Debrecen az Európai Neutronkutató Központ javasolt első számú magyarországi helyszíne

Ajánljuk - 2007-12-03
Debrecent javasolta első helyen az Európai Unió egyik legnagyobb tervezett kutatás-fejlesztési berendezésének számító Európai Neutronkutató Központ (ESS) hazai helyszínének a nemzetközi bíráló bizottság, a projekt magyarországi megvalósítása esetén - jelentette be Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter a mai napon.

A testület egyhangú szavazással, szigorú szakmai szempontok alapján, minimális pontkülönbséggel alakította ki álláspontját. A Bizottság Székesfehérvárt tartalék helyszínnek jelölte meg.  A javaslat alapján a kormány dönt. 

A kormány 2007. április 18-i döntésével kérte fel a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy  írjon ki az Európai Neutronkutató Központ  számára lehetséges magyarországi helyszín, valamint egy tartalék helyszín kiválasztását célzó pályázatot. 

A kiválasztás – kétfordulós pályázattal, nemzetközi bíráló bizottsággal – történt. Ennek eredménye a javaslat, melyet a GKM vezetője ismertetett.

 

Mi is az ESS?

 Az Európai Neutronkutató Központ (ESS) teljesen békés célú, a XXI. század anyagvizsgálati módszerét teszi majd lehetővé, mely iránt a szakemberek szerint rohamosan nő az igény. Veszélye nincs a környezetére, még a vizsgált anyagot sem roncsolja. Jelenleg az EU egyik legnagyobb tervezett kutatás-fejlesztési berendezése. 

 

A kutatóhelyen a mintára bocsátott neutronnyalábok ütköznek a vizsgált anyaggal, az ütközés eltéríti a neutronok irányát, az eltéríti a nyalábot. Ennek megfigyelésével, elemzésével a vizsgált anyag nagyon részletes, mással meg nem figyelhető szerkezete alaposan megismerhető. Ez pedig a további fejlesztésekhez, alkalmazásokhoz ad eddig ismeretlen, új információt, melyet hasznosítani tudnak mérnökök, orvosok, kémikusok.

 

A Központban évente több ezer - a világ számos országából érkező - kutató végezhet majd kísérleteket, nagyon sokféle, a gyakorlat, az alkalmazás, a gazdaság számára is nagyon fontos területen. Néhány példa a vizsgálatok lehetséges területéről: orvosi gyógykezelések hatása (agydaganatok és más rákbetegségek gyógyítása), gyógyszerkutatás, kenőanyagok kifejlesztése, öntisztuló falfestékek, szennyezés lepergető felületek.

 

Befogadására ma leginkább Svédországnak, Spanyolországnak, vagy Magyarországnak van esélye az általuk szervezendő nemzetközi konzorciumon keresztül. A nemzetközi versenyben csak akkor veszik komolyan a magyar ajánlatot, ha az konkrét helyszínt jelöl meg.

 

Esélyünket növeli, hogy az EU a K+F kapacitások kiegyensúlyozására törekszik, és új tagállamba még nem került nagy kutatási berendezés. Az érintett tudományterületek (anyagtudományok, biotechnológia, orvostudományok) Magyarországon fejlettek, szakembereink nemzetközi presztízse magas. Hazai megvalósítása húzóerőt jelentene a magyar K+F szférának, orientálna a kutatásra és az eredmények alkalmazására. Az ország külső megítélése szempontjából is nagy előnyökkel jár.

 

Az ESS projekt nemzetközi összefogással megvalósuló, megtérülő beruházás, amely mind a kivitelezési szakaszban, mind működése során több ezer munkahelyet teremt. Az ESS környezetébe települő kutatóhelyek és a high-tech iparágak szereplői további euró milliárdok beruházásával az adott térségben, jelentős továbbgyűrűző gazdaságélénkítő hatásokat gerjesztenek.

 

A projekt nem csupán egy szűk szakmai elit érdekeit szolgálja, hanem a társadalom szélesebb rétegeit is érinti. Az ilyen beruházás jelentős infrastrukturális fejlesztéseket is generál (útépítés, rekreációs központok, lakóparkok, stb.) és a szolgáltató szektor bővülését is magával hozza, például a 4-5 ezer külföldi kutatót megmozgató tudományos turizmus révén.

 

A jelenlegi számítások szerint a 8 évig tartó beruházáshoz szükséges 300 Mrd Ft-ból a magyar önrész kb. 30 % lenne, a többi 70 %-ot a szerveződő nemzetközi konzorcium adná össze. A magyar önrészből kb. 1/3-ot magán befektetői forrásokból lehet biztosítani, 1/3-ot az EU Strukturális Alapjaiból, a többit pedig költségvetés finanszírozná, a beruházás, várhatóan ezen évtized végi megkezdését követően. Ez nem jelenti a hazai K+F szféra forrásainak lekötését, mivel a Központ megvalósulása esetén a költségvetési hozzájárulás forrása a beruházás megkezdése után az állam számára befolyó járulék és adóbevételeknek az ESS projektbe való visszaforgatását jelentené.

 

A kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiája nevesítve tartalmazza az ESS magyarországi létesítését, a szükséges nemzetközi részvétel és társfinanszírozás biztosítása mellett.