazdaságtudomány számára Daniel Kahneman pszichológus kutatásait, akinek 2002-ben már odaítélték a közgazdasági Nobel-emlékdíjat az általa kidolgozott kilátáselméletért.

Nobel-díj - Krio-elektronmikroszkópiáért hárman kapják a kémiai elismerést

Tudomány - 2017-10-04

Krio-elektronmikroszkópiáért egy svájci, egy német-amerikai és egy brit tudós kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért részesül az elismerésben - fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság.

Hozzátették, hogy az eljárás forradalmasítja a biokémiát. Nemsokára atomi szinten is részletes képet nyerhetünk az élet komplex gépezetéről - írták. A krio-elektronmikroszkópia egyszerre egyszerűsíti és fejleszti a képalkotást a biomolekulákról, a módszer révén új korszakába lépett a biokémia - fogalmazott a testület.

Nobel-díj - Frei Zsolt: új utakat nyitott az asztrofizikában a LIGO sikere

Tudomány - 2017-10-03

Teljesen új utakat és lehetőségeket nyitott az asztrofizikában a gravitációs hullámok létére közvetlen bizonyítékkal szolgáló lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO), méltán kaptak elismerést a szerkezet elméleti alapjait kidolgozó tudósok - mondta az MTI-nek Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Fizikai Intézetének igazgatója.

Könnyből fakasztottak elektromosságot ír kutatók

Tudomány - 2017-10-03

Ír tudósok felfedezték, hogy a könnyben és a tojásfehérjében lévő fehérje nyomás hatására képes elektromosságot létrehozni. A Limericki Egyetem Bernal Intézetének kutatói megfigyelték, hogy a lizozim fehérje, amely megtalálható a tojásban, az emberi testnedvekben - mint a könny vagy a nyál - elektromosságot hoz létre, ha nyomás alá helyezik.

Ez a folyamat, a piezoelektromosság már régóta ismert a tudósok körében. Ez egy olyan fizikai jelenség, amelynek során bizonyos anyagokon, mint például a kvarckristály összenyomás hatására elektromos töltésszétválasztás lép fel, a mechanikai feszültségváltozás elektromos feszültséget hoz létre, sőt a jelenség megfordítható.

Nobel-díj - A gravitációs hullámok kutatásáért hárman kapják a fizikai elismerést

Tudomány - 2017-10-03

A gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért három amerikai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) létrehozásában és a gravitációs hullámok megfigyelésében végzett munkájával érdemelte ki az elismerést.

Évtizedekig tartó kutatás után tudósok egy nemzetközi csoportja 2015. szeptember 14-én két fekete lyuk ütközése révén végre közvetlen bizonyítékot talált az Albert Einstein által egy évszázada megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. A gravitációs hullámok egy 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisból érkeztek a Földre, ahol az Egyesült Államokban működő LIGO észlelte őket.

A jelek igen gyengék voltak, mire elérték a bolygót, de már ez is forradalmat ígért az asztrofizikában - olvasható az indoklásban. A gravitációs hullámok révén a világűrben zajló jelentős események megfigyelésének teljesen új útja nyílik meg, ami jelenlegi tudás határait feszegeti - fűzték hozzá.

Nobel-díj - Vellai Tibor: nagyon sok tudományágat érint a cirkadián ritmus kutatása

Tudomány - 2017-10-02

A sejtbiológiától a genetikán át az egész organizmusok működését vizsgáló fiziológiáig nagyon sok különböző tudományos területet érintenek a cirkadián ritmus kutatásának eredményei - mondta Vellai Tibor egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Genetikai Tanszékének vezetője.

Nobel-díj - A cirkadián ritmus kutatásáért három amerikai tudós kapja az orvosi elismerést

Tudomány - 2017-10-02

A cirkadián ritmust, azaz a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért három amerikai tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.

Az illetékes bizottság indoklása szerint Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young felfedezései rávilágítanak arra, hogy a növények, az állatok és az emberek biológiai ritmusa miként alkalmazkodik a Föld forgásához. A földi élet ugyanis a bolygó forgásához igazodik. A kutatók előtt már régóta ismert, hogy az élő szervezeteknek - beleértve az embert - belső, biológiai órájuk van, amely segíti őket a napi ritmushoz való alkalmazkodásban és az arra való felkészülésben. Ennek a belső órának a mechanizmusa részben annak köszönhetően vált ismertté, hogy a három amerikai tudós megvilágította belső működését.

Gyümölcslegyeket használva modellorganizmusként, az idei orvosi Nobel-díj kitüntetettjei izoláltak egy olyan gént, amely szabályozza a napi biológiai ritmust. Kimutatták, hogy ez a gén kódol egy fehérjét, amely éjszaka felgyülemlik a sejtben, nappal pedig lebomlik. Később a gépezet működésében részt vevő további fehérjéket azonosítottak, megvilágítva a mechanizmust, amely a sejten belüli önfenntartó óra működését szabályozza. Ma már ismert, hogy a biológiai órák ugyanazon elvek mentén működnek más soksejtes organizmusokban is, beleértve az embert.

A HIV-törzsek 99 százalékát megtámadó ellenanyagot fejlesztettek ki

Tudomány - 2017-09-24

- A főemlősöknél a HIV-vírustörzsek 99 százalékát megtámadó és a fertőzéssel szemben védelmet nyújtó ellenanyagot fejlesztettek ki az amerikai országos egészségügyi intézet (NIH) és a Sanofi gyógyszergyár szakemberei.

Az emberi szervezet ellenanyag, vagyis antitestek termelésével reagál a HIV-fertőzésre.

A legtöbb esetben az antitestek nem semlegesítik a HIV-vírus összes válfaját a kórokozó rendkívüli mutációs képessége miatt, az immunrendszer tehát legyőzhetetlen számú vírusváltozattal találja szemben magát.