A minimálbér jövő évi emelése a legkisebb keresetűeknél 6-7 százalékos reálbér növekedést eredményez

A szövetség elnöke a Karmelita kolostorban tartott eseményen, hozzátette, a bérmegállapodás megkötésekor - a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói oldalának képviselői - figyelembe vették, hogy a minimálbér nagy mértékben szociális elemeket tartalmaz, ezért vállaltak egy komoly, 11 százalékos emelést.

Rámutatott, hogy

mind a két kötelező bérelem: a minimálbér és a garantált bérminimum is kihat az ezeknél többet keresők bérére is. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy ez a gazdaságilag nem indokolható nagyságrendű emelés, nem lehet irányadó az átlagos béremelésre, a jövőbeni bizonytalanságok miatt reálisan az átlagos béremelés infláció követő vagy azt kis mértékben meghaladó lehet.

Zs. Szőke Zoltán emlékeztetett: a tavaly megkötött hároméves bérmegállapodásnak a minimálbérre vonatkozó részét idén a megváltozott makrogazdasági környezet miatt újratárgyalták. Azonban még a változtatással együtt is sikerült a három évre kötött megállapodás keretei között maradni, közelít a kitűzött cél felé, hogy a minimálbér a lehető legrövidebb időn belül érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

Az ÁFEOSZ-COOP elnöke közölte, a vállalkozói szervezetek egyetértettek abban, hogy a továbbra is feszített, de nem túlfeszített béremelési ütem hozzájárul a gazdaság további fehérítéséhez, a termelékenység növekedéséhez és a foglalkoztatáspolitikai eredmények megőrzéséhez, hiszen alacsony a munkanélküliség.

Zs. Szőke Zoltán elmondta, a bértárgyalásokon olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) megállapodása nyomán létrejött 11 pontos adócsökkentési programot, amely főként a kis- és közepes vállalkozások terheit hivatott csökkenteni.

"Nem örültünk, de tudomásul vettük, hogy a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentése, annak mintegy 200 milliárd forintos összegével szétfeszítette volna az állami költségvetés kereteit" - jelentette ki Zs. Szőke Zoltán, hozzátéve, hogy az élőmunka terheinek lehetőség szerinti csökkentéséről a következő időszakban sem mondanak le.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emelése és ehhez kapcsolódóan a reálbérek növekedése kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a gazdasági növekedés szinte egyetlen motorja a belső fogyasztás, ezért fontos a vásárlóerő megtartása.

Jelezte ugyanakkor, hogy reményeik szerint a gazdasági növekedés meg fog indulni. Ebben bizakodnak a világpolitikai eseményeket látva, ráadásul ezt a folyamatot segíti a kormány is, például a 11 pontos programmal, amely célzottan a minimálbért fizető cégek számára érzékelhető támogatás.

Palkovics Imre és Zs. Szőke Zoltán is megköszönte a VKF-ben helyet foglaló tárgyaló partnereknek, az egyeztetések során mutatott rugalmas, kompromisszumkész hozzáállásukat.

A bérmegállapodást Orbán Viktor miniszterelnök mellett Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Palkovics Imre és Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke írta alá