- III. Amenhotep fáraó egy közel 13 méter magas, több mint háromezer évig darabjaiban heverő állószobrát leplezték le az egyiptomi Luxorban.A 18. dinasztia uralkodóját lépő pozícióban ábrázoló kőszobor III. Amenhotep temetkezési templomának északi kapujánál áll, nyugatra a fáraó egy hasonló képmásától, amelyet ez év márciusában állítottak helyre.
A gigantikus szobor fején Felső-Egyiptom fehér koronája látható, s mindkét kezében egy-egy papirusztekercset tart, amelyen a fáraó neve olvasható. Övébe egy sólyomfejjel díszített tőr van szúrva, s téglalap alakú csatján ugyancsak a 35 évig uralkodó III. Amenhotep neve olvasható.
A Nílus nyugati partján álló templom világszerte ismert a fáraót ábrázoló két ülőalakos Memnón-kolosszusról. A 21 méter magas szobrok mintegy 3400 évvel ezelőtt épültek.
Az idén visszaállított szobrokat a templommal együtt egy pusztító erejű földrengés rombolta le Kr.e. 1200 táján. A vasárnap bemutatott 12,92 méteres, 110 tonnás állószobrot 89 nagyobb és számos kisebb darabból rakták össze, amelyeket súlyosan megkárosítottak olyan természeti erők, mint a földrengés és az áradások. A Nílus partján évszázadok óta heverő darabok - csakúgy mint a márciusban helyreállított 12,35 méteres képmás esetében - az emberi vandalizmus nyomait is magukon viselték.
A halotti templomot 1998 óta tárják fel egyiptomi és európai régészek. A projekt vezetője, a német-örmény Hourig Sourouzian szerint ezek a legnagyobb olyan állószobrok, amelyek egy egyiptomi királyt lépés közben ábrázolnak.
III. Amenhotep (Kr.e. 1402 és 1364) 12 évesen került a trónra. Uralkodása alatt az óegyiptomi birodalom területe Szudántól egészen az Eufráteszig terjedt. A fáraó idején Egyiptom élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a Földközi-tenger keleti medencéjének népeivel, országlását monumentális épületek, köztük a luxori templomkomplexum, valamint a karnaki templomegyüttes jelentős része és szobrok sokasága fémjelzi.