Tudomány

Eredmények megjelenítése 41-től 60-ig 1150 találatból.

Talajmintákban fedeztek fel új antibiotikumot

Tudomány - 2018-02-13

Talajmintákban fedeztek fel amerikai tudósok új antibiotikumcsaládot, melynek a nehezen kezelhető fertőzések elleni küzdelemben lehet haszna - írta a BBC hírportálja. Az új vegyületek felvehetik a harcot a nehezen kezelhető baktériumfertőzésekkel, többek között az MRSA (methicillinrezisztens Staphylococcus aureus) "szuperbaktériummal" - írták a Rockefeller Egyetem kutatói Nature Microbiology című szaklap aktuális számában közölt tanulmányukban.

Először sikerült a CERN kutatóinak a legpontosabban meghatározniuk a W-bozon tömegét

Tudomány - 2018-02-12

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak a legnagyobb pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében - adták hírül a CERN Atlas-kísérletének kutatói a the European Physical Journal C című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban.

Az eddig ismert legnagyobb tömegű, legsűrűbb szuperföldet azonosították

Tudomány - 2018-02-09

Az eddig ismert legnagyobb tömegű és legsűrűbb szuperföldet azonosítottak kutatók; a bolygó 100 fényévnyi távolságra, a Halak csillagképben lévő GJ 9827 jelű csillaghoz tartozik. A felfedezés segítheti a csillagászokat abban, hogy jobban megértsék az ilyen bolygók kialakulásának folyamatát.

Mágneses "ketrecek és kötelek" befolyásolják a napkitörések erejét

Tudomány - 2018-02-09

Francia kutatók úgy vélik, megfejtették a napkitörések titkát: mágneses ketrecek és mágneses kötelek befolyásolják a napkitörések erejét.

A szakértők szerint a különböző mágneses szerkezetek interakciója irányítja a Napból érkező kitöréseket. Általánosságban véve a Nap mágneses mezejében fellépő hirtelen, erőteljes átrendeződés okozza a ezeket. Napkitörések önmagukban is kialakulhatnak, vagy erőteljes plazmarobbanások kíséretében is. Ha az ezekből a robbanásokból származó töltött részecskék elérik a Földet, károsíthatják az infrastruktúrát, például a műholdas rendszereket és az elektromos hálózatokat.

Először növesztettek emberi petesejtet laboratóriumban a teljes érésig

Tudomány - 2018-02-09

Először növesztettek emberi petesejtet laboratóriumban, petefészekszövetben a legkorábbi fázistól egészen a teljes érésig brit és amerikai tudósok. A Molecular Human Reproduction című szaklap pénteki számában közölt tanulmány szerzői azt írták, hogy eredményeik segítségével a jövőben a meddőség új gyógymódjait, valamint regeneratív, vagyis saját őssejtet felhasználó terápiákat fejleszthetnek ki.

Bizonyos élelmiszerek befolyásolhatják a rák terjedését

Tudomány - 2018-02-08

A spárgában, a szárnyasokban és egyéb élelmiszerekben is megtalálható, aszparagin nevű aminosav csökkentése, illetve blokkolása jelentősen megnehezítette a melldaganatok áttétképződését egereken végzett kísérletekben - számoltak be a kutatók a Nature című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban.

Az aszparagint a szervezet is képes előállítani, de jelentősebb mennyiségben megtalálható a nevét adó spárgában, a burgonyában, a hüvelyesekben, a dióban, a szójában és a teljes kiőrlésű lisztben, valamint a tejtermékekben, a húsban és a tojásban.

Az antarktiszi ózonlyuk ugyan zsugorodik, ám más régiókban nem regenerálódik az ózonréteg

Tudomány - 2018-02-06

Az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk ugyan zsugorodik, ám a sűrűbben lakott földrajzi szélességeken nem regenerálódik az ózonréteg - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya-sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is.

Saját sikerességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint

Tudomány - 2018-02-06

Saját sikerességük, gyors elterjedésük és jó alkalmazkodó képességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint, mely feltérképezte az ősgyíkok elterjedését a Földön - írta a BBC hírportálja.

A brit tanulmány szerint, melyet a Nature Ecology and Evolution című szaklap friss száma közölt, a dinoszauruszok száma már csökkenőben volt, amikor az őket elpusztító aszteroida a Földbe csapódott.

Dél-Amerikai "szülőhelyükről" viszonylag gyorsan népesítették be az egész Földet, több száz fajuk alakult ki a félelmet keltő T. rextől a hosszú nyakú Diplodocusig.

Az elterjedésüket feltérképező kutatók szerint a dinoszauruszok azért tudtak ilyen gyorsan elszaporodni, mert szinte "tiszta lappal" indulhattak a megjelenésük előtt nem sokkal lezajlott nagy kihalási esemény után.

A pókok evolúciójának hiányzó láncszemét fedezték fel egy 100 millió éves borostyánkőben

Tudomány - 2018-02-05

A pókok evolúciójának egyik hiányzó láncszemét fedezték fel a kutatók egy nagyjából 100 millió éves mianmari borostyánkőben.Modern rokonaival ellentétben az ősi teremtménynek hosszú farka volt, amely a kutatók szerint a környezete érzékelésére szolgálhatott.

Közvetlenül a daganatba juttatott immunstimulánsok elpusztították a rák minden nyomát egerekben

Tudomány - 2018-02-01

A rák minden nyomát, így a távoli áttéteket is elpusztította egerekben két immunstimuláns szer, amelyből kis mennyiséget fecskendeztek közvetlenül a daganatba az amerikai Stanford Egyetem kutatói.

Ez a kezelési mód minden típusú, így a spontán kifejlődő daganat esetében is működik - olvasható az egyetem honlapján ismertetett tanulmányban.

A kutatók úgy vélik, hogy ezen szerek nagyon kicsi mennyiségének helyi használata gyors és viszonylag nem drága rákterápia lehet, valószínűleg nincsenek káros mellékhatásai, amelyek gyakran fellépnek az egész test immunstimulálása során.

Megtalálták a molekulát, amely a férfiakat a szklerózis multiplextől védheti

Tudomány - 2018-01-31

- Amerikai kutatók megtalálták azt a molekulát, amely miatt kevesebb férfi szenved szklerózis multiplexben (SM), mint ahány nő - írta a medicalxpress.com az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva.

A jelenség egyik ismert oka a férfiak magas testoszteronszintjének védő hatása.

A tudósok kiderítették, milyen mechanizmus teszi lehetővé a védelmet: a betegség egérmodelljén azonosították a tesztoszteron hormon irányításával termelődő molekulát, amely valószínűleg védi a férfiakat a szklerózis multiplex (SM) ellen

Amikor SM-es nőstény egereket kezeltek a molekulával, a tüneteik megszűntek - írták a chicagói Northwestern Orvostudományi Egyetem kutatói.

"Ez lehet az oka, hogy a férfiaknál mind a SM, mind más autoimmun betegségek ritkábban fordulnak elő. Az eredmények teljesen új SM-kezelésekhez vezethetnek, amelyekre óriási szükség van" - összegezte Melissa Brown, a kutatás vezetője, a Northwestern Egyetem immunológusa, mikrobiológusa.

Először tanult meg kardszárnyú delfin emberi szavakat utánozni

Tudomány - 2018-01-31

Először tanult meg egy kardszárnyú delfin olyan angol szavakat utánozni, mint a helló vagy a viszlát - számolt be róla a BBC híroldala. A nőstény delfin trénerét utánozva tanult meg "kimondani" néhány angol szót egy franciaországi tengeri vidámparkban. "Szókincsét" a köszönésen kívül olyan szavak alkotják, mint az egy, kettő, három és az Amy név.

A delfinek - a Homo sapiensen kívül - az állatok azon ritka csoportjába tartoznak, amelyek hallás után képesek megtanulni egy-egy új hangzót."Emlősöknél ez nagyon ritka. Érdekes, hogy közülük a legjobban a tengeri emlősök képesek rá" - mondta Josep Call, a St. Andrews-i Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a kardszárnyú delfinek képesek-e utánzással megtanulni új hangzókat. Egy Wikie nevű nőstény viselkedését tanulmányozták az antibes-i Marineland Aquariumban.

Mély agyi stimulációval próbálják felvenni a harcot az Alzheimer-kór ellen amerikai kutatók

Tudomány - 2018-01-30

Míg az Alzheimer-kór kezelésében a legtöbb gyógymód a memória javítását célozza meg, az Ohiói Állami Egyetem Wexner Orvostudományi Központjának kutatói mély agyi stimulációs eljárással próbálkoznak a betegek problémamegoldó és döntéshozó képessége csökkenésének lelassítására.

A mély agyi stimulációs eljárás (DBS) esetében műtéti úton az Alzheimer-betegek homloklebenyébe elektródákat ültetnek be, hogy segítségükkel elektromosan ingereljék az egyes agyi régiókat, struktúrákat. A homloklebeny a felelős a személyiségért, a beszédért, és a mozgás megtervezéséért, kivitelezéséért.

Az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól

Tudomány - 2018-01-26

A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai kutatás, amely ősi eurázsiai DNS-mintákat elemezve megállapította, hogy az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól.

A rák leggyakoribb fajtáit szűrő vérvizsgálatot teszteltek

Tudomány - 2018-01-19

- Újabb nagy lépéssel került közelebb a tudomány egy olyan új módszerhez, mellyel a vérből diagnosztizálhatók a leggyakoribb ráktípusok - számolt be róla a BBC hírportálja. A rákos daganatok mutáns gének és az irányításukkal előállított fehérjék apró jeleit bocsátják a vérbe.

Az amerikai Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem tudósainak CancerSEEK nevű eljárása 16 olyan génmutáció után kutat, amelyek rendszeresen megjelennek a rákkal, valamint nyolc fehérje után, amelyeket ezek állítanak elő.

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp

Tudomány - 2018-01-17

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp.A csillagászoknak olyan galaxisról sikerült képet készíteniük, amely az ősrobbanás után mindössze 500 millió évvel létezett már. A felvételt a gravitációs lencse nevű természetes jelenség felnagyította, így korábban nem látott részletességű képet kaptak a tudósok.


Az ELTE kutatói szerint a kutyákról kellene a robotok reakcióit mintázni

Tudomány - 2018-01-17

Az ELTE Etológiai Tanszékének munkatársai szerint ahhoz, hogy az emberek könnyebben elfogadják a környezetükben található robotokat, tervezésük során az állatok, elsősorban a kutyák viselkedését kell alapul venni.

Az ELTE kutatói szerint sokunkban ellenérzést váltanak ki az emberhez nagyon hasonlító robotok. Ugyanakkor a világban egyre nagyobb szerepet kapnak a robotok, egyes jövőkutatók úgy vélik, pár évtized múlva már mindenhol robotok fognak minket körülvenni - olvasható az ELTE közleményében.

Ötszáz év után derült ki, milyen betegség pusztított az aztékok körében a 16. században

Tudomány - 2018-01-16

- Ötszáz év elteltével sikerült kideríteniük a kutatóknak, hogy milyen betegség pusztíthatott a mai Mexikó területén élt ősi aztékok körében a 16. században.

Az 1545 és 1550 közötti öt évben 15 millió emberrel - a lakosság nagyjából 80 százalékával - végzett egy rejtélyes betegség a mai Mexikó és Guatemala (egy részének) területén.

Az egészségtelen étrend hosszú távon agresszívebbé teszi az immunrendszert

Tudomány - 2018-01-12

Az immunrendszer hasonlóan reagál a magas zsír-, cukor- és kalóriatartalmú étrendre, mint a bakteriális fertőzésekre, a szervezet védekező rendszere hosszú távon támadóvá válik a Bonni Egyetem kutatónak tanulmánya szerint.

A német szakemberek azt is kimutatták, hogy az egészséges étrendre való áttérés után még hosszan jelentkezhet ez az immunválasz. Ezek a hosszú távú változások vezethetnek el az érelmeszesedés és a cukorbetegség kialakulásához, amelyek a nyugati társadalom étrendjével összefüggő betegségek.

A kerékpározás nem károsítja a férfiak szexuális egészségét

Tudomány - 2018-01-12

A kerékpározás nem károsítja a férfiak szexuális egészségét egy új tanulmány szerint, melyben futók, úszók és kerékpárosok adatait hasonlították össze

A kutatás eredményei ellentmondanak a korábbi tanulmányoknak, melyek szerint a kerékpározás negatívan hat a férfiak szexuális és húgyúti egészségére - írta a BBC hírportálja. A kutatók szerint "az előnyök számosabbak a hátrányoknál", a kerékpáros munkába járás például "felére csökkenti a rák kockázatát".