Csökkentik az állami cégek felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjainak számát és díjazását

A miniszterelnök emlékeztetett: a Tisza-frakció azzal kezdte a működését az Országgyűlésben, hogy mintegy 50 milliárd forintos közpénzspórolást elérve radikálisan "megvágta" az országgyűlési képviselők költségkeretét.

Ezt folytatja a Tisza-kormány azzal, hogy a törvényi minimumra csökkenti az állami cégeknél megbízott felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok számát - mondta a miniszterelnök. Hozzátette: sok cégnél az előző kormány alatt ezek a pozíciók kifizetőhelyként működtek.

A kormányfő azt is bejelentette, hogy a Tisza-kormány radikálisan csökkenti a díjazásokat is az igazgatóságokban és a felügyelőbizottságokban, és ami ennél is nagyobb tétel, az állami cégek menedzsmentjének díjazását is jelentősen csökkentik.

Magyar Péter felidézte: Orbán Viktor miniszterelnökként a vége felé 7,5-8 millió forintot keresett. Az ő fizetése azonban ennél kevesebb lesz, miniszterelnökként bruttó 2,3 millió forintot, képviselőként bruttó 1,5 millió forintot, összesen bruttó 3,8 millió forintot keres. A kormány döntése alapján pedig az állami cégek vezetői ennél csak kevesebbet kereshetnek, 3,6 millió forint lesz a bérplafon - közölte a kormányfő.

Megjegyezte: voltak olyan állami cégek, ahol 7-8 millió forintot kerestek az állami vezetők, mellette évi húsz százalékos prémiummal, különböző igazgatósági és felügyelőbizottsági tagsági lehetőségekkel.

A miniszterelnök kiemelte: megtiltják azt az Orbán-kormányra jellemző gyakorlatot is, hogy politikai felsővezetők - miniszterek és államtitkárok - úgy láttak el felügyelőbizottsági tagságot, hogy azért díjazásban részesültek.

Nagy állami vállalatok igazgatóságában és felügyelőbizottságában továbbra is lesznek politikusok, emellett szólnak érvek, de akik politikai felsővezetőnek minősülnek - parlamenti és szakállamtitkárok, miniszterek - ezt a megbízást csak ingyenesen láthatják el, és a helyettes államtitkárok is csak a díjazás felét vehetik fel a rendes fizetésük mellett - tájékoztatott.

Magyar Péter ettől több tízmilliárd forint éves megtakarítást vár.

Köböl Anita ismertette: a kormány 3 milliárd forintos alapot hoz létre az azbeszttel szennyezett útszakaszok mentesítésére. Az alapból az az önkormányzat részesülhet, amely rendelkezik azbeszttérképpel, és garanciát vállal arra, hogy folyamatosan méri a határértéket és erről háromhavonta jelentést készít.

A kormány törekszik a minél gyorsabb megoldásra. A mentesítésre többféle lehetőség, megoldás is szóba jöhet, amelyeknek "egyszerre kell a törvényességnek és a helyzet sürgető jellegének megfelelniük" - mondta, jelezve, hogy ezekre kell majd az adott településeken tekintettel lenni.

Emlékeztetett, hogy a kormány az előző ülésén döntött a szombathelyi Oladi platón található, azbeszttel szennyezett kőzúzalékot tartalmazó útszakasz mentesítéséről.

Kitért arra: a települések nagy részén határérték alatti a levegőben mért azbeszttartalom, de vannak olyan területek, ahol azonnali beavatkozásra van szükség. Összesen 667 hatósági vizsgálat indult, és 6 helyen volt határérték feletti a mérés eredménye.

Magyar Péter miniszterelnök ezt kiegészítette azzal, hogy jelenleg sehol sincs határérték feletti azbeszttartalom.

A miniszterelnök az azbesztszennyezés kapcsán kitért arra is, hogy a legoptimálisabb megoldás a teljes kőburkolat felszedése és új út építése lenne. Viszont csak az oladi platón 12 kilométeres útszakasznál lenne szükség erre, amely a szükséges védelem mellett - hogy a több mint 500 ingatlanból a lakókat ne kelljen kitelepíteni - legalább egy évig tartana. A jelenlegi egészségi kockázatok mellett még akkor sem vállalják ezt, ha az ideiglenes intézkedéseknek köszönhetően a levegőben az azbeszt az egészségügyi határérték alatt van

- mondta.

Az önkormányzat és az ott élők is azt tartják optimális megoldásnak, ha mielőbb leaszfaltozzák ezt a 12 kilométeres útszakaszt. A költségek egy részét az állam állja - a hárommilliárd forintos, és szükség esetén növelhető azbeszt alapból -, másik részét pedig az önkormányzatok átvállalják - ismertette.

Magyar Péter jelezte: a munkát az önkormányzatoknak kell megszervezni, leegyeztetni az ott élőkkel, de minden szükséges segítséget megkapnak az államtól, akár a közútkezelőnek, akár a honvédségnek, akár védőfelszerelésekkel az egészségügyi minisztériumnak kell segíteni.

Köböl Anita beszámolt arról is: döntött a kormány a 2021-27 közötti uniós pénzügyi ciklusban belügyi szakterületen, három uniós programon keresztül lehívható forrásokból megvalósuló fejlesztésekről. Ezek együttes elnevezése belügyi alapok, forráskerete 122,8 milliárd forint. A források egy része csak abban az esetben használható fel, ha a belőle finanszírozott fejlesztés 2027. június 12-ig befejeződik, ezért mielőbb pályázatokat kell kiírni - tette hozzá.

A háromból két alap esetében a "belső és külső biztonságukat erősítő informatikai fejlesztésekről van szó", például a schengeni zónán belül jogosulatlanul tartózkodó személyek még hatékonyabb kiszűrését vagy a terrorizmus megelőzését támogató fejlesztésekről. A harmadik alap esetében pedig a főként Kárpátaljáról érkezett menekülteket segítő, oktatási, munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő programokról.

Emlékeztetett: az intézkedés szerepel a Tisza Párt programjában, és a korábbi országjárása során is ez volt az egyik legfőbb kérése az embereknek. Kiemelte: sok, nehéz helyzetben lévő - beteg gyerekeket, hozzátartozókat ápoló - családnak jelent óriási terhet az állami támogatás mellett is a vényköteles gyógyszerek kiváltása. Tarthatatlannak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy sok magyar embernek még mindig választania kelljen a vényköteles gyógyszerek kiváltása, a rezsi befizetése vagy az élelmiszerek megvásárlása között.

Az intézkedés bevezetésével kapcsolatban az egyik legfontosabb feladatnak azt nevezte, hogy - a jelenlegi 5 százalékról nulla százalékra történő - áfacsökkentést "ne nyelhesse le senki". Emlékeztetett: ennek most is szigorú garanciái vannak, a vényköteles készítményeknél a gyártó nem emelheti meg tetszőlegesen az árakat.

Magyar Péter elmondta, a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tétele 7 milliárd forintba kerül a költségvetésnek, majd egy kérdésre válaszolva hozzátette: az intézkedés egy teljes évre kerül 7 milliárdba, az idei tört évre ennél kevesebbe. Így - mint mondta - ez a kiadás nem fogja "megborítani az Orbán-kormány által katasztrofális állapotban átadott költségvetés helyzetét".

Magyar Péter közölte azt is, hogy a kormány dolgozik a tűzifa áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentésén, reményeik szerint az erről szóló döntést még az idei tél előtt be tudják majd jelenteni.

Kérdésre válaszolva jelezte: ez az intézkedés több 10 milliárd forintos nagyságrendű kiadást jelent a költségvetésnek.

Emlékeztetett: a Tisza azt is vállalta, hogy megduplázza az 5 milliárd forintos szociális tűzifakeretet, amelyet az Orbán-kormány 2019 óta nem emelt, és amelynek teljes éves keretét idén már márciusig kimerítették.

Magyar Péter szerint emellett várhatóan kormánydöntést hoznak arról is, hogy kibővítik programot, így nemcsak az 5 ezer fő alatti településeken élők vehetnek igénybe szociális alapon tűzifát, hanem az 5-20 ezer fő közötti településen élők is.

A miniszterelnök beszámolt arról: szintén a Tisza Párt vállalása volt az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése is, ehhez viszont átfogó előkészítés szükséges. Az intézkedés a költségvetésnek 150-300 milliárd forintjába is kerülhet attól függően, hogy milyen tágan határozzák meg az egészséges élelmiszerek körét - jelezte.

Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy az áfacsökkentést ne "nyelhessék le" a kereskedők, és egy olyan árfigyelő rendszer alakuljon ki, amelyet a fogyasztók és a hatóságok is követhetnek.

Húsz évre visszamenőleg vizsgálnák a vagyonosodást a politikai felsővezetők esetében - közölte Magyar Péter. A kormányfő azt mondta: a jelenlegi - immár tízéves - vagyonnyilatkozati rendszer teljesen komolyanvehetetlen, nem képes válaszolni azon egyszerű kérdésre, hogyan tehettek szert mesés vagyonokra politikusok, miniszterek és államtitkárok a fizetésükből.

Az a cél, hogy a NAV erős jogosítványokat kapjon és kockázatelemzéssel bele tudjon nézni az adott politikus és vele egy háztartásban élő adataiba - jelezte, hozzátéve: az intézkedés mintegy ezer embert érintene.

Felidézte, hogy a 2010-es évek elején a Fidesz-kormány törölte a NAV ezen lehetőségét, akkor nem politikusok ellen, hanem általában a kiugró vagyonosodás, kockázatelemzés alapján a NAV végezhetett ilyen vizsgálatokat. Csak ezt visszaélésszerűen, nagyon sokszor politikai indíttatás alapján végezték. Ennek valóban nem volt értelme és nem is volt jogszerű, de maga a vagyonosodási vizsgálat nem ördögtől való dolog - mutatott rá, hozzátéve: ez Európa több országában létezik. Jelezte: sürgeti a pénzügyminisztert a javaslat mielőbbi beterjesztése érdekében.

Aláhúzta: ez szükséges ahhoz, hogy mielőbb a NAV elkezdhesse a szükséges humán-erőforrás felvételét, kiépítését, hiszen ez egy komplex feladat, de a cél az, hogy ne csak a múltra nézve legyen ez meg, hanem a jelenlegi képviselőkre is. Hozzátette: azt tervezik, hogy akik most lettek képviselők vagy miniszterek, azok is vizsgálhatóak legyenek két év elteltével.

Magyar Péter bejelentette: elvi döntést meghozva a kormány elrendelte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) működésének felülvizsgálatát, jelezve, hogy az intézmény feladat- és hatáskörének szükséges módosítását tárják fel. A cél az, hogy az Állami Számvevőszék végre "maradéktalanul, lelkesen" el tudja látni alkotmányos feladatait, valóban, időben és megfelelő mélységben, objektíven és pártatlanul ellenőrizze a nemzeti vagyonnal, a költségvetési forrásokkal való felelős gazdálkodást

- fogalmazott.

Megemlítette, több mint egy évtizedes az ÁSZ működésének törvényi kerete, ezért át kell tekinteni, jók-e a felügyeleti jogosítványok, kell-e ezeket tágítani, milyen vezetési struktúrában lehet javítani a működésen, például egyszemélyi vagy testületi vezetésre van szükség. Ez átfogó reform lesz, és még csak most kezdődik majd a jogszabályalkotás - közölte a miniszterelnök.

Mint mondta, "valahogy úgy alakult, úgy alakulódott", hogy a Fidesz működésével "soha semmilyen probléma nem volt", ezzel szemben, az ellenzéki pártoknál "mindig minden rossz volt", és százmilliós vagy éppen milliárdos bírságokat róttak ki rájuk.

Magyar Péter megemlítette: nemcsak a pártfinanszírozás, hanem a közpénz-költések sokkal szélesebb körének ellenőrzése esetében kívánnak reformot végrehajtani.

A miniszterelnök közölte: az állami tulajdonban lévő Eximbankot érintő négy, összesen mintegy ezermilliárd forintos ügyben tett feljelentést a nap folyamán a Gazdasági és Energetikai Minisztérium.

Nem maradhatnak következmény nélkül a közpénzekkel való visszaélések, a politikai alapon kiosztott előnyök és az átláthatatlan állami döntések - fogalmazott a miniszterelnök. Mint mondta, a magyar cégek nemzetközi terjeszkedésének elősegítésére hivatott bank átvilágítása során kiderült, hogy "több esetben finoman szólva gyanús körülmények között helyezett ki hatalmas összegeket" a pénzintézet. Talán nem túlzás azt állítani, hogy gyakorlatilag a NER-es érdekcsoportok, oligarchák egyfajta magánbankjaként működött - mondta a kormányfő az Eximbankról.

Közölte: hűtlen és hanyag kezelés, valamint más bűncselekmények gyanújával feljelentést tettek a Tiborcz István köréhez köthető Sofitel-szállodaprojekthez nyújtott 59 milliárdos hitelnyújtás ügyében, amelyben két nap alatt született meg a támogatási döntés. Magyar Péter szerint felmerül a kérdés, ki sürgette, ki engedélyezte a belső szabályoktól való eltéréseket, és nem egy politikai döntéshez alakították-e az ügymenetet.

Második ügyként - amelyben hűtlen és hanyag kezelés, illetve hivatali visszaélés miatt tettek feljelentést - a Duna Aszfalt afrikai infrastruktúra-fejlesztési projektjének 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozását említette a kormányfő. Elmondta: a projekt során a Zambiát a Kongói Demokratikus Köztársasággal összekötő gyorsforgalmi utat és hidat építettek 80 százalékos magyar állami garanciavállalás mellett, miközben évek óta nem költött a kormány az ilyen létesítmények hazai felújítására. Felidézte: ez idő alatt mindkét állam a Eximbanknál is a legmagasabb kockázatú, befektetésre nem ajánlott "bóvli" kategóriába tartozott.

Harmadikként a Dunakeszi Járműjavító 576 milliárd forintos projektjét említette, amelynek célja az volt, hogy orosz részvétellel 1300 vasúti kocsit értékesítsenek Egyiptomba. Mint mondta, az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók miatt a partner kiszállt az ügyletből, a magyar vállalkozás pedig nem sokkal később csődbe ment. A szerződés szerinti teljesítési határidő nemsokára lejár, de több mint kétszáz kocsit még nem szállítottak le, a nem teljesítés kockázatát a magyar emberek, a magyar állam viseli - fogalmazott, jelezve, hogy a kormány keresi a helyzet megoldásának lehetőségét. Magyar Péter megjegyezte: a csőd előtt még gyorsan 10 milliárd forintnyi osztalékot kifizetett tulajdonosainak a vállalkozás, amely még abban az évben is kifizetett kétmilliárdot az eredménytartalékból, amikor 15 milliárdos mínuszt termelt. Tájékoztatása szerint az ügyben hűtlen és hanyag kezelés, valamint csődbűncselekmény miatt tett feljelentést a gazdasági tárca.

Negyedikként Magyar Péter az Észak-Macedóniának nyújtott mintegy egymilliárd eurós szabad felhasználású hitel ügyét említette, amelyet jóval kedvezőbb, 3,25 százalékos kamat mellett folyósítottak, mint amilyennel a magyar emberek vagy az állam hitelhez juthatott. A miniszterelnök megjegyezte: több mint 90 milliárd forintos terhet ró a teljes állami kezeségvállalás mellett zajló ügylet kamatkiegyenlítése a magyar büdzsére.

Magyar Péter úgy nyilatkozott, kormánya nem akar és nem is fog "ítéletet hirdetni vagy mondani" ezekben az ügyekben, viszont minden szükséges segítséget megadnak ahhoz, hogy kiderüljön, történtek-e, és milyen bűncselekmények történtek, illetve hol van az adófizetők pénze.

A törvényben rögzített harminc napon belül kell új köztársasági elnököt választani - közölte a miniszterelnök az MTI kérdésére válaszolva. Magyar Péter hangsúlyozta: az Országgyűlés feladata megválasztani az államfőt, "hiába próbálják páran dezinformálni az embereket", a jelen alkotmányos rendszerben nem lehet közvetlenül elnököt választani. Szeptembertől azonban elindul egy átfogó alkotmányozási folyamat, amelybe minden magyar embert szeretnének bevonni, és ott majd lehet változtatni a köztársasági elnök megválasztásának szabályain is

- mondta.

Augusztusban átmeneti időre választanak köztársasági elnököt az új alkotmány elfogadásáig, amelyet népszavazás fog megerősíteni - jegyezte meg a kormányfő.

Magyar Péter arról is beszélt: nem szerencsés kétszer ugyanabba a folyóba lépni, mindenki látja "és az emberek többsége sajnálja" ami történt, és ő maga is elmondta az abban vállalt felelősségét. Hangsúlyozta: nem társadalmi konzultációt ígértek, azt kérték, hogy az emberek, civil szervezetek, szakmai szervezetek nevezzenek meg jelöltet és indokolják meg, hogy miért tartják alkalmasnak.

Soha nem történt olyan a rendszerváltás óta, hogy bárki megkérdezte volna a magyar embereket vagy a civil szervezeteket, hogy ki lenne alkalmas köztársasági elnöknek, általában pártalkuk, paktumok alapján választották ki őket, de most nem így lesz - mondta.

Nem egy pártnak, politikai oldalnak választanak köztársasági elnököt, hanem az egész országnak - emelte ki Magyar Péter, hozzátéve, érdemben azokkal a jelöltekkel tudnak foglalkozni, akik amellett, hogy megfelelnek az alkotmányos előírásoknak, alkalmasak lehetnek arra, hogy a magyar nemzet egységét megteremtsék.

Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter BYD-nál történő munkavállalása kapcsán az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: terveznek szigorítani a miniszterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokon. Régi adottsága ez a mindenkori kormánynak, az unióban és a privát szektorban is bevett gyakorlat - tette hozzá.

Egy másik kérdésre válaszolva arról, hogy az Eximbank ügyében megítélése szerint Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter politikai, illetve büntetőjogi felelőssége felvethető-e, azt válaszolta: politikai felelőssége biztos, hogy van ilyen ügyekben, de azt, hogy milyen döntéseket hozott, milyen utasításokat adott, majd az eljárás fogja kideríteni. Ehhez meg kell hallgatni tanúként vagy gyanúsítottként az érintetteteket az Eximbanknál - tette hozzá.

A miniszterelnök reagált a legfőbb ügyész szerdai lemondására. Szerinte fontos, hogy ugyan megkésve, de Nagy Gábor Bálint is felismerte, hogy rendszerváltás történt Magyarországon. Úgy értékelt: nagyon sokan várták már az ügyészségen dolgozók közül, hogy végre politikai ukázok nélkül vizsgálódhassanak.

Magyar Péter azt mondta: örül, hogy lassan, de "beindult az a dominó, ami várható volt", de - hangsúlyozta - távoznia kell még a Kúria elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, az Állami Számvevőszék elnökének, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének vagy éppen az adatvédelmi biztosnak.

A rendszerváltás előzetes feltétele, ha az Orbán-bábok eltűnnek, a vizsgálatoknak ezt követően le kell folyniuk, a nemzeti vagyont a lehető legteljesebb mértékben vissza kell szerezni - közölte.

A következő legfőbb ügyész személyéről szóló kérdésre Magyar Péter azt válaszolta: a jelenlegi szabályok szerint a köztársasági elnök jelöl majd. Az ügyészi szervezetben megfelelő vezető ügyészek vannak - jelezte.

A kormányfő Balásy Gyula cégeinek sorsáról elmondta: nem volt és nincs politikai szándék, hogy az állam átvegye a cégcsoportot. Átvizsgálják és átvilágítják, van-e olyan érték, közpénz, "közpénz jellegét elvesztett közpénz" vagy vagyonelem, amit érdemes vagy át kell venni. Az egész cégcsoport egy felfújt lufi volt, a tényleges tudás az alvállalkozóknál volt - jegyezte meg.

Kitért arra is: rengeteg olyan állami rendezvény van, amit előre lekötöttek és ahol ennek a cégnek kellett volna eljárnia, ezt most nem tudja megtenni. Augusztus 20-ra 8 milliárd forintot kapott a cég a "grandiózus, Sigmund Freud fantáziáját is megmozgató" tűzijáték megrendelésére, de az előleget nem fizették ki.

A közép- és hosszú távú cél az, hogy legyen olyan tudás a kormányzati háttérintézményeknél, amellyel képesek megrendezni, lebonyolítani nagy állami rendezvényeket és csak a legszükségesebb esetekben kelljen alvállalkozókat bevonni. Az a feladat, hogy a leépült állami tudást és kapacitást visszaépítsék.

Magyar Péter arról, hogy megerősített, profibb személyvédelmet kapjon az előző napi, a Nyugati pályaudvaron őt ért atrocitás után, azt mondta: megvédené a személyi védelmét ellátókat. Az ő kérése általában, hogy ha emberek közé megy, akkor védői ne álljanak tőle egy méterre és odaléphessenek hozzá az emberek. Külföldön nincs ilyen ráhatása a szervekre, Lengyelországban és Törökországban, főleg Isztambulban ezért szinte rabnak érezte magát - jegyezte meg.

Nem azért lett politikus, miniszterelnök, hogy elzárt palotában, golyóálló mellényben, páncélozott autókban vagy helikopterrel közlekedjen. Akkor nem csinálom - fogalmazott, hozzátéve: nem gondolja, hogy Magyarország kockázatos terület lenne, nem érzi magát veszélyben.

Az, hogy valaki leköp valakit, előfordult már focimeccsen, piacon is, rossz esetben egy családban is, ez egy olyan kockázat, amit az ember bevállal, és inkább sajnálja azt, aki elkövet ilyet - jegyezte meg.

A Gondosóra programra vonatkozó kérdésre elmondta: nem felel meg az uniós mérföldköveknek és vállalásoknak, "az a program egy full lopás". Ahhoz, hogy meg tudják az adott forrást menteni, a kormány inkább kihúzta ezt a programot, hogy más projektet tudjon tenni a helyére. A célt nem vitatta, azt nemesnek tartja, de meglátása szerint teljesen elavult technológiát alkalmaztak, totálisan túlárazva. Hozzátette: lesznek eljárások, ez is "egy NER-es üzlet" volt. A hatóságok már vizsgálódnak és a kormány is leteszi a jelentését, lehet, hogy külön feljelentést is tesznek

- jelezte.

Arra a kérdésre, hogy lát-e olyan ügyet az előző kormány idejéből, ami Orbán Viktor meggyanúsításához, jogi felelősségre vonásához vezethet, Magyar Péter azt mondta: "nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a maffiafőnöknek nem merül fel a felelőssége egy maffiában", sok minden arra utal, hogy egy szervezett bűnözői csoportként tevékenykedtek bizonyos politikusok.

Az államháztartási hiánnyal kapcsolatos kérdésre azt mondta: ha nem jöttek volna az uniós források, 8,3 százalék is lehetett volna a hiány, de azzal, hogy itt vannak a források, azt le tudják 7,5 százalékra vinni. Ha találnak még olyan intézkedési lehetőséget, ami nem megszorítás, hanem az állami működés, a felesleges kiadások leszorításával jár, akkor hét százalékra is lemehet, de ezt túl ambiciózusnak nevezte a kormányfő.

Magyar Péter várakozásai szerint jövőre már jóval hat százalék alatt kell lenni a költségvetés hiányának, és a három százalék 2030-ra elérhető, "de ahhoz mindennek klappolnia kell".

A vasútfejlesztés kapcsán a gördülő állományra vonatkozó jogszabályról elmondta, hogy az Európai Bizottságnak voltak technikai módosító javaslatai, és a jövő héten kezdi majd tárgyalni az Országgyűlés.

A tájékoztató végén Magyar Péter beszámolt az üzemanyagárak alakulásáról is, mint mondta: a benzin és a dízel üzemanyagok átlagára egy-két forint eltéréssel a korábbi védett árnál van.

Magyar Péter bemutatott egy ábrát is, amelyen az látszott, hogy a benzin és a dízel esetében is jóval a környező országok alatt vannak az átlagárak.

Az elmúlt hetekben a nagykereskedelmi ár emelkedett, de a kiskereskedelmi árak nem, vagy csak egy-két forinttal nőttek. Az áremelkedést a kőolaj világpiaci árának emelkedésével magyarázta, amelyre a Hormuzi-szorosnál kiújuló konfliktus és az oroszok kőolajimportra szorulása is hatással van. Emellett nyáron megnövekedik a kereslet, az aszály miatt a Dunán nehezebb a feldolgozott anyagok szállítása, és a Mol százhalombattai olajfinomítója is alig ötven százalékon működik szeptemberig - sorolta a problémákat.

Egyeztettek a Mollal és a stratégiai tartalékot őrző szervezetekkel is, és ha a kőolajra ható világpiaci hatások folytatódnak, akkor a nagykereskedelmi árakat növelni kell, de a kiskereskedelmi árak nem emelkednek jelentősen - mondta.

"Tehát nem kell azon meglepődni, hogy ha van vagy lesz áremelkedés a következő hetekben, de egyáltalán nem olyan drasztikus (…), mint ami az Orbán-kormány alatt volt" - fogalmazott a kormányfő. Emlékeztetett: az Orbán-kormány utolsó négy évében volt olyan időszak, amikor 700 forint volt a gázolaj átlagára.

Magyar Péter arról is beszélt, ha túl nagyra nő a különbség Magyarország és a szomszédos országok üzemanyagára közt, akkor "elképesztő benzinturizmus" alakul ki, az import egyre nehezebb lesz, és akkor kiürülhetnek kutak. Ezt meg kell akadályozni - emelte ki, hozzátéve, a kormánynak vállalnia kell, hogy a magyar emberek soha ne fizessenek annyit vagy többet, mint Ausztriában vagy a környező országokban.

Azt mondta: ha nagyon megnőne az ár, és ezt a védett árat befixálnák, akkor az az áprilisi adatokat figyelembe véve 50 milliárd forintba kerülne havonta a magyar költségvetésnek. "Nincs ingyen ebéd, azt mind ugyanúgy a magyar emberek fizetik meg" - kommentálta.

Amennyiben azonban nagyon nagy áremelkedés lenne, akkor a kormány kész beavatkozni a magyar családok, gazdák, vállalkozások érdekében - jelentette ki Magyar Péter.