Tudomány

Eredmények megjelenítése 81-től 100-ig 1196 találatból.

Új kezeléssel sikerült megelőzni a mogyoróallergiás reakciókat

Tudomány - 2018-02-21

Sikerült megelőzni a mogyoróallergiás reakciókat egy nagy létszámú kutatás során, amelyben a beteg gyerekek napi egy mogyoróliszt-kapszulát szedtek fél éven át, hogy kialakuljon bennük a tolerancia.

Az orvosok a mogyoróliszttel teli kapszula tartalmát ételre szórva adagolták nekik naponta, hogy a kicsi, de egyre növekvő mennyiségekkel fokozatosan hozzászoktassák őket.

Az eddig véltnél még szélsőségesebb lesz az időjárás az európai városokban

Tudomány - 2018-02-21

Európa 571 városának adatait elemezve a New Castle-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy az eddig véltnél jóval szélsőségesebbé válik az időjárás a 2050-2100 közötti időszakban.

A szakemberek az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával az Environmental Research Letters tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Kimutatták, hogy mind az 571 városában fokozódni fognak a hőhullámok, a legnagyobb mértékben a hőhullámos időszakok a dél-európai országokban nőnek, miközben a közép-európai városokban a legnagyobb mértékben - 2-7 Celsius-fokkal, a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 8-14 Celsius-fokkal - fog emelkedni a hőmérséklet hőhullámok idején - olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon

Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Tudomány - 2018-02-20

Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Ezek a korai moszatszerű növények zöldbe borították a kontinenseket, élőhelyet teremtettek az állatoknak. A ma élő növények génjeit elemző tudósok eredményei ellentmondanak a kizárólag növényi kövületekre alapozott elméleteknek.

"A fosszíliák tanúságával ellentétben a szárazföldi növények több tízmillió évvel korábban jelentek meg. Ez megváltoztatja a korai földi környezet természetéről alkotott elképzelést, a pocsolyák moszatrétege helyett apró növényeket képzelhetünk el, amelyek a lábujjunkig érnének, annál magasabbra alig" - magyarázta Philip Donoghue, a Bristoli Egyetem földtudományi tanszékének kutatója a BBC News-nak.

Az autizmust vérvizsgálattal kimutató tesztet fejlesztettek ki

Tudomány - 2018-02-19

Az autizmust vér- vagy vizeletvizsgálattal kimutató tesztet fejlesztettek ki brit kutatók - adta hírül a BBC hírportálja.Az autizmus spektrumzavar (ASD) fejlődési rendellenesség, amely a viselkedésben és a társas kapcsolatokban okoz problémákat. Általában kétéves kor előtt nem diagnosztizálják, gyakran csak sokkal később.

Jelenleg nincs olyan biológiai teszt, amely kimutatná a betegséget, azt viselkedés alapján, többszöri vizsgálattal diagnosztizálják.

A Molecular Autism című szaklapban megjelent tanulmány készítői 38 autista és 31 nem autista gyerek vérében és vizeletében keresték a kémiai különbségeket. A részt vevő gyerek 5-12 évesek voltak.

A világ egyik legrégibb írásos emlékét találhatták meg Bulgáriában

Tudomány - 2018-02-15

A világ egyik legrégibb írásos emlékét találhatták meg a bulgáriai Nova Zagorában egy folyó partján egy körülbelül 8000 éves lapos cserépdarab formájában - jelentette a Novinite.com bolgár hírportál.

Plágiumszoftverrel derült ki néhány Shakespeare-monológ eredete

Tudomány - 2018-02-13

Brit kutatók szerint Shakespeare mintegy 20 monológjához George North egy 1576-ban írott, kiadatlan kéziratából merített. A tudósok egy plágiumszoftverrel mutatták ki az egyezéseket - számolt be róla a The Guardian.

Dennis McCarthy és a LaFayette College professzora, June Schlueter a leggyakrabban a hallgatói dolgozatok ellenőrzésére használt WCopyfind plágiumszoftver segítségével vetették össze Shakespeare darabjait George North A Brief Discourse of Rebellion című művével, amely egy király elleni lázadás veszélyeiről értekezik.

Talajmintákban fedeztek fel új antibiotikumot

Tudomány - 2018-02-13

Talajmintákban fedeztek fel amerikai tudósok új antibiotikumcsaládot, melynek a nehezen kezelhető fertőzések elleni küzdelemben lehet haszna - írta a BBC hírportálja. Az új vegyületek felvehetik a harcot a nehezen kezelhető baktériumfertőzésekkel, többek között az MRSA (methicillinrezisztens Staphylococcus aureus) "szuperbaktériummal" - írták a Rockefeller Egyetem kutatói Nature Microbiology című szaklap aktuális számában közölt tanulmányukban.

Először sikerült a CERN kutatóinak a legpontosabban meghatározniuk a W-bozon tömegét

Tudomány - 2018-02-12

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak a legnagyobb pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében - adták hírül a CERN Atlas-kísérletének kutatói a the European Physical Journal C című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban.

Az eddig ismert legnagyobb tömegű, legsűrűbb szuperföldet azonosították

Tudomány - 2018-02-09

Az eddig ismert legnagyobb tömegű és legsűrűbb szuperföldet azonosítottak kutatók; a bolygó 100 fényévnyi távolságra, a Halak csillagképben lévő GJ 9827 jelű csillaghoz tartozik. A felfedezés segítheti a csillagászokat abban, hogy jobban megértsék az ilyen bolygók kialakulásának folyamatát.

Mágneses "ketrecek és kötelek" befolyásolják a napkitörések erejét

Tudomány - 2018-02-09

Francia kutatók úgy vélik, megfejtették a napkitörések titkát: mágneses ketrecek és mágneses kötelek befolyásolják a napkitörések erejét.

A szakértők szerint a különböző mágneses szerkezetek interakciója irányítja a Napból érkező kitöréseket. Általánosságban véve a Nap mágneses mezejében fellépő hirtelen, erőteljes átrendeződés okozza a ezeket. Napkitörések önmagukban is kialakulhatnak, vagy erőteljes plazmarobbanások kíséretében is. Ha az ezekből a robbanásokból származó töltött részecskék elérik a Földet, károsíthatják az infrastruktúrát, például a műholdas rendszereket és az elektromos hálózatokat.

Először növesztettek emberi petesejtet laboratóriumban a teljes érésig

Tudomány - 2018-02-09

Először növesztettek emberi petesejtet laboratóriumban, petefészekszövetben a legkorábbi fázistól egészen a teljes érésig brit és amerikai tudósok. A Molecular Human Reproduction című szaklap pénteki számában közölt tanulmány szerzői azt írták, hogy eredményeik segítségével a jövőben a meddőség új gyógymódjait, valamint regeneratív, vagyis saját őssejtet felhasználó terápiákat fejleszthetnek ki.

Bizonyos élelmiszerek befolyásolhatják a rák terjedését

Tudomány - 2018-02-08

A spárgában, a szárnyasokban és egyéb élelmiszerekben is megtalálható, aszparagin nevű aminosav csökkentése, illetve blokkolása jelentősen megnehezítette a melldaganatok áttétképződését egereken végzett kísérletekben - számoltak be a kutatók a Nature című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban.

Az aszparagint a szervezet is képes előállítani, de jelentősebb mennyiségben megtalálható a nevét adó spárgában, a burgonyában, a hüvelyesekben, a dióban, a szójában és a teljes kiőrlésű lisztben, valamint a tejtermékekben, a húsban és a tojásban.

Az antarktiszi ózonlyuk ugyan zsugorodik, ám más régiókban nem regenerálódik az ózonréteg

Tudomány - 2018-02-06

Az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk ugyan zsugorodik, ám a sűrűbben lakott földrajzi szélességeken nem regenerálódik az ózonréteg - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya-sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is.

Saját sikerességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint

Tudomány - 2018-02-06

Saját sikerességük, gyors elterjedésük és jó alkalmazkodó képességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint, mely feltérképezte az ősgyíkok elterjedését a Földön - írta a BBC hírportálja.

A brit tanulmány szerint, melyet a Nature Ecology and Evolution című szaklap friss száma közölt, a dinoszauruszok száma már csökkenőben volt, amikor az őket elpusztító aszteroida a Földbe csapódott.

Dél-Amerikai "szülőhelyükről" viszonylag gyorsan népesítették be az egész Földet, több száz fajuk alakult ki a félelmet keltő T. rextől a hosszú nyakú Diplodocusig.

Az elterjedésüket feltérképező kutatók szerint a dinoszauruszok azért tudtak ilyen gyorsan elszaporodni, mert szinte "tiszta lappal" indulhattak a megjelenésük előtt nem sokkal lezajlott nagy kihalási esemény után.

A pókok evolúciójának hiányzó láncszemét fedezték fel egy 100 millió éves borostyánkőben

Tudomány - 2018-02-05

A pókok evolúciójának egyik hiányzó láncszemét fedezték fel a kutatók egy nagyjából 100 millió éves mianmari borostyánkőben.Modern rokonaival ellentétben az ősi teremtménynek hosszú farka volt, amely a kutatók szerint a környezete érzékelésére szolgálhatott.

Közvetlenül a daganatba juttatott immunstimulánsok elpusztították a rák minden nyomát egerekben

Tudomány - 2018-02-01

A rák minden nyomát, így a távoli áttéteket is elpusztította egerekben két immunstimuláns szer, amelyből kis mennyiséget fecskendeztek közvetlenül a daganatba az amerikai Stanford Egyetem kutatói.

Ez a kezelési mód minden típusú, így a spontán kifejlődő daganat esetében is működik - olvasható az egyetem honlapján ismertetett tanulmányban.

A kutatók úgy vélik, hogy ezen szerek nagyon kicsi mennyiségének helyi használata gyors és viszonylag nem drága rákterápia lehet, valószínűleg nincsenek káros mellékhatásai, amelyek gyakran fellépnek az egész test immunstimulálása során.

Megtalálták a molekulát, amely a férfiakat a szklerózis multiplextől védheti

Tudomány - 2018-01-31

- Amerikai kutatók megtalálták azt a molekulát, amely miatt kevesebb férfi szenved szklerózis multiplexben (SM), mint ahány nő - írta a medicalxpress.com az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva.

A jelenség egyik ismert oka a férfiak magas testoszteronszintjének védő hatása.

A tudósok kiderítették, milyen mechanizmus teszi lehetővé a védelmet: a betegség egérmodelljén azonosították a tesztoszteron hormon irányításával termelődő molekulát, amely valószínűleg védi a férfiakat a szklerózis multiplex (SM) ellen

Amikor SM-es nőstény egereket kezeltek a molekulával, a tüneteik megszűntek - írták a chicagói Northwestern Orvostudományi Egyetem kutatói.

"Ez lehet az oka, hogy a férfiaknál mind a SM, mind más autoimmun betegségek ritkábban fordulnak elő. Az eredmények teljesen új SM-kezelésekhez vezethetnek, amelyekre óriási szükség van" - összegezte Melissa Brown, a kutatás vezetője, a Northwestern Egyetem immunológusa, mikrobiológusa.

Először tanult meg kardszárnyú delfin emberi szavakat utánozni

Tudomány - 2018-01-31

Először tanult meg egy kardszárnyú delfin olyan angol szavakat utánozni, mint a helló vagy a viszlát - számolt be róla a BBC híroldala. A nőstény delfin trénerét utánozva tanult meg "kimondani" néhány angol szót egy franciaországi tengeri vidámparkban. "Szókincsét" a köszönésen kívül olyan szavak alkotják, mint az egy, kettő, három és az Amy név.

A delfinek - a Homo sapiensen kívül - az állatok azon ritka csoportjába tartoznak, amelyek hallás után képesek megtanulni egy-egy új hangzót."Emlősöknél ez nagyon ritka. Érdekes, hogy közülük a legjobban a tengeri emlősök képesek rá" - mondta Josep Call, a St. Andrews-i Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a kardszárnyú delfinek képesek-e utánzással megtanulni új hangzókat. Egy Wikie nevű nőstény viselkedését tanulmányozták az antibes-i Marineland Aquariumban.

Mély agyi stimulációval próbálják felvenni a harcot az Alzheimer-kór ellen amerikai kutatók

Tudomány - 2018-01-30

Míg az Alzheimer-kór kezelésében a legtöbb gyógymód a memória javítását célozza meg, az Ohiói Állami Egyetem Wexner Orvostudományi Központjának kutatói mély agyi stimulációs eljárással próbálkoznak a betegek problémamegoldó és döntéshozó képessége csökkenésének lelassítására.

A mély agyi stimulációs eljárás (DBS) esetében műtéti úton az Alzheimer-betegek homloklebenyébe elektródákat ültetnek be, hogy segítségükkel elektromosan ingereljék az egyes agyi régiókat, struktúrákat. A homloklebeny a felelős a személyiségért, a beszédért, és a mozgás megtervezéséért, kivitelezéséért.

Az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól

Tudomány - 2018-01-26

A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai kutatás, amely ősi eurázsiai DNS-mintákat elemezve megállapította, hogy az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól.