Tudomány

Népszerű diéták, például a ketogén étrend vagy az időszakos böjt és a velük járó kalória- és tápanyag-korlátozás, illetve a behatárolt étkezési időtartam gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését - derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából.

Az egyetem kutatóinak összegzése, amelyben a népszerű diéták és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot mutatták be, a Biochimica et Biophysica Acta (BBA) című szakmai folyóiratban jelent meg március 2-án.

Az egyetem keddi közleménye szerint az étrend és a bevitt tápanyagok vizsgálata új lehetőségeket nyit a rákterápiában, ám a diéták vizsgálatában résztvevők alacsony együttműködési hajlandósága és elegendő klinikai vizsgálat híján egyértelmű ajánlások még nem léteznek.

Az egyes daganattípusok tápanyagszükségletei nagyon változatosak, nincs egységes megközelítés - idézik Menyhárt Otiliát, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusát, a tanulmány első szerzőjét.

Forradalmian új megközelítés született a RAS fehérje mutációihoz köthető rákok gyógyítására: az ELTE kutatói jól kötő kismolekulákat találtak, amelyekkel nem a sejtosztódás alapvető mechanizmusaiba avatkoznak be, hanem az egészséges állapotot állítják helyre.

Az univerzum legfényesebb objektumát fedezték fel ausztrál csillagászok, egy fekete lyuk által táplált kvazárt, amely naponta fal fel egy csillagot - számolt be róla kedden a The Guardian.

A mi Napunknál 500 billiószor fényesebb objektum fénye több mint 12 milliárd évet utazott, amíg elérte a Földet.

Az ausztrál tudósok szerint a kvazár (rendkívül fényes, energikus galaxismag, amelyet fekete lyuk táplál) tömege körülbelül 17 milliárdszor nagyobb, mint a Napunk tömege. A kvazárt a valaha felfedezett leggyorsabb ütemben növekedő fekete lyuk táplálja, amely naponta emészt fel egy csillagnyi tömeget

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár - tájékoztatott a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a honlapján pénteken. Azt írták: a PTE innovációs rektorhelyettese, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője 46 éves volt.

A professzort a felsőoktatási intézmény saját halottjának tekinti, emlékét tisztelettel és kegyelettel megőrzi, temetéséről később intézkednek - közölték.

Jakab Ferenc 1977-ben született Marcaliban, általános és középiskolai tanulmányait Kaposváron végezte. A PTE biológia-kémia szakán 2002-ben diplomázott.

- Az egyik legagresszívabb agyráktípus tanulmányozására hoz létre kutatócsoportot Kaszás Attila neurobiológus, a Magyar Kutatási Hálózat Hazahívó programjában.

Életének 89. évében vasárnap elhunyt Orosz István történész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, az újkori magyar és egyetemes agrártörténet neves kutatója, a Magyar Történelmi Társaság egykori elnöke - tudatta az MTA hétfőn .

Orosz István 1935-ben született Mádon. 1957-ben szerzett diplomát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, történelem-magyar szakon, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem oktatója lett.

A Joint European Torus (JET), a világ egyik legnagyobb fúziós berendezése megdöntötte az egy plazmakisülésben megtermelt fúziós energia világrekordját.

A berendezés egy nagyjából homokszem tömegű, 0.21 milligramm fúziós üzemanyagból annyi energiát termelt, amellyel egy 70 kilogram tömegű embert 10 000 méter magasságig lehetne emelni - írja közleményében a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, amelynek kutatói és mérnökei több mint 20 évig vettek részt a JET kísérleteiben.

Az Oxfordban található Joint European Torus (JET) a világ egyik legnagyobb fúziós berendezése, és a világrekord felállítása jelentős lépés a békés célú magfúziós kutatásokban mind fizikai, mind mérnöki szempontból - áll a közleményben.

- A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg (planária) fajt Magyarországon - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.

Közleményük szerint egy pécsi kertészetben került elő a két laposféregfaj, amelyek előfordulását a kutatók a Zootaxa című zoológiai folyóiratban közölték. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak. A hazai faunára kifejtett hatásuk még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges.

A beszámoló szerint a mostani tanulmányig nem jelent meg hivatalos szakirodalmi leírás egyetlen Magyarországon élő szárazföldi laposféregről sem, viszont a kutatóknak eddig összesen tizenhét hazánkban is előforduló édesvízi planáriafajról volt tudomásuk.

Az új tervek szerint a meghibásodott amerikai Peregrine holdszondát a Föld légkörébe irányítják, ahol csütörtökön el fog égni, mint egy meteoroid, továbbá hordozórakétájának utolsó gyorsító fokozata is hasonlóan fejezi be világűrbeli útját - írták a csillagaszat.hu hírportálon.

Az eddig ismert fajoknál akár tízszer nagyobb áramtermelésre képes zöldalga törzset azonosítottak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézmény a honlapján.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) kutatói is részt vesznek a beporzók élőhelyeinek helyreállítását célzó Horizont Európa RestPoll projektben.

A Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat pénteki közleménye szerint a RestPoll projekt célja a vadon élő beporzók élőhelyeinek tartós helyreállítása és összekapcsolása Európában a társadalom számára az ehhez szükséges hatékony eszközök révén.

Átadták a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka terén mutatott kiemelkedő teljesítményeket elismerő 2023-as Gábor Dénes-díjakat hétfőn az Országházban.

Az ünnepségen Gábor Dénes-életműdíjat kapott Biacs Péter Ákos, vegyészmérnök, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professzor emeritusa a magyar agrár- és élettudomány területén kidolgozott és szabadalommal védett eljárásairért.

Egy öttagú magyar konzorcium mintegy ötévnyi kutatómunkával új technológiát fejlesztett ki a bauxitmaradvány (vörösiszap) újrahasznosítására egy uniós projektben, és az így készült betontermékek gyártása már el is elkezdődött.

Penk Márton, a konzorciumot vezető Martin Metals Kft. ügyvezető igazgatója elmondta ,hogy az 1,48 milliárd forint összértékű K+F fejlesztéshez egymilliárd forintos uniós támogatást nyertek el.

A projektben részt vevő három cég - Golder Zrt., Geovol Kft., Martin Metals Kft. - illetve a Bay Zoltán Nonprofit Kft., és a Pannon Egyetem az ajkai tározókban lerakott vörösiszapban található ásványi nyersanyagok kinyerési lehetőségeit kutatta, hogy hasznosítási eljárásokat, technológiákat és eszközöket fejlesszenek ki

A cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira a Semmelweis Egyetem friss kutatása szerint.Az éghajlatváltozás kardiovaszkuláris betegségekre gyakorolt hatását több éve vizsgálják az egyetemen, amely egy világszinten újnak számító tudományos diszciplína, a kardiometeorológia kialakulását is inspirálta.

A Semmelweis Egyetem szakemberei összesen 7230, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2017 és 2021 között akut szív és- érrendszeri problémával kezelt beteg adatait elemezték. Arra keresték a választ, hogy a légköri paramétereknek együttesen milyen szerepe lehet a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában, illetve hogy mely betegcsoportok a legveszélyeztetettebbek a különböző időjárási és légszennyezési tényezőkkel szemben.

Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához is hozzájárulhatnak azok az emésztőrendszerben előforduló mikroorganizmusokat vizsgáló kutatások, melyeket Juhász Szilvia végez munkatársaival a szegedi Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központban (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM)..

- Átadták a Junior Prima Díjakat a magyar tudomány kategóriában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületében.

A 17. alkalommal megítélt elismeréseket a díjazottak Erdei Annától, az MTA főtitkár-helyettesétől, Zátrok Ildikótól, az MFB vezérigazgató-helyettesétől és Sipos-Tompa Leventétől, az MFB elnök-vezérigazgatójától vették át hétfőn - áll a közleményben.

Faragó Tamás, az ELTE Etológia Tanszék tudományos munkatársa öt évre több mint két és fél millió eurós (mintegy 950 millió forint) támogatást nyert az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) kutatócsoport alapítására kiírt Consolidator pályázatán.

A 2024 nyarán induló kutatás keretében az emberi nyelv egyik fontos elemét, a vokális tanulás képességének evolúcióját vizsgálják kutyák bevonásával, ami új, és a területen szokatlan modellfajnak számít.A Miklósi Ádám által vezetett Etológia Tanszék kutatói több mint húsz éve kutatják a családi kutya kognitív képességeit, főként az emberrel való együttműködése során.

- Újratölthető cink-levegő akkumulátor környezetbarát, nagy teljesítményű prototípusát fejlesztették ki a Debreceni Egyetem természettudományi és technológiai karának kutatói: az új típusú energiatároló cellulóz alapú, biológiailag lebomló anyagokat használ adalékanyagként és membránként, a fejlesztés már a léptéknövelés fázisában tart.

A megújuló energia hasznosíthatóságát, annak tárolási lehetőségeit hosszú ideje kutatják a DE alkalmazott kémiai tanszékének munkatársai.

A mai lítium-akkumulátoroknál behatárolja a további fejlődést, hogy kapacitásuk korlátozott és az újrahasznosíthatóságuk körülményes. Utóbbi miatt pedig nehéz beilleszteni a körforgásos gazdaságba, ami a hosszú távú gazdasági és környezetvédelmi célokat mindenképp korlátozza - írták.

- Mesterséges intelligencián alapuló, az Alzheimer-kór korai felismerését lehetővé tevő szűrési platformot fejlesztenek 15 ország tudományos, üzleti és klinikai szervezeteinek részvételével az Európai Unió Horizon Europe programjának támogatásával.

Az együttműködés magyar tagja, a szegedi Pharmacoidea Kft. közleménye szerint az Európai Unióban több mint 7 millió ember szenved demenciában, és ez a szám 2050-re megduplázódhat. Ez mind az emberi, mind a pénzügyi erőforrások tekintetében hatalmas terhet ró majd az egészségügyi rendszerekre világszerte.

- Az Atommagkutató Intézet (ATOMKI) Tudományos Tanácsának javaslata alapján a 2023. évi Szalay Sándor-díjat Kiss Gábor, az ATOMKI Junior Prima díjas, Bolyai-plakettel és a Magyar Nukleáris Társaság Fermi-díjával kitüntett tudományos tanácsadója, a nukleáris asztrofizikai csoport vezetője kapta - közölte az ATOMKI csütörtökön.

A méltatás szerint Kiss Gábor világviszonylatban is kimagasló eredményeket ért el a robbanásos elemkeletkezési folyamatok magfizikai paramétereinek kísérleti vizsgálatában. "Jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó eredményei a nehéz, proton-gazdag magok szintézisében szerepet játszó alfa-részecske befogási reakciók, valamint a stroncium és ezüst között található neutron-gazdag izotópok keletkezését meghatározó töltöttrészecske-indukált magreakciók hatáskeresztmetszeteinek méréséhez kapcsolódnak" - emelték ki.