A Standard & Poor′s szerint erősödnek a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedési kilátásait terhelő kockázatok annak nyomán, hogy a brit EU-tagságról rendezett népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt.
A nemzetközi hitelminősítő a térségről összeállított, szerdán Londonban ismertetett féléves helyzetértékelésében a kockázatok között kiemeli, hogy Nagy-Britannia távozásával napirendre kerülhet az Európai Unió által folyósított strukturális fejlesztési források csökkentése, márpedig e folyósítások a keleti EU-gazdaságok állami és magánszektorbeli beruházásainak fontos hajtóerői.
Emellett csökkenhetnek a Közép- és Kelet-Európából Nagy-Britanniába települt munkavállalók hazautalásai, és a brit népszavazási eredmény után kialakult bizonytalanság visszafoghatja a Nagy-Britanniába, de mindenekelőtt az euróövezetbe irányuló térségi exportot is - áll a Standard & Poor′s szerdai elemzésében.
A hitelminősítő szerint a Brexit - vagyis Nagy-Britannia távozása az EU-ból - növelheti a térség kilátásait terhelő politikai bizonytalanságot is. Az euróövezeten kívüli EU-gazdaságokban, köztük a visegrádi országokban, de a délkelet-európai EU-régió gazdaságaiban is aggodalmat kelthet az a lehetőség, hogy Nagy-Britannia kiválásával megerősödik az euróövezet gazdaságainak dominanciája, elsősorban Franciaországé és Németországé, és ez tovább nehezítheti a döntéshozatali folyamatot az EU-ban, csakúgy, mint az EU-szkeptikus pártok esetleges erősödése.
Mindemellett elenyészhet az EU-csatlakozásra váró országok, köztük Törökország és a Nyugat-Balkán felvételének esélye, mivel az unión belüli feszültségek éleződése elveheti a döntéshozók kedvét a belátható időn belüli újabb bővítéstől - vélekednek szerdai tanulmányukban a Standard & Poor′s londoni elemzői.
Az S&P szerint a keleti EU-térségen belül az igen nyitott, kis balti gazdaságok veszíthetik a legtöbbet a Brexiten, tekintettel a kereskedelmi kapcsolatok és az EU-folyósítások fontossága mellett arra is, hogy igen sok állampolgáruk él Nagy-Britanniában, akik onnan jövedelmeket utalnak haza.
A Standard & Poor′s várakozása szerint ugyanakkor a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedése a mind nagyobb lefelé ható, kívülről és belülről egyaránt érvényesülő kockázatok ellenére folytatódik és egyre szélesebb bázisú. A csökkenő munkanélküliség, a növekvő reálbérek és a változatlanul alacsony energiaárak környezetében egyre inkább a belső kereslet válik a térségi növekedés hajtóerejévé.
Az export továbbra is fontos eleme a növekedésnek, de a hazai magánszektor fogyasztása a térség sok gazdaságában a növekedés egyik pillérévé vált - áll a Standard & Poor′s szerdai londoni elemzésében.
A cég a magyar gazdaságban az idén 2,4 százalékos, jövőre 2 százalékos reálnövekedéssel számol.
A brit népszavazás eredményéből eredő gazdasági sokk más nagy londoni házak szerint is jelent valamelyes kockázatot a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok teljesítményére, bár a citybeli elemzői vélemények szerint ez a hatás mérsékelt lesz.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics elemzői 1,5 százalékról 1 százalékra rontották az euróövezet jövő évi növekedésére szóló becslésüket, elsősorban a Brexit sokkja nyomán feszesebbé váló pénzügyi kondíciókkal, valamint az üzleti és a fogyasztói bizalom gyengülésével indokolva a felülvizsgálatot.
A ház ennek nyomán Magyarországon az általa eddig várt 2,3 százalék helyett 2 százalékos, Lengyelországban és Szlovákiában 3,5 százalék helyett 3 százalékos, Csehországban 3,3 százalék helyett 2,8 százalékos növekedést vár 2017-ben.
A Capital Economics elemzői szerint a térség több országában várható a monetáris politika reakciója is. A ház Magyarországon további 0,30 százalékpontos, Lengyelországban 0,25 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést vár még az idén.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői Magyarországon az általuk eddig várt 3 százalék helyett 2,3 százalékos, Csehországban 3 százalék helyett 2,4 százalékos, Lengyelországban 3,5 százalék helyett 3 százalékos növekedéssel számolnak 2017-ben. A felülvizsgálatot szintén elsősorban az euróövezetre gyakorolt Brexit-sokk várható átszűrődésével indokolták.