Tudomány

Eredmények megjelenítése 41-től 60-ig 1479 találatból.

Az ITM visszaadná az OTKA pályázatok döntési jogát az MTA-nak

Tudomány - 2020-11-17

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) visszaadná az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázatok bírálati jogosultságát a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) - mondta Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter az Országgyűlés Kulturális Bizottsága meghallgatásán.

Az ÖK kutatói számítógépes szimuláció segítségével bizonyították a kromoszómák keletkezésének elméletét

Tudomány - 2020-11-16

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Szathmáry Eörs evolúcióbiológus vezetésével a világon elsőként mutatták ki egy rendkívül fejlett számítógépes szimuláció segítségével, hogy a földi élet hajnalán hogyan jöhettek létre a kromoszómák.

A felfedezés alapjaiban változtathatja meg az élet keletkezésének kutatását. Elméletükről a közelmúltbanjelent meg tanulmány a PLOS Genetics című szakmai folyóiratban - közölte az ELKH hétfőn.

Mint írják, az élet, a mai tudásunk szerint, nem képzelhető el információtovábbítás nélkül. Az élőlényeknek már a kezdet kezdetén át kellett adniuk a saját szervezetük felépítéséről és az életfolyamataik működéséről szóló információt a követő nemzedék tagjainak.

"Arról mára széles körű tudományos konszenzus alakult ki, hogy az első örökítőanyag-molekulák rövidek voltak, és a mai RNS-re hasonlítottak. Az RNS ugyanis egyszerre működik örökítőanyagként és enzimként is, vagyis az élethez szükséges molekuláris folyamatokat is képes irányítani" - szerepel a közleményben.

Új főemlősfajt fedeztek fel Mianmarban

Tudomány - 2020-11-11

- A karcsúmajomformák egy új faját azonosították a kutatók Mianmar távoli erdőségeiben, ám a felfedezés örömét beárnyékolja, hogy természetes élőhelyeinek elvesztése és vadászata miatt a faj már most a súlyosan veszélyeztetettek közé tartozik.

Az emberi faj közeli rokonának kétmillió éves koponyáját tárták fel Dél-Afrikában

Tudomány - 2020-11-10

Az emberi faj közeli rokonának kétmillió éves koponyáját tárták fel Dél-Afrikában, a különleges lelet új információkkal szolgál az emberi evolúcióról.

A szamárpingvinek nem egy, hanem valójában négy fajba tartoznak

Tudomány - 2020-11-05

) - A szamárpingvin (Pygoscelis papua) valójában nem egy, hanem négy külön faj - állapították meg genetikai vizsgálattal brit kutatók, akik szerint az eredményeik segíteni fogják az állatok megóvását.

A magyar tudomány ünnepe - Új kutatás indult a biobúza vizsgálatára

Tudomány - 2020-11-03

Új vizsgálatok indulnak az ökobúzafajták tesztelésére az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) irányításával. A hiánypótló kutatásban a szakemberek ökológiai gazdálkodási körülmények között, szántóföldi kisparcellás kísérletekben tesztelik a biotermesztés számára ígéretes hazai és nemzetközi búzafajtákat - közölte az ÖMKi.

A vizsgálat célja egyebek mellett, hogy minél több egészséges, szermaradványoktól mentes biobúzaliszt kerüljön a pékségekbe és a hazai fogyasztók asztalára.

Megkezdődött az izraeli fejlesztésű koronavírus elleni vakcina klinikai tesztje

Tudomány - 2020-11-01

Megkezdődött a Nesz Ciónában található biológiai kutatóintézetben kifejlesztett koronavírus elleni vakcina klinikai tesztje Izraelben - jelentette a helyi média vasárnap.Elsőként a 26 éves Szegev Harel nevű önkéntesnek adták be a COVID-19 elleni védőoltást, aki elővigyázatosságból egynapos megfigyelésre befeküdt a Tel-Aviv melletti Séba kórházba.

Eredetileg egy másik, 47 éves férfi lett volna a kísérlet első alanya, de az előzetes vizsgálatoknál kiderült, hogy szervezetében már ellenanyag található, korábban átesett a fertőzésen anélkül, hogy tudomása lett volna róla.

Schanda Tamás államtitkár állami kitüntetéseket adott át

Tudomány - 2020-10-29

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a köztársasági elnök megbízásából állami kitüntetéseket adott át csütörtökön Budapesten, a Pesti Vigadóban.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki szuperbaktériumokkal szemben

Tudomány - 2020-10-21

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói olyan új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki, amelyek az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján hatásosak lehetnek az MRSA-fertőzéssel szemben.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetében Pál Csaba kutatócsoportja olyan antibiotikum-molekulák fejlesztésén dolgozik, amelyek hatékonyak lehetnek a "szuperbaktériumok" ellen.

A kutatók olyan új antibiotikum-jelöltek létrehozásában értek el eredményeket, amelyek hatékonyak az MRSA-fertőzéssel szemben, amit a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktérium, röviden MRSA okoz. Kutatásuk eredményeit a Plos Biology című szaklap hasábjain publikálták októberben.

Koronavírus - Egyes antiszeptikumok és szájvizek képesek lehetnek a koronavírus hatástalanítására

Tudomány - 2020-10-20

- Egyes szájon át szedhető antiszeptikumok és szájvizek képesek lehetnek hatástalanítani az új-koronavírust az amerikai Penn State Orvostudományi Főiskola kutatása szerint.

A laboratóriumi körülmények között végzett kísérletek eredményei azt jelzik, hogy egyes ilyen fertőzés ellenes, a kórokozókat megölő és szaporodásukat gátló termékek hasznosak lehetnek a vírusterheltség csökkentésében a szájban a megfertőződés után és segíthetnek csökkenteni a Covid-19-betegséget okozó SARS-CoV-2-fertőzés terjedését - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.

A Craig Meyers mikrobiológus, immunológus és szülész-nőgyógyász professzor vezette kutatócsoport számos száj- és orr-garatöblítőt tesztelt laboratóriumban, hogy kiderítse, képesek-e hatástalanítani az újkoronavírust.

Jövőre embereken is elkezdik tesztelni a magyar fejlesztésű izomgörcs-csökkentő gyógyszert

Tudomány - 2020-10-15

Jövő év elején kezdődhet a klinikai tesztje annak a magyar fejlesztésű gyógyszernek, amely többek között a stroke-on átesett, fájdalmas izomgörcsökkel küzdő emberek kezelésében hozhat nagy változást néhány éven belül. A gyógyszert az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Motor Farmakológia Kutatócsoportja fejlesztette ki Málnási-Csizmadia András vezetésével. A nemzetközi viszonylatban is jelentősnek számító magyar eredményekről a Cell című élettudományi szaklap csütörtöki száma közölt cikket -

Nobel-díj - Varga Máté: a molekuláris biológia egyik Szent Grálja a kémiai Nobel-díjjal idén jutalmazott felfedezés

Tudomány - 2020-10-07

- A molekuláris biológia egyik Szent Grálja az a felfedezés, amelyért idén odaítélték a kémiai Nobel-díjat, felforgatta az alap és alkalmazott biológiai kutatások módszertanát - mondta a Varga Máté, az ELTE TTK genetikusa, aki kutatócsoportjával munkája során maga is alkalmazza a két díjazott által kifejlesztett génszerkesztési módszert.

Nobel-díj - A kémiai Nobel-díj mindkét kitüntetettjét meglepte a hír

Tudomány - 2020-10-07

- A kémiai Nobel-díj mindkét kitüntetettjét meglepte az elismerés híre. Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus egyaránt azt mondta a szerdai bejelentés után, egyelőre alig tudja felfogni, hogy Nobel-díjat kap a genetikai olló felfedezéséért.

Emmanuelle Charpentier elmondta, nagyon érzelmesen reagált a Stockholmból érkező telefonhívásra. Gyakran mondogatták neki, hogy meg fogja kapni a díjat, mégis meglepte, amikor megtörtént. "Még hozzá kell szoknom" - jegyezte meg.

A németországi Max Planck-intézethálózat patogéntudományi egységének 51 éves vezetője kitért arra, hogy ez az első alkalom, hogy egy tudományos Nobel-díjon kizárólag nők osztoznak. "Remélem, hogy ennek pozitív üzenete van, különösen a tudományos pályára készülő lányok számára" - mondta. "Azt hiszem, bizonyítottuk, hogy női tudósok is kaphatnak díjakat. Fontosabb azonban, hogy a nőknek a kutatásaik által befolyásuk legyen a tudományban" - fűzte hozzá.

Nobel-díj - Génszerkesztésért ketten kapják a kémiai Nobel-díjat

Tudomány - 2020-10-07

A modern génszerkesztés két úttörője, Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Az indoklás szerint a két tudós a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 "genetikai olló" kifejlesztéséért részesül az elismerésben, amelyet előttük mindössze öt nő kapott meg. Ez az első alkalom, hogy egy tudományos Nobel-díjon kizárólag nők osztoznak.

Az általuk kidolgozott eljárás forradalmasította az élettudományokat, hozzájárul a rák elleni új terápiák kidolgozásához és valóra válthatja az örökletes betegségek gyógyításáról szóló álmokat - írták, hozzátéve: a kutatóknak módosítaniuk kell a géneket, ha meg akarják ismerni az élet belső működését. Ez időigényes, nehéz feladat volt, néha lehetetlen is. A CRISPR/Cas9 genetikai ollót használva azonban most már néhány hét alatt meg lehet változtatni az élet kódját.

Kiss László: az újabb vizsgálatok bizonyították, hogy a Mars nemcsak egy kősivatag

Tudomány - 2020-10-06

Eddig sokan vitatták a korábbi felfedezést, amely szerint a Marson nagyobb víztömeg található, most több évnyi méréssor vizsgálatát követően megerősítették, nemcsak egy, hanem több sós tó is található a vörös bolygón - erről Kiss László csillagász beszélt az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

Csillagászati kutatásokért hárman kapják a fizikai Nobel-díjat

Tudomány - 2020-10-06

A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Az illetékes bizottság indoklása szerint Penrose annak igazolásáért részesül az elismerésben, hogy az általános relativitáselmélet erőteljesen megjósolja a fekete lyukak kialakulását, Genzel és Ghez pedig annak felfedezéséért, hogy egy szupermasszív kompakt objektum van a Tejútrendszer középpontjában. Ez képződmény, amely a galaxis szívében meghatározza a csillagok pályáját, a jelenlegi elméletek szerint nem lehet más, mint egy nagytömegű fekete lyuk.

Penrose leleményes matematikai módszereket használt annak bizonyítására, hogy a fekete lyukak egyenesen következnek Albert Einstein általános relativitáselméletéből. Einstein maga nem hitt abban, hogy "ezek a mindent, még a fényt is elnyelő szupernehéz szörnyetegek", a fekete lyukak valóban léteznek - írta közleményében az akadémia.

Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek

Tudomány - 2020-10-05

Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.

Ez az első kutatás, amely egy nem főemlős faj és az ember vizuális ingerekre adott agyi válaszait közvetlenül és nem-invazív módon hasonlította össze. A vizsgálat nemzetközi együttműködésben valósult meg, így több egyed agyi válaszát tudták megmérni, mint a legtöbb korábbi, kutyákon végzett funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatban (fMRI) - olvasható az ELTE Természettudományi Karának (TTK) MTI-hez eljuttatott közleményében .

Nobel-díj - A hepatitis C vírus felfedezéséért hárman kapják az orvosi Nobel-díjat

Tudomány - 2020-10-05

A hepatitis C vírus felfedezéséért két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós eredményei döntő jelentőségűek voltak a vér útján terjedő májgyulladás (hepatitis) elleni küzdelemben. A hepatitis világszerte jelentős egészségi probléma, amely májzsugort és májrákot is okozhat - tették hozzá. Alter, Houghton és Rice felfedezései elvezettek egy új vírus, a hepatitis C azonosításához, és magyarázatot adtak azon krónikus májgyulladások okára, amelyeket nem a hepatitis A vagy B vírus váltott ki. Eredményeik lehetővé tették vértesztek és új gyógyszerek kifejlesztését, és ezáltal milliók életének megmentését.

Októberben földközelbe kerül a Mars

Tudomány - 2020-10-02

- Az ősz első számú csillagászati eseménye a Mars oppozíciója: a vörös bolygó október 6-án lesz a legközelebb a Földhöz, mintegy 62 millió kilométer távolságra. Látszó mérete egész októberben az átlagos többszöröse lesz, szabad szemmel nézve minden csillagnál fényesebb vörös pontként fog ragyogni a déli égbolton. Távcsővel nézve a bolygó korongja is könnyen észrevehető.

Először azonosíthattak extragalaktikus bolygót a kutatók

Tudomány - 2020-09-28

Amerikai és kínai kutatóknak elsőként sikerült extragalaktikus, vagyis Tejútrendszeren kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni.

A szakemberek mostanra több ezer exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéta létezésére találtak bizonyítékokat. Az összes eddig azonosított exobolygó azonban a Tejútrendszeren belül található. Az eddigi felfedezések alapján a kutatók úgy becsülik, hogy több milliárd planéta van a Tejútrendszerben.