A „magyar Apple” - Informatikatörténeti kuriózumok a Debreceni Járásbíróságon

Ajánljuk - 2017-04-07

Vasfüggöny szülöttei – a magyar informatika hőskora a keleti blokkban címmel, egyedülálló informatikatörténeti kiállítás nyílt a Debreceni Járásbíróságon a Debreceni Törvényszék informatikusának magángyűjteményéből. Hasonló rendezvény utoljára a 90-es évek elején volt Debrecenben.

A kiállítás az 1947 – 1992. között érvényben lévő embargó időszaka alatt megvalósított magyar eszközöket mutatja be. Az úgynevezett COCOM lista alapján ugyanis a „keleti blokk" országaiban, a multilaterális kereskedelmi embargó fenntartásával korlátozták valamennyi csúcstechnológia exportját. A hazai mérnökök így kénytelenek voltak mindent megvalósítani, ami nem jöhetett be az országba.

A árlatot 2017. június közepéig bárki megtekintheti a Debreceni Járásbíróság aulájában.

A kiállítás több szempontból is különleges: olyan gépeket, eszközöket mutat be, amelyekből világszinten is csak elvétve találni néhány darabot. Néhány közülük:

EMG Hunor 131. Magyarország legelső elektronikus számológépe 1966-ból.

Mikromat kibernetikus építőkészlet. A magyar lakosság 1966-ban ezen a számítógép modellen keresztül került elsőként kapcsolatba a kibernetikával. Fejlesztőjét, Kovács Mihály szerzetes tanárt tekintjük Magyarország legelső informatika tanárának.

HomeLab 2 számítógép. Magyarországon az első Home kategóriás számítógép, melyet a Lukács fivérek fejlesztettek ki. Magyar Apple-nek is nevezték, utalva ezzel a híres amerikai cég kialakulása közötti hasonlóságra. Mindkét gépet fiatal srácok fejlesztették egy sufniban. Megjelenés éve: 1982.

HomeLab 4 BraiLab volt hazánk első „beszélni tudó" számítógép, melynek beszédszintetizátorát a Központi Fizikai Kutató Intézetben dolgozó házaspár, Arató András és Vaspöri Teréz fejlesztettek, látássérültek részére. Megjelenés éve: 1983.

A kiállított eszközök közül világritkaságnak számít a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet által, 1986-ban kifejlesztett, színek megjelenítésére is alkalmas számítógép, a pro Primo, amelyből ismert adatok alapján mindössze öt darab maradt fent a világon. Közülük egy a Debreceni Törvényszék informatikusának tulajdonában van. A Comput 80-as számítógépből három fennmaradt darabról tudni, mindhárom Vidovenyecz Zsolt tulajdona. Ez a gép annak idején 450 ezer – 1 millió 300 ezer forintba került, akkor, amikor egy autót 80 ezer forintért lehetett megvenni és az átlagfizetés 2 ezer forint körül mozgott. Az iparág hőskorát igazolja az az adat is, miszerint egy mai átlagos mobiltelefon messze felülmúlja a kiállított negyven gép összteljesítményét.

A kiállítás az informatika olyan magyar nagyjai előtt is tiszteleg, mint Neumann János, Kozma László, Vadász László, az Intel társalapíja, vagy éppen Kalmár László, az első magyar műállat, a „szegedi katicabogár" fejlesztője.

A megnyitón Vágó Zsolt, a Debreceni Járásbíróság elnöke elmondta: egy hétköznapinak indult beszélgetésből derült ki, hogy a törvényszék informatikusának ilyen páratlan gyűjteménye van. Képes Gábor, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság főmunkatársa úgy fogalmazott: Magyarország technikatörténetének komoly darabjai láthatóak itt és megkockáztatja, hogy több olyan kiállított tárgy is van, amelyből ez az egy darab maradt fenn a világon.

A kiállításra a Nyitott Bíróság Program keretében diákcsoportok is érkeznek majd, de a tárlatot 2017. június közepéig bárki megtekintheti a Debreceni Járásbíróság aulájában