A Nyolcak a Szépművészeti Múzeumban

Ajánljuk - 2011-05-24
- Természettudósként hívhatnám a Nyolcakat egy század szabad vegyértékének, amellyel számos kapcsolódás vált lehetővé. Fizikusként egy kifejezésmód magvának, amely elemi egységét adta a modern művészi kifejezésnek.  Ők azonban arra intenek, hogy a metaforák helyett valami új lényeget tapasztaljunk és mondjunk, egy új valóságot a maga tömény eredetiségében – hangzottak Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének szavai a Szépművészeti Múzeumban megnyitott Nyolcak tárlatán

A Vadak, vagyis a huszadik század első évtizedében Párizsban tanuló fauvizmus hatása alá kerülő magyar festők tagjai, Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos jellemzően a francia modern művészet által ihletve teremtették meg önálló festői stílusukat. Matisse alkotásai mellett  elsősorban Cézanne művészetéből merítettek az erős színeket használó festői megoldásoktól a klasszicizáló monumentalitáson át eljutva a kubizáló, de még inkább expresszionista jellegű művekig. Nem csak alkotásaik, de az azokból rendezett kiállításaik is szokatlanok voltak, azok különleges hangulatát olyan kiváló művészek és gondolkodó zsenik aktív részvétele fokozta,  mint Ady Endre, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lukács György.

Pálinkás József megnyitó beszéde

ide kattintva olvasható.

 

- A Szépművészeti Múzeum örömmel ad otthon a nyolcaknak, hiszen a múzeum európai művészetet bemutató tárlata nagyszerű keretet ad a magyar képzőművészet talán legkimagaslóbb korszakát jellemző kiállításának – mondta Baán lászló, a  múzeum igazgatója. A kétszáz műalkotást felvonultató budapesti kiállítás, bár a pécsi tárlatra építkezik, annak finomított, sűrített változata, tíz olyan képpel, amelyek ott nem voltak láthatók, köztük Orbán Dezső korábban elveszettnek hitt, Ausztráliából hozzánk érkezett fekvő Nagy aktja, amelyet kilencven éve nem mutattak be Magyarországon. Czóbel Béla rajza az Egyesült Államokból, illetve olyan, nemrégiben előbukkant művei, amelyek párizsi korszakának meghatározó képei közé tartoznak.

 

A Szépművészeti Múzeum a korábbitól eltérően nagyobb hangsúllyal és világosabb terembeosztással mutatja be a Nyolcak megalakulásának főbb előzményeit, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének  (MIÉNK) jelentőségét. A nagyközönség egy teljes teremsoron keresztül tekintheti meg Kernstok Károly nyergesújfalui birtokán alkotott műveit, valamint a párizsi, (fauve) tendenciájú előzményeket. – A tárlat továbbra is követi a kronológiát, de a műveket tematikus egységként is felosztja – tért ki a részletekre Rockenbauer Zoltán művészettörténész, a tárlat társrendezője, egyben egyik kurátora.

A  szeptember közepéig látogatható kiállítás új fényben mutatja be a Nyolcak egyes tagjainak életművét, egyéni törekvéseit. Kiemelt helyet kapott a Kernstock Károly vezette kör legfiatalabb, legtevékenyebb tagjának az egyedi hangú, újszerű Berény Róbertnek retrospektív kollekciója, valamint Pór Bertalan monumentális festészetének reprezentatív főműve, a Hegyibeszéd. A tárlatot a Kernstok Károly által tervezett Schiffer-villa rekontstruált üvegablaka zárja.

 

 

 

A Nyolcak kiállításon a nagyközönség első alkalommal láthatja a  csoport tevékenységét tudományos igénnyel feldolgozó dokumentumfilm tizenhárom perces demóját, amelyet Párizsban, két nap alatt, tizenhárom helyszínen forgattak.

 

A kiállítás kurátorai: Barki Gergely, Molnos Péter, Passuth Krisztina, Rockenbauer Zoltán és Sárkány József

 

A kiállítás rendezői: Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán

 

Forrás:MTA