A magyar diákhitelrendszer sikerének bizonyítéka, hogy az a gazdasági válság idején állami beavatkozás nélkül maradt működőképes - mondta el Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter május 20-n, a Parlamentben, ahol az EU oktatási, tudományos és kutatási, valamint foglalkoztatási és munkaügyi bizottságok elnökei találkoztak.
Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke pedig az Egyesült Királyságban működő rendszert említette példaként, ahol azok állami ösztöndíja, akik nem fejezik be az egyetemet, hitellé minősül.
A soros elnökség hetedik szakmai konferenciájának délelőtti szekciójában a felsőoktatással, a finanszírozással, a mobilitással, illetve a diákhitellel kapcsolatos kérdésekről értekeztek az érintettek.
Pokorni Zoltán az ezt követő sajtótájékoztatón szintén hangsúlyozta, hogy a magyar diákhitelrendszer Európában példamutató. A felsőoktatás egyik legfontosabb problémájaként a tömeg és minőség összeférhetőségének kérdését emelte ki. "A konferencián meggyőződhettünk arról, hogy a kettő összeegyeztethető, de ennek vannak feltételei, elsősorban a pénz" - mondta az elnök. Mivel a közpénz korlátos, a magánforrások bevonására való képességet növelni kell Európában, amely elmaradott ezen a téren az USA-hoz és Ázsiához képest.
Pokorni Zoltán hangsúlyozta, az európai térségben a GDP 0,2 százalékát tudják csak bevonni a felsőoktatásba magánforrásokból, míg máshol ennek öt-tízszeresét. A magánpénz bevonására lenne lehetőség a tandíj, azonban ez veszélyezteti a szegényebb családból érkező, tehetséges fiatalok továbbtanulását. "Erre a dilemmára nyújt megoldás a diákhitel, amelyben Magyarország piacvezető" - fejtette ki Pokorni.
Fontos feladat még megakadályozni a magyar egyetemisták külföldi munkaerőpiacra való kiáramlását. Gúr Nándor az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke ezzel kapcsolatban kiemelte, nem szabad olyan helyzeteket teremteni, hogy azon fiatalok fizetése, akik a munkaerőpiacon értéket képviselnek, vetélkedjen azoknak a fizetésével, akiknek a munkája nem azonos értéket jelent. Pokorni Zoltán pedig az Egyesült Királyságban működő rendszert említette példaként, ahol azok állami ösztöndíja, akik nem fejezik be az egyetemet, hitellé minősül. "Ennek lehetne egy olyan változata Magyarországon, hogy egyfajta állami ösztöndíjként biztosítjuk a támogatást a felsőoktatásban, de ha a diplomával külföldre mennek dolgozni a fiatalok, akkor az ösztöndíj átalakul diákhitellé."
Pokorni Zoltán emellett azt is megjegyezte, fontos lenne a finanszírozás szempontjából, hogy az egyetemek ne csak a felvételben legyenek érdekeltek, hanem a hallgatóik munkaerőpiaci elhelyezkedésében is. A munkaerőpiac igényeiről, változásairól a délutáni szekcióban is szó esik. Gúr Nándor elmondta a válság előtti állapotokhoz képest, jelenleg 110 ezerrel kevesebben dolgoznak, és 11,6 százalékkal nagyobb a munkanélküliség aránya Magyarországon. Hozzáfűzte: diplomával, és kellő tudással nagyobb az esély az elhelyezkedésre, a felsőfokú oklevéllel rendelkezők négyötöde ugyanis talál állást. "A képzettségi szint emelése fontos feladat, de a munkaerőpiac igényeihez alkalmazkodva kell ezt megvalósítani" - hangsúlyozta. Gúr Nándor emellett más problémákról is említést tett. "Fontos, hogy a regionális szereppel bíró egyetemi bázisok ne ürüljenek ki, ehhez viszont megerősítést kell nyerniük" - mondta. A délutáni szekcióban a vidéki egyetemek válsága mellett a munkanélküliség problémájának lehetséges megoldásairól, illetve más foglalkoztatást érintő témákról is értekeznek az európai országok képviselői.