John Hopfield és Geoffrey Hinton kapja idén a fizikai Nobel-díjat
John J. Hopfield amerikai és Geoffrey E. Hinton brit-kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Az elismerést azokért az alapvető felfedezéseikért és találmányaikért kapják, a tudósok lehetővé teszik a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást - olvasható a testület indoklásában.
Mint az akadémia közleményében rámutatnak, a két díjazott a fizikában alkalmazott eszközöket használva fejlődik olyan módszerek, amelyek a mai gépi tanulás alapjait adták.
"Amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, gyakran a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást értjük alatta. Ezt a technológiát eredetileg az agy felépítése ihlette"- idézték fel, hozzátéve, hogy a két díjazott tudós a nyolcvanas évektől kezdve fundamentális szerepet játszott a mára hihetetlenül hatékonnyá vált mesterséges neuronhálók létrejöttében.
John Hopfield olyan hálózatot alkotott, amely képes volt mintázatok elraktározására és újraalkotására. A kutató által megalkotott hálózat a Hopfield-hálózat nevet kapta. Geoffrey Hinton a Hopfield-hálózatra építve alkotott egy újabb hálózatot. A Boltzmann-gép már képes volt jellemző mintázatokat felismerni a betáplált adatokban - ismertette kutatásaikat az akadémia.
"A munkája már eddig is rengeteg haszonnal járt. A fizikában számos területen díjazzuk a mesterséges neurális hálózatokat, például új, különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagok kifejlesztésében"- mondta Ellen Moons, a fizikai Nobel-bizottság elnöke.
"Az emberek közös felelőssége, hogy ezt az új technológiát biztonságos és etikus módon alkalmazzák, az emberiség legnagyobb hasznára " - tette hozzá Moons a mesterséges intelligencia gyors fejlődése miatti aggodalmakra utalva.
John J. Hopfield 1933-ban született Chicagóban, a Cornell Egyetemen doktorált, jelenleg a Princeton Egyetem professzora. Geoffrey Hinton 1944-ben Londonban született, az Edinburghi Egyetemen doktorált és a Torontói Egyetemen folytatja kutatásait.
A bejelentést követő sajtóértekezleten Hans Ellegrennek, az akadémia főtitkárának sikerült telefonon elérni Geoffrey Hintont. A tudós elmondta, hogy nagy meglepetés volt neki a díjról szóló telefonhívás, éppen egy olcsó kaliforniai szállodában tartózkodik, ahol nincs internetkapcsolat.
"Meg vagyok döbbenve. Sohasem gondoltam, hogy ez megtörténhet"- mondta az elismerésről.
Újságírói kérdésekre válaszolja azt jósolta, hogy a mesterséges intelligencia végül óriási hatást gyakorol a civilizációra, és hozva a termelékenységben és az egészségügyben. A jelentőségét az ipari forradalomhoz hasonlította.
"Ahelyett azonban, hogy fizikai erőben felülmúlná az embereket, intellektuális képességekben fogja felülmúlni őket. Nincs tapasztalatunk arról, milyen az, amikor a dolgok okosabbak nálunk. És ez sok szempontból csodálatos lesz" - mondta Hinton. Ugyanakkor hozzátette: minden előny mellett " aggódnunk kell számos lehetséges rossz következmény miatt, különösen amiatt a veszély miatt, hogy ezek a dolgok kicsúsznak az irányításunk alól ".
Arra a kérdésre, hogy van-e benne megbánás a munkájával kapcsolatban a mesterséges intelligencia kockázatokat látva, Hinton úgy válaszol, hogy a mögötte álló kutatói pályán nem változtat, de aggódik amiatt, hogy a következmények végül olyan, az embereknél okosabb rendszerek lehetnek, amelyek átveszik az irányítást.
Egy másik kérdésre válaszolva elárulta, hogy személy szerint a GPT-4-et - az OpenAI által meghatározott multimodális nagy nyelvi modellt - használja, de nem hagyatkozik teljesen rá.
John Hopfieldet az angliai Hampshire-ben érte a hír, ahol feleségével együtt tartózkodik. Az AP hírügynökségnek elmondta, egy kávé és az influenzaoltás után arra nyitotta ki számítógépét, hogy elárasztották az emaileket.
"Soha nem láttam ennyi emailt életemben"- jegyezte meg, hozzátéve, hogy egy üveg pezsgő és egy tányér leves várja az asztalon.
Hopfield az AP-nek azt mondta: továbbra is ámulattal tölti el, hogy munkájának milyen hatása van.
Az amerikai kutató, aki több olyan petíciót is aláírt, tudós tudósok a technológia szigorú ellenőrzését sürgették, a gépi tanulás előnyeit és kockázatait a vírusokkal és az atomenergiával kapcsolatos munkához hasonlította, amely képes segíteni a társadalomnak, de károkat is okozhat.