Az alsóház után csütörtökön az amerikai törvényhozás felsőháza is megszavazta azt a törvény, ami elkerülhetővé teszi az ország vasúti közlekedését megbénító sztrájkot.
A szenátus helyi idő szerint csütörtök késő délután voksolt a jogszabályról, ami gyakorlatilag törvényerőre emeli azt az előzetes megállapodást, amelyről a vasutasok szakszervezetei és a munkáltatók, kormányzati közvetítéssel, még szeptemberben megállapodtak, ám amelyet a nagy vasúti érdekképviseletek egy része elutasított.
A 100 tagú szenátusban - ahol republikánusok és demokraták 50-50 arányban vannak jelen - minimálisan 60 támogató voksra volt szükség, végül 80-15 arányban fogadták el a javaslatot.
A vasútban dolgozók munkakörülményeinek kereteit meghatározó dokumentumot szerdán a képviselőház is elfogadta, szintén kétpárti támogatással, így az Biden elnökhöz kerülhet aláírásra.
A republikánusok az elmúlt napok politikai vitáiban élesen bírálták Joe Bident, hogy a kormányzati közvetítés kudarca után terhelte a kongresszusra a felelősséget. Az elnök hétfőn közleményt tett közzé, amelyben szakszervezet-párti elnöknek nevezte magát, de kénytelennek mondta felülírni a rendes eljárásmódot sok millió amerikai munkahelyre hivatkozva, és a kongresszusra bízva, hogy elfogadja a szakszervezetek és vasúti munkaadók között korábban született előzetes megállapodást, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a sztrájkot.
Az öt évre szóló előzetes egyezség, amelyet még szeptemberben fogadtak el, 24 százalékos bérfejlesztésről és egyéb jutatásokról szól, ugyanakkor nem tartalmazza a több érdekképviselet által követel évente hét nap fizetett betegszabadságot. A betegszabadság szabályozásáról a kongresszus külön jogszabályban dönt.
A 12 nagy vasutas szakszervezet közül négy utasította el korábban a megállapodás aláírását, ami azt jelentette, hogy az nem léphetett hatályba, és a teljes vasúti hálózat leállásához vezethetett volna.
A vasúti közlekedés leállása, napi hétmillió utas és 6300 vagonnyi áru szállítását bénítaná meg.