A magyar uniós elnökséget értékelte Hannoverben Orbán Viktor

Orbán Viktor a Német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány meghívására Alsó-Szászország tartomány fővárosában tartott előadást a magyar elnökség munkájáról. A kormányfőt Hans-Gert Pöttering, a Konrad Adenauer Alapítvány vezetője, az Európai Parlament korábbi elnöke kérte fel az értékelésre. A rendezvényen a tartomány politikai és gazdasági életének vezető képviselői, valamint Alsó-Szászországban élő magyarok vettek részt, mintegy kétszázan.

Hans-Gert Pöttering megnyitó beszédében nagy elismeréssel szólt az elnökség munkájáról, és gratulált Orbán Viktornak a magyar teljesítményhez.  Pöttering a magyar miniszterelnököt meggyőződéses európaiként jellemezte, természetesnek nevezve ugyanakkor, hogy a lehető legkövetkezetesebben képviseli országa érdekeit.

Előadásában Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a mai Európa teljesen más, mint a 10 évvel ezelőtti, a mai Európát a pesszimizmus, az önbizalomhiány és a további bővítéstől való félelem jellemzi. A miniszterelnök szerint Európa ma sokat tanulhat a világ keleti felétől. Hangsúlyozta, hogy Ázsia mindenekelőtt a takarékosságra és a munkára épít.

Orbán Viktor ezzel indokolta azt a magyar célkitűzést, hogy Közép-Európa egyfajta termelési központtá váljon. Ebből kiindulva emlékeztetett a magyar uniós elnökségi törekvésekre, első helyen említve a gazdaságpolitika összehangolását célzó jogi keretek elfogadását. A gazdaságpolitikák között összhangra van szükség - mondta, s óriási eredménynek nevezte, hogy ezen a téren a magyar elnökség idején nagy előrelépés történt.

A magyar kormányfő a hallgatóságot megismertette az első európai szemeszter fogalmával, utalva arra, hogy ez a nemzeti költségvetések koordinációját szolgálja. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a korábbiaktól eltérően nem piaci, hanem ezúttal politikai, gazdasági koordinációról van szó, és utalt az állam felelősségére.

Az elnöki tevékenység eredményei között említette a miniszterelnök a közös energiapolitika fő irányainak meghatározását, egyebek között hangsúlyozva, hogy minél gyorsabban csökkenteni kell az unió, illetve a tagországok egyoldalú energiafüggőségét. Kiemelte azt a megállapodást, hogy minden tagállam legalább két, egymástól független energiaforrással rendelkezzen.

A miniszterelnök a legfontosabb magyar eredménynek a bővítés terén történt előrelépést említette. Hangsúlyozta, hogy számos ellenkező nézet dacára Horvátországgal le lehet zárni a csatlakozási tárgyalásokat. Annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy ezek a magyar elnökség utolsó két napjában lezárulnak. Mindezt rendkívül fontos üzenetnek nevezte a Nyugat-Balkán számára, hangsúlyozva: Magyarország uniós elnöksége után is a nyugat-balkáni országok integrálásának előmozdítására fog törekedni.

Utalt a miniszterelnök arra is, hogy  magyar elnökség hozzányúlt olyan témákhoz, amelyeket az elmúlt időszakban nem szívesen kezeltek. Ezek között említette a demográfiai gondokat, illetve a családok támogatását. A demográfiai problémával összefüggésben említette a romák problémájának megoldását, utalva arra, hogy európai megoldás kell. Ezzel összefüggésben emelte ki Orbán Viktor, hogy a magyar uniós elnökség alatt sikerült elfogadni egy egységes romastratégia alapjait. Rendkívül fontosnak nevezte a romák bevonását a munkaerőpiacra.

Délután a magyar miniszterelnök és kísérete - többi között Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter - az Opel legnagyobb németországi üzemét, a Hessen tartományban lévő rüsselsheimi gyárat látogatta meg. Az Opel vezetői együttműködést ajánlottak Magyarországnak az elektromos autók gyártásának területén is.

    A nagy hagyományokkal rendelkező németországi autógyár elnökhelyettese újságírók előtt hangsúlyozta: a General Motors európai leányvállalata ezen a téren is szorosabb partnerségre törekszik Magyarországgal. Az Opel rendkívül fontosnak tekinti a Magyarországgal való együttműködést - jelentette ki, és emlékeztetett a közelmúltban elhatározott, 500 millió eurós szentgotthárdi beruházásra. Hangsúlyozta, hogy az üzem a világ legkorszerűbb motorgyára lesz, ahol az Opel három különböző motorcsaládot gyárt majd, benzin- és dieselmotorokat egyaránt. "Mindez jelzi, hogy az Opel nagyra becsüli a magyarországi termelési helyszínt, és annak a jövő szempontjából rendkívül nagy jelentősége van" - tette hozzá.

    A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Opellel való együttműködést Magyarország a termelés mellett az oktatás területére is ki akarja terjeszteni. Orbán Viktor kijelentette: Magyarország azt szeretné, ha a termelésen túl az oktatási együttműködés is erősödne az Opellel. Az újságírókat tájékoztatva elmondta, hogy az Opel vezetőinek bemutatta a magyar felsőoktatás átalakítására vonatkozó terveket. Ennek kapcsán utalt arra, hogy Magyarországon a felsőoktatás a jövőben a mérnökképzés felé fog elmozdulni. "Magyarország készen áll az együttműködésre ezen a téren" - jelentette ki a kormányfő, utalva arra is, hogy Magyarországon a szakképzés rendszere a következő tanévtől is új szerkezetben indul meg, mégpedig olyan szerkezetben, amely mindenben hasonlít a német szakképzésre.

    Orbán Viktor az Opel vezetőit tájékoztatta arról is, hogy Magyarország olyan nemzetstratégiával rendelkezik, amely lehetővé teszi a stabil, hosszú távú tervezést. A stratégia középpontjában az áll, hogy Magyarország termelési központtá alakul át - hangsúlyozta a miniszterelnök. "Ezért minél több gyárat, illetve gyártelepet szeretnénk Magyarországra hozni, illetve ilyeneket fejleszteni"- hangsúlyozta Orbán Viktor.

(kormany.hu, MTI)