A Bay Zoltán Kutatóintézet munkatársai több mint 10 éves kitartó munkával olyan fejlesztést hajtottak végre, amellyel az akkumulátortechnológia fejlesztésében a világhírnév kapujában állnak - mondta Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Planet Budapest Fenntarthatósági Expón csütörtökön.
A volt köztársasági elnök kiemelte, a világ többi részével ellentétben nem a katód, hanem az anód fejlesztését tekintették első számú feladatnak a magyar kutatók, akiknek a terméke túl van a teszteken, "nem ötletről beszélünk, hanem egy gyártható termékről".
"Nem tudunk ilyen fejlesztésről a világon, amely az akkumulátortechnológia hat fő szempontját egyszerre tudta megvalósítani" - fogalmazott Áder János, hozzátéve: ezek az energiasűrűség (rövidebb töltési idő), a biztonság, az ár, a környezeti szempontok, a tartósság és az adaptálhatóság.
Kína az elmúlt 15 évben a közlekedésben végrehajtott egy zöld fordulatot: jelenleg Kínában 25 millió elektromos gépjármű és 400 millió motorkerékpár és robogó közlekedik - tette hozzá.
Harmadik tényként pedig megjegyezte, hogy mindenütt a világon: az Amerikai Egyesült Államokban, Szingapúrban, Japánban kutatások folynak, hogy lehet az akkumulátortechnológiát továbbfejleszteni.
Áder János előadásában emlékeztetett a 10 évvel ezelőtt Párizsban elfogadott - most is érvényes - célokra:
Mindezek mellett kitért az energia zöldítését érintő problémákra is. Elsőként a sötét szélcsendet említette, ez a szakmai kifejezés arra az időszakra vonatkozik, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél, ez Magyarországon évente 2000 óra.
Ezt követően hozzátette, a másik probléma, hogy ha süt is a nap, de nem akkor használják fel az energiát, amikor megtermelik. Ez pedig szintén elvezet az energia tárolásához, az akkumulátortechnológiához.
Áder János előadásában Magyarország helyzetére is kitért és közölte, Magyarországon a naperőművi kapacitás 2010-ben 2 megawatt volt, ez a szám tavaly viszont már elérte a 8300 megawattot.
Az ország energiatermelésében a napenergia aránya már közelíti a 30 százalékot, ezzel Európában élen jár.
Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója és az Edortech vezetője elmondta: az energia már nem pusztán egy technológiai kérdés, az ipari önállóság és a nemzeti cselekvőképesség múlik rajta.
"Ha nem veszünk részt a kulcstechnológiák formálásában, akkor mások döntéseihez kell igazodnunk. Ha viszont képesek vagyunk valódi értéket teremteni, és hozzátenni a globális energia rendszerhez, akkor nemcsak követői, hanem alakítói is lehetünk a jövőnek" - tette hozzá a szakember.
Fejlesztésükről elmondta, hogy az Onli egy szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fém ötvözet. Újításuk lényege, hogy Onlival felszerelt autók akkumulátorai ugyanakkora töltéssel kétszer akkora távot tudnak megtenni. Ráadásul termékük előállításakor a víz felhasználása jelentősen csökkenthető.
Fontos az is, hogy az Onli kompatibilis a meglévő cellagyártási infrastruktúrával, így nincs szükség a gyárak átépítésére, nem igényel technológiai váltást - fűzte hozzá.
Vida Ádám megfogalmazása szerint, ha egy ország képes saját kulcstechnológiát létrehozni az energiatárolás területén, akkor nem pusztán beszállító lesz, hanem alakító szereplő. Úgy vélte, ha sikerül az Onli esetében az ipari hasznosulást Magyarországon megvalósítani, akkor ez nemcsak egy új alkatrész lesz, hanem precedens arra, hogy a magyar energiatechnológia képes a laborasztaltól a globális termelésig jutni.