A francia elnök hivatalában fogadta Nicolas Sarkozyt a bebörtönzése előtt

Jogtudor - 2025-10-20

Emmanuel Macron hétfőn "emberileg természetesnek" nevezte azt, hogy fogadta hivatalában egyik elődjét, Nicolas Sarkozyt, aki másnap kezdi meg börtönbüntetése letöltését.

"Mindig nagyon egyértelmű nyilvános kijelentéseket tettem az igazságszolgáltatás függetlenségében a saját szerepemet illetően. De természetes volt, hogy emberi szempontból egyik elődömet fogadjam ebben a kontextusban" - fogalmazott az elnök egy sajtótájékoztatón Szlovéniában, miután a Le Figaro című francia napilap közzétette, hogy Emmanuel Macron pénteken az Elysée-palotában fogadta az öt év szabadságvesztésre ítélt Nicolas Sarkozyt.

A volt államfőt (2007-2012) szeptember 25-én ítélte öt év börtönbüntetésre a párizsi büntetőbíróság bűnszövetségben való részvételért a 2007-es győztes elnökválasztási kampánya törvénytelen líbiai finanszírozásának gyanúja miatt indított perben.

Bár az ítélet elsőfokú, a bíróság - olyan "kivételesen súlyos tényekre" hivatkozva, amelyek "megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben" - úgynevezett halasztott letartóztatási parancsot adott ki az exelnök ellen. A büntetés ideiglenes végrehajtást von maga után, ami azt jelenti, hogy bár Sarkozy fellebbezett az ítélet ellen, az nem bír halasztó jelleggel.

Nicolas Sarkozynek kedden kell megkezdenie a büntetése letöltését a párizsi Santé börtönben, ahol várhatóan egyedül helyezik el egy kilenc négyzetméteres magánzárkában. Ez az egyetlen módja annak, hogy elkerüljék a többi fogvatartottal való interakciót, és garantálják a biztonságát.

Amint megkezdte a büntetése letöltését, korára való tekintettel Sarkozy azonnal kérvényezheti a fellebbviteli bíróságtól a szabadlábra helyezését. A kérelem elbírálására legfeljebb két hónap áll a bíróság rendelkezésére, kedvező döntés esetén Sarkozy a karácsonyi ünnep előtt szabadulhat. Elutasítás esetén a 70 éves exelnök újabb kérelmet nyújthat be.

Gérald Darmanin igazságügyminiszter, a volt államfő közeli politikustársa hétfőn bejelentette, hogy elmegy majd "meglátogatni őt a börtönben".

"Az igazságügyminiszter bármelyik börtönbe és bármelyik fogvatartotthoz elmehet, amikor csak akar" - mondta a tárcavezető, emlékeztetve arra, hogy Nicolas Sarkozy, miután fellebbezett a líbiai ügyben kapott ötéves börtönbüntetése ellen, "ártatlannak tekintendő".

A miniszter hangsúlyozta annak fontosságát, hogy "figyelni kell egy volt elnök biztonságára a párizsi Santé börtönben", amely a francia főváros déli részén található.

"Nagyon sajnálom Sarkozy elnököt", "a munkatársa voltam, s nem tudok érzéketlen lenni egy ember szerencsétlensége iránt" - mondta Darmanin.

A korábbi elnököt azzal vádolták, hogy megállapodott Moamer el-Kadhafi néhai líbiai vezetővel arról, hogy utóbbi az elnökválasztási kampányához törvénytelen módon pénzügyi támogatást ad. A bíróság kimondta, hogy az exelnök bűnszövetségben való részvétel miatt vétkes, mert "hagyta, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők pénzügyi támogatást szerezzenek a líbiai rezsimtől", elvileg a 2007-es győztes elnökválasztási kampány finanszírozásához, mégpedig több millió euró összegben. A bíróság ugyanakkor nem találta bűnösnek a volt elnököt a közpénzzel való visszaélés, a passzív korrupció és a törvénytelen kampányfinanszírozás vádpontjaiban. A nyomozás ugyanis azt nem tudta bebizonyítani, hogy "a Líbiából érkezett pénzt" ténylegesen Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára fordították - hangsúlyozta a bíróság.

A francia jogban azonban a szándék és az előkészület is elegendő a bűnszövetség bűncselekményének minősítéséhez, még akkor is, ha a kitűzött cél nem valósult meg.

A jobboldal részéről az ideiglenes végrehajtás heves közéleti vitát váltott ki, azaz az, hogy a volt államfőnek a fellebbezés ellenére börtönbe kell vonulnia. Nicolas Sarkozy az első exelnök, akivel ez megtörténik. A francia sajtóban megkérdezett igazságügyi szakértők ugyanakkor arra emlékeztettek, hogy az ideiglenes végrehajtást az ítéletek 86 százalékában elrendeli az elsőfokú bíróság, ha a büntetési tétel legalább öt év szabadságvesztés, egyébként pedig az ítéletek csaknem hatvan százalékában. A felmérések szerint a franciák 61 százaléka igazságosnak tartja azt, hogy az ideiglenes végrehajtást Sarkozy esetében is elrendelte a bíróság.