A dublini rendszer a jövőben sem tartalmazna állandó, kötelező jellegű áthelyezési kvótákat az Európai Unió soros észt elnöksége által a közös menekültügyi szabályozás reformjáról benyújtott javaslatok értelmében - jelentette csütörtökön a Politico brüsszeli hírportál.
A cikk szerint Észtország olyan kompromisszumos javaslatot terjesztett szerdán az európai uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács elé, amely a tervek szerint úgy tenné hatékonyabbá a migrációs válság kezelését, hogy közben egyetlen országnak se kelljen az akarata ellenére menedékkérőket befogadnia, valamilyen formában mégis mindenki kivegye a részét a közös terhekből.
Uniós diplomaták arról számoltak be, hogy kötelező kvóták helyett a menedékkérők EU-n belüli elosztásánál mindenképp megállapodásra lenne szükség a frontországok és a befogadó államok között. "Mindkét oldalon jó szándékot kell mutatni. Együttműködésre van szükség, egyezségre kell jutni" - mondta egy névtelenséget kérő illetékes a Financial Times brit üzleti lapnak.
A tervezet értelmében az Európai Bizottság felállítana egy úgynevezett korai előrejelző rendszert, és az első fázisban, amikor a tagországok valamelyikében megnő a bevándorlási nyomás, Brüsszel önkéntes anyagi vagy logisztikai támogatást kérne a társállamoktól. A második fázisban, ha a menedékjogi kérelmek száma átlépné egy, az ország teherbíró képességét figyelembe vevő, meghatározott mutató 150 százalékát, akkor kötelező lenne a segítségnyújtás. Ez azonban a menedékkérők áthelyezése helyett teljesíthető lenne például anyagi támogatással, esetleg szakemberek, felszerelések küldésével.
Jüri Laas észt uniós elnökségi szóvivő "tisztességes, kiegyensúlyozott és működőképes kompromisszumnak" nevezte országa javaslatát, amelynek szakértők szerint az a fő célja, hogy kimozdítsa a holtpontról a dublini szabályozás reformtervezetéről nagyjából másfél éve megrekedt tárgyalásokat.
A napilap emlékeztetett rá, hogy az utóbbi évek megmutatták, a befogadó országok tiltakozása gyakran lehetetlenné tette az ideiglenesen felállított kvótarendszer keretében előírt áthelyezések végrehajtását.
Cecilia Wikström, az Európai Parlament illetékes jelentéstevője később elfogadhatatlannak nevezte a tervezetet. "A javasolt rendszer nagyon messze van attól, ami elfogadható lenne a parlament számára. Rendkívül megnehezítené a társjogalkotó szervek közötti tárgyalásokat, ha a tanács ilyen álláspontot fogadna el" - mutatott rá a képviselő, aki szerint így "állandósítanák az EU jelenlegi kudarcos, ad hoc jellegű válaszintézkedéseit" egy működőképes állandó rendszer felállítása helyett.
"A parlament konstruktív és ambiciózus partner lesz a jogalkotási eljárásban, de nem fogjuk elfogadni a múlt hibáinak megismétlését" - hangsúlyozta.
Az EP tervezete értelmében minden tagországnak ki kellene vennie a részét a menedékkérők befogadásából. A jövőben nem az a tagállam lenne automatikusan felelős a kérelem elbírálásáért, ahol az érkező belép az EU területére, hogy ezen "frontországoknak" a jövőben ne kelljen aránytalanul nagy terhet vállalniuk.
Az Európai Bizottság állandó, kötelező jellegű kvóták felállítását tartaná kívánatosnak, ezt azonban több tagállam is határozottan ellenzi, mondván, az sértené a nemzeti szuverenitást, és politikailag egyébként is kivitelezhetetlen lenne.
Korábban Németország és Svédország is ragaszkodott az elvhez, miszerint válság idején minden tagországnak be kell fogadnia bizonyos számú menekültet, Olaszország pedig állítólag nemrég arra figyelmeztette az EU-t, hogy a jövő évi választások előtt meglehetősen szűk a római kormány mozgástere a kérdésben.