Emlékérmére került a Debreceni Református Nagytemplom
A Magyar Nemzeti Bank „Debreceni Református Nagytemplom” elnevezéssel 5000 forint névértékű, ezüst emlékpénzt bocsát ki „Az egyházi építészet remekei” sorozat folytatásaként. A sorozat 2006-ban az Esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából indult. Az érmét a Pénzverő Zrt. mintaboltjaiban vásárolhatják meg az érdeklődők, valamint Debrecenben a Nagytemplomi Könyvesboltban.
A jegybank - emléket állítva a Debreceni Református Nagytemplomnak - 5000 forint névértékű ezüst emlékérmét bocsát ki, melyet Sz. Egyed Emma szobrászművész tervezett. A törvényes fizetőeszköznek számító érme előlapján a kötelező érmeképi elemek (5000 Ft értékjelzés, Magyar Köztársaság felirat, BP. verdejegy és a 2007-es kibocsátási évszám) mellett fő motívumként a templombelső látható az orgonával, a szószékkel és az Úr asztalával.
A hátoldalon a középmezőben a Debreceni Református Nagytemplom homlokzata, valamint a tervező mesterjegye szerepel.
Debrecent a „kálvinista Rómaként” tarja számon a hagyomány. A város a XVI. században a magyarországi reformáció központjává vált. Vezető szerepét szimbolizálja a Református Kollégium és a kalandos keletkezésű Nagytemplom, mely középkori előzmények után 1807-27 között Péchy Mihály őrnagy, hadmérnök tervei alapján valósult meg. A Nagytemplom homlokzata kéttornyos, háromszögű orommal, melyet 10 ion oszlop tart, felette áttört korlát.
A klasszicista épületben országos jelentőségű események is zajlottak: 1849. április 14-én a székhelyét Debrecenbe tett Országgyűlés itt mondta ki Magyarország függetlenségét, a Habsburgok trónfosztását, és itt választották kormányzóvá Kossuth Lajost.
Az emlékpénz különlegessége a virágszirom formájú perem, szaggatottan recézett széllel. Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm. Az érméből összesen 10 000 darab készül, ebből 6 000 tükörfényes (proof) kivitelben.