GKI: A magyar gazdaság helyzete 2011-ben döntő pontokon rosszabb az előző évinél

A csak a magas jövedelműek körében javuló reálbér nem növelte a fogyasztást, a válságadók pedig a cégek folyó  és  beruházási  keresletét,  illetve  hitel-felvételi  lehetőségét  fogták  vissza.  A  jelzálog-hitelesek illúziókba  ringatása  és  a probléma folyamatos továbbgörgetése  előbb  csak  tartósítani  látszott  a gondokat, majd a nempiaci árfolyamon történő hitel-visszafizetés ötlete a 2010 nyárihoz hasonló bizalmi válságot  okoz  a  magyar  gazdasággal  kapcsolatban. 

 

 A  jogbizonytalanság  és  az  előreláthatóság hiánya  is  közrejátszik  abban,  hogy  az  első  negyedévben  több  működőtőke  távozott  az  országból, mint amennyi bejött, illetve, hogy az üzleti szektor beruházási aktivitása - néhány nagy autóipari cég jellemzően évekkel korábban elindított akciói kivételével - szerény és romló. 

 

A magyar gazdaság helyzete 2011-ben döntő pontokon rosszabb az előző évinél, ahol pedig jobb –  a  külső  egyensúly  javulásán  kívül  –  ott  ez  is  csak  látszat. 

A  gazdasági  növekedés  csak  a  jó időjárás  okozta  mezőgazdasági  termés  miatt  gyorsul  (a  tavalyi  1,2%-ról  1,5%-ra).  A  munkaerőpiacon érdemi  javulás  nincs.  Az  államháztartás  valós  hiánya  sokkal  nagyobb  a  tavalyinál.  (A  strukturális, egyszeri tételeket nem tartalmazó hiány a 2009. évi 2%-ról 5%-ra emelkedik.) Az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztárak  államosítása  és  a  devizatartalék  mérséklése  miatt  csökken.  A  gazdaság fejlődésre és befektetésre kész része túladóztatott, a befektetési kedv és lehetőség romlott. A korábban felhalmozott   makro-tartalékok   egy   részét   a   kormány   elhasználta,   a   kisvállalkozások   és   a magánszemélyek  jövedelemtartalékai  kimerülőben  vannak. 

 

Pénzpiaci  megítélésünk  2011  nyarán  újra romlani  kezdett,  majd  290  forinton  is  túlra  gyengítő  hatást  keltett  a  devizahitelesek  egyösszegű kedvezményes  végtörlesztésének  ötlete.  Az  éves  euró-árfolyam  275  forint  körül,  de  a  következő hónapokban 280-290 forint körül alakul. Az MNB az alapkamat emelésére kényszerülhet, amely az év végére 6,5% lehet. 

 

A világgazdaság kilátásai rosszabbak a korábbinál. Az EU összevont GDP-je a tavalyi 1,8% után 2011-ben  1,7%-kal,  2012-ben  1,6%-kal  emelkedik,  Németországban  a  2010.  évi  3,6%-os  GDP-dinamika 2011-ben  2,3%-ra,  2012-ben  1,8%-ra  mérséklődik.  Egy  rendezett  görög  csődeljárás  valószínűsége meglehetősen nagy. Az euró dollárral szembeni árfolyama - többek között az amerikainál magasabb európai  kamatlábszint  miatt  -  a  2010.  évi  1,32  dollárról  2011-ben  1,42,  2012-ben  1,45  dollárra emelkedik, jelentős rövid távú ingadozásokkal. A menekülő devizának tekintett svájci frank kiemelkedő mértékben erősödött a fő devizákkal szemben, de a svájci jegybank szeptemberben úgy döntött, hogy nem engedi devizáját az 1 euró = 1,20 svájci frank árfolyam alá erősödni. Az EU-ban az infláció idén elérheti a 3%-ot (a tavalyi 2,1% után), 2012-re azonban ismét 2,5% körülire való csökkenés várható a belső kereslet gyengülése és az olaj- és nyersanyagárak mérséklődése következtében.

 

A GKI-Erste konjunktúraindex immár fél éve, a Széll Kálmán Terv bejelentése óta romlik. Csökken  foglalkoztatási  hajlandóság,  az  áremelési  szándék  mindenhol  visszafogott.  A  GKI  fogyasztói  bizalmi index  értéke  szeptemberre  megközelítette  a  2006  őszi,  már  igen  alacsony  szintet.  A  lakosság  saját pénzügyi és az ország általános gazdasági helyzetét is lényegesen rosszabbnak tartja a korábbinál. 

 

A  kormány  gazdaságpolitikáját  a  hatalmi,  ideológiai  és  PR-szempontok  uralják,  a  szakmai  és társadalmi  egyeztetés  szinte  teljesen  hiányzik.  E  konfrontatív,  "szabadságharcos"  (nemzeti  populista) megközelítés a gazdasági problémákat szinte kizárólag külső okokra, mindenekelőtt az euró válságára, Magyarország nemzetközi függésére vezeti vissza. Nem érzékeli, hogy az EU-ban - nagy konfliktusok árán - a válságkezelés kényszere következtében a közös fellépés és a szolidaritás erősödik, hogy egy esetleges  újabb  pénzügyi  krízis  körülményei  között  Magyarország  ismét  a  nemzetközi  szervezetek segítségére   szorulhat.  

 

 A   gazdaságpolitika   zsákutcába   került.   A   kormánypártok   kétharmados többsége a várt stabilizáló hatás helyett társadalmi és szakmai kontroll nélküli kiszámíthatatlanságot vitt a  gazdasági  döntéshozatalba. 

 

A  GKI  megítélése szerint  a  kormánynak  újra  kellene  gondolnia  az adócsökkentőnek  nevezett,  valójában  adó-átrendező  politikáját.  Ennek  adócsökkentő  része  -  a társasági  adó,  a  magas  jövedelműek  szja-terhének  mérséklése  -  ugyanis  sem  fogyasztási,  sem beruházási   növekményt   nem   hozott,   miközben   az   alacsony   jövedelmű   foglalkoztatottaknál   az adójóváírás  kivezetése,  az  üzleti  szférában  a  különböző  válság-  és  egyéb  adók  a  kereslet,  a foglalkoztatás és a beruházások csökkenéséhez vezettek. Ennek 2012-ben való folytatása – az eddig megismert  elképzelések  alapján  –  tankönyvi  példa  lesz:  olyan  egykulcsos  jövedelemadó,  amely valójában nem egykulcsos, nem javítja a foglalkoztatást, hanem rontja, nem egyszerű, hanem bonyolult, nem  fehérít,  hanem  szürkít! 

 

A  Széll  Kálmán  Terv  fő  célja,  az  államadósság  elleni  harc,  eddig  főleg retorikai  fordulatot  jelentett  a  gazdaságpolitikában.  Az  ismertté  vált  elgondolások  az  intézményi  és működési reformok helyett túlzottan a szociális transzferek megkurtítására, a vállalati terhek növelésére koncentráltak,   de   ezek   megvalósítása   késedelmesen   halad.   Ezért   is   vált   szükségessé   újabb adóemelések bejelentése.

 

A     gazdaságpolitikai     lépések     közül     különösen     káros     hatásúak     a     piacgazdaság intézményrendszerét, a jogbiztonságot ért csapások, mivel ezek a gazdasági növekedés motorját, a magyar    és    külföldi    szereplők    befektetési    hajlandóságát    minimalizálják.    E    folyamat    eddigi megkoronázását   a   devizahitelek   kedvezményes   végtörlesztésének   szeptemberi   meghirdetése jelentette,  mely  kormányzati  hatalmi  döntéssel  írja  felül  a  hitelfelvevők  és  a  bankok  magánjogi szerződéseit, hatalmas veszteséget okozva a bankoknak. Ez  jogállamban tilos, a magyar államot be fogják perelni, s súlyos kártérítésre fogják kötelezni!

 

Végeredményben a vagyonos és/vagy hitelképes családok,  vagyis  azok,  akik  valójában  tudnák  fizetni  az  adósságaikat  és  ezért  nem  jelentenek kockázatot  a  bankrendszernek,  olcsón  kimenekülhetnek  a  devizahitelből.  A  többi  család  helyzete viszont  nehezebbé  válik.  Mindezért  az  állam  durván  megsérti  a  jogbiztonságot  és  a  magyar állampolgárok adójából majd néhány év múlva kifizeti a kártérítést (a GDP 1-2%-át!). Eközben a bankok  elvesztik  a  tőkéjük  egy  részét,  hitelállományuk  minősége  romlik,  a  pénzügyi  rendszer kockázatosabbá  válik.  A  befektetők  elfordulnak  az  országtól,  a  kockázati  felárak  emelkednek,  a forint  gyengül,  drágább  lesz  a  finanszírozás;  csökken  a  devizatartalék,  megnő  egy  forint  elleni

spekulációs támadás lehetősége. A terhek az egész társadalmat sújtják, az előny egy szűk körnél jelentkezik.

 

 2012-ben  a  folyó  áras  GDP  2-2,5%-os  növekedése  várható.  Az  adó  és  járulékbevételek  viszont mintegy 7%-kal emelkedhetnek a különböző bejelentett adóemelések és az szja-reform folytatása által kikényszerített,  a  GDP-nél  jóval  dinamikusabb  bruttó  bérnövekedés  miatt.  Így  összességében  az adóközpontosítás jövőre mintegy 1,5 százalékponttal emelkedik és lényegében visszaáll a 2010-es szintre.  Nagyon  kedvezőtlen,  hogy  döntően  gazdaságpolitika  hibák  következtében  a  gazdaság  és különösen   a   fogyasztás   recesszióba   fordul,   ami   beszűkíti   a   többletbevételek   automatikus keletkezését.   

 

A  különböző  adónövelési  és  kiadáscsökkentési  lépések  együttesen  mintegy  650-750 milliárd  forinttal  javíthatják  jövőre  az  egyenleget.  Ebből  528  milliárd  forint  szükséges  a  kieső  magán-nyugdíjpénztári vagyonátadás, mintegy 100 milliárd forint az idei egyszeri intézkedések (áfa kintlévőség behajtása,  beszerzési  stop,  stb.)  pótlására.  Így  a  2,5%-os  hiánycél  eléréséhez  szükséges  közel  100 milliárd forintos egyenlegjavulásra már nem biztos, hogy marad forrás. Ráadásul az adók befolyásával 3 és  a  kiadáscsökkentések  megvalósulásával  kapcsolatos  kockázat  is  nagy.  Mindezek  alapján  a  GKI jelenleg   2,9%-os   hiányt   vár   2012-re.   Jövőre   az   adóközpontosítás   emelkedik,   miközben   a jövedelem-újraelosztás  jelentősen  mérséklődik  (hiszen  a  GDP  növekedése  ellenére  a  kiadások nominálisan  is  csökkennek).  A  strukturális  hiány  több  mint  1  százalékpontot  javul,  4%  alá  kerül. Mindez egy igen erőteljesen restriktív költségvetést jelent.

 

Az államadósság a költségvetési folyamatokból adódóan 2012-ben tovább növekedne, ugyanakkor a nyugdíjpénztári  vagyonból nyert  állami  vagyon értékesítése  (és esetleg  a  forint  év  végi árfolyamának nem  várt,  de  elképzelhető  javulása) ellentétes  hatású lehet.  Ezért  a  GKI  az  ideihez  hasonló,  74%-os adósságrátát valószínűsít.

 

A  külső  egyensúly  a  belföldi  kereslet  csökkenése  és  a  Mercedes  beinduló  exportja  következtében 2012-ben is kedvezően alakul. A külső finanszírozási képesség azonban a 2011. évi 4,2 milliárd euróról 4 milliárdra csökken, mivel a jövedelem-kiáramlás emelkedik, az EU-támogatás pedig a gyenge magyar abszorpciós  képesség  miatt  csak  kissé  növekszik.  A  kiáramló  működőtőke  nagyobb  lehet  a beáramlónál.  Ez  részben  az  új  befektetések  elmaradása,  a  tulajdonosi  és  hasonló  jellegű  hitelek csökkenése, valamint a magyar befektetők külföld felé fordulása alapján feltételezhető.

 

A kormány 2012-re az szja-reform folytatását irányozza elő. A jelenlegi (78 ezer forintos) minimálbért nettó értékének szinten tartásához több mint 92 ezer forintra (csaknem 20%-kal) kellene emelni. Ez a vállalatok  terheinek  drasztikus  emelkedését  jelentené.  Ahhoz,  hogy  az  adóváltozások  következtében senkinek se csökkenjen a nettó jövedelme, átlagosan közel 7%-os bruttó béremelésre volna szükség, míg a reálszinten tartásához kb. 11%-osra. Nyilvánvaló, hogy ezt a cégek jelentős része nem tudja és nem fogja megvalósítani (vagy ha látszólag igen,  akkor foglalkoztatást  csökkent  és/vagy szürkít).

 

 A GKI a számos bizonytalansági tényezőre tekintettel – a bruttó keresetek évi 5%-os emelkedése mellett – a reálkeresetek átlagosan 1,5%-os csökkenésére számít. A bruttó 140-150 ezer Ft alatt keresők – mivel esetükben valószínűtlen, hogy teljes mértékben megvalósul a kereseti szintektől függően 7-19%-os  bruttó  keresetnövekedés  –  nettó  bércsökkenést  vagy  reálbér-csökkenést  lesznek  kénytelenek elszenvedni.  A  nyugdíjak  reálértéke  a  törvényi  előírásoknak  megfelelően  nem  változik.  A  családi támogatások  szabályai  várhatóan  szigorodnak.  A  reáljövedelem  várhatóan  2,5%-kal  csökken.  A megtakarítások alakulása a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének szabályozása, illetve annak fogadtatása  függvényében nagyon bizonytalan,  de  az óvatos  fogyasztói  magatartás  fennmaradása, a likvid tőkék megmozdulása biztosra vehető. A fogyasztás 3% körüli visszaesése valószínű.

 

Félő, hogy a beruházások 2012-ben háromévi visszaesés után sem kezdenek emelkedni (a bankokra hárítani  tervezett  hatalmas  veszteségek  és  az  előreláthatóság,  kiszámíthatóság  hiánya  miatt).  Az iparban inkább csak 2012 második felétől várható a konjunktúra javulása.  A magyar ipari termelés a fokozatosan belépő autóipari beruházások hatására a II. félévben jelentősen gyorsulhat. Ugyanakkor az ipar belföldi értékesítésében folytatódik a lejtmenet. Az építőiparban a hatéves visszaesés után 2012-ben  újabb  3%-os  visszaesés  várható.  A  mezőgazdaságban  az  idei  átlagon  felüli  év  után  időjárási okokból  némi  csökkenés  valószínű.  A  szolgáltató  ágazatok  teljesítménye  2012-ben  is  csökken.  A banki veszteségek miatt nagy lesz a visszaesés a pénzügyi és ingatlanágazatban, némi növekedés lesz, viszont az – ipari exporthoz és a beruházásokhoz kapcsolódva – a szállításban. A foglalkoztatás 2012-ben lényegében stagnál, a munkanélküliség  - főleg statisztikailag,  a részmunkaidőben,  segély helyett végzett  közmunka  révén  -  csökkenhet,  azonban  ez  sem  a  GDP  növekedéséhez,  sem  az  érintettek munkára való jobb alkalmasságához, sem a költségvetési egyenleg javulásához nem fog hozzájárulni. Végeredményben a GDP a belföldi kereslet – főleg a fogyasztás – visszaesése miatt 1%-kal csökken.

 

Az  egyösszegű  hiteltörlesztés  veszteségessé  teszi  az  egész  magyar  bankrendszert,  egyidejűleg kiszívja  likviditását  és  esetenként  tőkehiányt  okoz.  A  bizonytalan  működési  környezet  az  itteni  aktivitás  minimalizálására  késztetheti  a  bankokat.  Ez  mindenekelőtt  a  hazai  kkv-szektort  sújtja.  A magyarországi  cégek  jelentős  része  a  szűk  piac  és  a  tőkehiány  miatt,  tartalékainak  több  éves felélése után igen nehéz helyzetben van. A mégis fejlődőképes, befektetni kész vállalatokat viszont különböző ágazati adók sújtják, ami az általános és növekvő jogbizonytalansággal együtt visszafogja, illetve külföldre tereli aktivitásukat.

 

Az  infláció 2012-ben gyorsul, mivel az áfakulcs 27%-ra emelése,  a forint gyengülése és a 2011-ben befagyasztott rezsiköltségek nyomása ezt elkerülhetetlenné teszi. A csökkenő lakossági jövedelmek, a visszafogott  fogyasztói  kereslet  viszont  korlátozza  a  piaci  termékek  és  szolgáltatások  áremelését.

Végeredményben   2012-ben   az   ideinél  1   százalékponttal   magasabb,   4,8%   körüli  éves  átlagos áremelkedés  várható.  A  forint  árfolyama  és  a  jegybanki  alapkamat  nagymértékben  függ  a  kormány devizahitelekkel és a költségvetéssel kapcsolatos döntéseitől, s a lakosság magatartásától. Nagy - főleg az  I.  félévre  jellemző  –  árfolyam-ingadozások  mellett  2012-re  285  forintos  átlagos  euró-árfolyam várható.  Eközben  2012  elején  az  alapkamat  7%-ra  emelése  valószínű,  miközben  esetleg  kialakuló súlyosabb pénzügyi feszültségek – például az ország leminősítése – esetén jelentősebb kamatemelés

sem zárható ki.

 

Amennyiben  a  devizahitelesek  kedvezményes  végtörlesztése  rendkívül  kiterjedtté  válik,  s  a  bankok hatalmas  veszteségeik  miatt  radikálisan  szűkítik  tevékenységüket,  az  ország  kockázati  megítélése pedig drámaian romlik, akkor az eddigiekben jelzettnél is sokkal kedvezőtlenebb gazdasági pályára sodródhat Magyarország. Ekkor megnehezülhet az államadósság piaci finanszírozása, ami már az év elején   költségvetési   zárolásokhoz   vezethetne.   Esetleg   szükségessé   válhat   az   IMF-fel   egy   új megállapodás megkötése is.

 

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése 2011-2012-re