Magyarország támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának a bővítését az állandó és a nem állandó tagok tekintetében is - jelentette ki Göncz Kinga külügyminiszter a világszervezet közgyűlésének 61. ülésszakán, New Yorkban.
Göncz Kinga - aki első ízben mondott beszédet a világszervezetben - hangsúlyozta: Magyarország véleménye szerint a bővítésre azért van szükség, hogy a testületben \"jobban tükröződjenek a ma politikai realitásai.\" Rámutatott: ezzel párhuzamosan javítani kell Biztonsági Tanács munkamódszerein.
A magyar diplomácia vezetője 15 perces beszédében kiemelte: az ENSZ iránti közbizalom erősítése céljából mélyreható gazdálkodási reformot kell végrehajtani a világszervezetben az elszámoltathatóság és az átláthatóság növelésével.
A reformoknak az ENSZ mindegyik fő szervére ki kell terjedniük, beleértve a közgyűlést, amelynek - mint hangsúlyozta - \"a szervezet legfontosabb tanácskozó testületének kell maradnia.\" Göncz Kinga gratulált a közgyűlés elnökének, a bahreini Sejka Haje Rasid al-Kalifának, ő az ENSZ történetében a harmadik nő, akit erre a posztra választottak.
A külügyminiszter hangot adott meggyőződésének, hogy \"a nők bevonása a döntéshozatali folyamatokba országos és nemzetközi szinten elősegítheti a jelenkor globális problémáinak jobb kezelését.\" Magyarország elítéli az emberek mindennapjaiban félelmet és bizalmatlanságot szülő terrorizmus minden formáját - mondta, hangsúlyozva, hogy az ENSZ-nek kell maradnia a központi szereplőnek a terrorizmus elleni nemzetközi harcban.
Beszédében azt is kiemelte: az ENSZ új emberi jogi tanácsának megteremtésével új fejezet nyílt a jogvédelemben. Különösen fontosnak nevezte, hogy a nem kormányzati szervezetek teljes mértékben, akadálytalanul részt vehetnek a tanács munkájában.
Rámutatott arra, mennyire fontos a kisebbségi kérdések körültekintő kezelése a soketnikumú társadalmakban. Kitért arra, hogy bár a magyar forradalmat leverték ötven évvel ezelőtt, 56 szellemét nem lehetett legyőzni. \"Ma büszkén erősítem meg, hogy Magyarország minden olyan néppel szolidaritást vállal, amely a szabadságáért és a demokráciáért küzd\" - hangoztatta.
Erkölcsi kötelességének nevezve köszönetet mondott mindazoknak a politikusoknak és diplomatáknak, akik éveken át az ENSZ napirendjén tartották a \"magyar kérdést\". Göncz Kinga egyebek mellett röviden kifejtette Budapest álláspontját a balkáni rendezésről, a közel-keleti viszályról, Afganisztánról és Irakról. Beszélt Szudánról, az atomsorompó-egyezményről és a globális szegénység problémájáról is.
(MTI)