Első olvasatban elfogadta hétfőn a koszovói parlament a hágai székhelyű koszovói különleges bíróságról szóló törvény módosítását, miközben az épület előtt a testület jogköreinek korlátozását követelő tüntetők gyűltek össze.
parlamentnek keddig Koszovó új elnökét is meg kell választania, ellenkező esetben feloszlik a törvényhozás, és ismét előrehozott parlamenti választást kell tartani.
A képviselőház rendkívüli ülésének első napirendi pontja a koszovói különleges bíróságról és különleges ügyészségről szóló törvény módosítása volt.
A parlament jogalkotási bizottsága hétfő reggel egyhangúlag támogatta a tervezetet, majd a plenáris ülésen is megszavazták azt első olvasatban.
A tervezett módosítások egyebek mellett szűkítenék a különleges bíróság joghatóságát, és lehetővé tennék, hogy a hatáskörén kívül eső ügyeket Koszovóban tárgyalják.
A javaslat szerint lehetőség nyílna arra is, hogy bizonyos döntések ellen a koszovói legfelsőbb bírósághoz forduljanak, a kiszabható szabadságvesztés felső határa pedig 15 év lenne. A jogerősen elítéltek Koszovóban tölthetnék büntetésüket, és lehetőség nyílna elnöki kegyelemre is.
A különleges bíróságot 2015-ben hozták létre a koszovói parlament döntésével és nemzetközi támogatással.
A hágai különleges bíróság szeptember 16-án Hashim Thaci volt koszovói elnököt és Jakup Krasniqit 25-25, Kadri Veselit 18, Rexhep Selimit pedig 13 év szabadságvesztésre ítélte. A négy egykori UCK-vezetőt az 1998-1999-es koszovói háború idején elkövetett törvénytelen fogva tartásban, kegyetlen bánásmódban, kínzásban és gyilkosságokban találták bűnösnek.
Az ítéletek Koszovó-szerte tiltakozásokat váltottak ki. A tüntetők szerint az ítéletek igazságtalanok, és megkérdőjelezik az UCK harcát. A koszovói parlament szeptember végén egyhangúlag elítélte az ítéleteket, és közös állami jogi, intézményi és diplomáciai fellépést sürgetett.
A tiltakozások szeptember 16. óta szinte minden nap folytatódnak. Vasárnap már a 19. demonstrációt tartották Pristinában.
Hétfő reggel a Nem az én nevemben elnevezésű kezdeményezés és az UCK veteránjainak szervezete is újabb megmozdulást szervezett, azt követelve a képviselőktől, hogy fogadják el a különleges bíróságról szóló törvény módosítását.
A parlamenti vita idején a demonstrálók pirotechnikai eszközöket is használtak az épület közelében.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök korábban azt mondta, hogy szerinte hibák vannak az ítéletben, és a jogorvoslati eljárástól várja ezek felülvizsgálatát.
A különleges bíróság körüli vita közvetlenül összekapcsolódott a koszovói belpolitikai válsággal is. A PDK jelezte: kész támogatni az új államfő megválasztását, amennyiben előtte véglegesen elfogadják a különleges bíróság működését szabályozó törvény módosítását.
Bedri Hamza pártelnök szerint ezt követően pártja kész tárgyalni az államfő személyéről, és biztosítani a megválasztásához szükséges szavazatokat.
Az idő sürgeti a koszovói pártokat: az alkotmánybíróság döntése szerint az új államfő megválasztására rendelkezésre álló hatvannapos határidő augusztus 8-án kezdődött és október 6-án jár le. Ha keddig nem sikerül elnököt választani, a parlament feloszlik, és 45 napon belül új parlamenti választást kell tartani.
Koszovóban a legutóbb 2025 februárjában, 2025 decemberében és 2026 júniusában tartottak parlamenti választást.