Nyilvános bocsánatkérésre kötelezte a krakkói fellebbviteli bíróság a ZDF német közszolgálati televíziót amiatt, hogy egyik műsora beharangozásakor a "lengyel haláltáborok" kifejezést használta.
A német tévécsatornát Karol Tendera, az auschwitzi náci német koncentrációs tábor egyik volt lengyel foglya perelte be, miután a ZDF 2013 júliusában egy dokumentumfilm műsorra tűzését úgy jelentette be, hogy közben "a Majdanek és Auschwitz lengyel haláltáborok" kifejezést használta.
A volt auschwitzi foglyot képviselő lengyel jogászok azzal érveltek, hogy a német tévé által használt szavak meghamisítják a történelmet, és azt sugallják, mintha a náci bűntettekért a lengyel nemzet lett volna felelős.
A krakkói kerületi bíróság idén áprilisban úgy döntött, hogy a ZDF megfogalmazása megsértette Tendera személyiségi jogait. A vádat mindazonáltal elutasította azzal az indoklással, hogy a tévé már orvosolta a dolgot, mivel egy személyes levélben bocsánatot kért.
A csütörtöki ítélet szerint a ZDF-nek a tévé internetes honlapján kell közzétennie német és lengyel nyelvű bocsánatkérését a helytelen kifejezésért.
A Tenderát képviselő jogászok nem zárták ki, hogy fellebbeznek a szerintük csak részben kielégítő ítélet ellen, mivel az nem tett eleget a vád azon követelményének, hogy "a lengyel haláltáborok" kifejezés használatát a jövőre nézve is megtiltsák a ZDF-nek.
A német közszolgálati csatorna reagálása még nem ismert.
A lengyel kormány augusztusban törvénytervezetet nyújtott be a szejmbe, melynek alapján a náci és kommunista bűnöket kutató, ügyészi jogosítványokkal is rendelkező Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) intézményi szinten is beperelhetné azokat, akik a lengyel nemzetet felelőssé teszik a náci Németország által elkövetett bűntettekért.
A lengyel diplomácia több éve próbálja felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a "lengyel haláltáborok" típusú kifejezések sértőek és ellentmondanak az igazságnak, mert a táborokat a náci németek hozták létre a megszállt Lengyelország mai területén. A lengyel nagykövetségek eddig több száz alkalommal tiltakoztak ehhez hasonló megfogalmazások miatt, főleg az amerikai, a brit és német lapok szerkesztőségeinél. Az esetek többségében a lapok helyreigazítást tettek közzé vagy bocsánatot kértek, a szóhasználaton azonban gyakran ezt követően sem változtattak.