A nemzetközi módszertan alapján Magyarországon kívül mintegy 30 országban 2015 nyarán elkészített kutatás eredményeit bemutatva Sz. Pap Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértője elmondta: a válaszadók mindössze harmada tudta a helyes megoldást a kamatos kamattal kapcsolatos kérdésre.
Véleménye szerint ez azért aggályos, mert a kamat egy százalékos változása is "hihetetlen mértékű változást" tud okozni a befektetés összegében vagy a hiteltörlesztés nagyságában, különösen hosszú távon. Pozitív változásnak nevezte a jegybank szakértője, hogy a válaszadók mintegy 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem volt megélhetési gondja az elmúlt 12 hónapban, de 27 százalékuknak a jövedelme nem fedezte megélhetési költségeket.
A 20110-es első felmérésben még 34 százalék volt ez az arány, így látható, hogy a gazdasági növekedés, az infláció csökkenése és a rezsicsökkentés javította a háztartások pénzügyi helyzetét - tette hozzá. A kutatásból az is kiderült, hogy a válság óta kevésbé lett fontos a mértékletesség, takarékosság, beosztás a magyar lakosságnak. Meglepő eredmény Sz. Pap Judit szerint, hogy a válaszadók csaknem fele egyhavi tartalék nélkül gazdálkodik, azaz külső segítség nélkül nem lenne képes egyhavi jövedelmének megfelelő váratlan kiadást a tartalékaiból átvészelni. A lakosság felének vannak konkrét pénzügyi céljai a felmérés szerint. Ezek között első helyen áll a lakásvásárlás, majd a gyerekek támogatása következik, amit a lakásfelújítás követ.
A jegybank szakértője meglepőnek nevezte, hogy a nyugdíj kiegészítése mindössze a hatodik helyen áll a célok között. Ezzel egybevág, hogy a válaszadók többsége, 77 százaléka az állami nyugdíjellátásra kíván majd támaszkodni, különösen fiatalkorban foglalkoznak kevesen az öngondoskodással - mondta. Kedvezőtlen változás a jegybank szakértője szerint, hogy az elmúlt öt évben 32-ről 25 százalékra esett a háztartási költségvetést készítők aránya.