Intézményi válasz a piaci kihívásokra

Ajánljuk - 2008-07-20

A 25 ország felsőoktatását vizsgáló OECD jelentésből kiderült, hogy a legtöbb ország kiemelten kezeli a munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolatának erősítését. Ezen törekvés hazánkban is mindkét oldalról érezhető, sőt, a Magyar Akkreditációs Bizottság indokolt esetben enged egy kis mozgásteret az intézményeknek a gyakorlati tárgyak túlsúlya felé, a megfelelő elméleti háttéranyag megszerzése mellett.

A felsőoktatásról készült OECD jelentést Halász Gábor oktatási szakértő elemezte, szerinte a vizsgálatban részt vett államok egyre inkább szerepet szánnak a felsőoktatási rendszereknek a gazdasági versenyképesség erősítésében, és jellemzően jobban hozzákapcsolják a felsőoktatási politikát a gazdaság fejlesztésének politikájához - mondta a felvi.hu-nak.

 

Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke szerint a felsőoktatási alapképzésnek elsősorban az a feladata, hogy az elméleti tudáson túl olyan kompetenciák elsajátítását tegye lehetővé, amelyeket a végzett hallgatók bármilyen szakterületen tudnak majd alkalmazni. A MAB elnöke szerint minden tudományterület és szak esetében meg kell találni az elméleti és gyakorlati órák egészséges egyensúlyát, természetesen nem ugyanolyan arányokra van szükség egy elméleti fizika szak esetében, mint egy kommunikáció és médiatudomány szaknál. Ennek biztosítása és felügyelete a MAB 12 képzési ági bizottságának feladata, a különböző szakok szakindítási kérelmének véleményezése az ő hatáskörük alá tartozik.

 

Közelít a képzés és a piac igénye

 

A Dunaújvárosi Főiskola kommunikáció és médiatudomány alapszakját idén akkreditálta a MAB, ezzel úttörő szerepet kapott az intézmény a gyakorlatias kommunikációs képzés megvalósításában. A DF a szak tematikájának kidolgozása során szempontul vette a munkaerő-piaci kihívásokat, a kommunikáció szak esetében nélkülözhetetlen gyakorlatközpontú személetet, és PPP konstrukcióban megvalósított egy profi televíziós csatornának megfelelő Tv-stúdiót. Emellett olyan képzést dolgozott ki, amely a képzési és kimeneti követelményeknek megfelel, így az akkreditációs bizottság támogatni tudja a szak indítását, mégis a lehetséges szabadságot kihasználva a médiatechnológiák korszerű oktatását is belevonta a képzési tematikába. Szemben a hagyományos oktatást nyújtó kommunikációs képzésekkel, a hallgatók Avid-rendszerű vágótechnikát, hangtechnikai készségeket, operatőri, multimédiás ismereteket tanulnak, a legkorszerűbb Apple Machintos, Olympus Hungary, Siemens eszközökkel. Ezzel az intézmény olyan készségek elsajátítását teszi lehetővé, amivel megnyitja a kaput a kommunikációs szakma teljes spektruma felé hallgatók előtt.

 

Gyarmati Mariann, a főiskola főtitkára úgy nyilatkozott, a képzés kialakításában a fő vezérelv a hallgatók piacképes végzettséggel való felvértezése volt, így nem lehetett kérdés a gyakorlatiság szerepe az oktatásban. "Ehhez teremt egyedülálló feltételeket a 2005-ben átadott TV-stúdió, továbbá az a szakembergárda, akik a legújabb technológiák alkalmazásában segíteni tudják hallgatóinkat" - mondta a főtitkár. "Ők többnyire az intézménnyel együttműködésben álló cégek munkatársai, akik tapasztalatukkal lényegesen megkönnyítik a hallgatók dolgát"- tette hozzá.

 

A MAB ugyanis lehetővé teszi az intézmények számára, hogy a kutatási eredményekkel, folyamatos publikációval rendelkező minősített oktatókon túl az egyetemek és főiskolák körülbelül 20 százalékban bevonjanak külső szakembereket az oktatásba.

A DF ezt kihasználva az öt éve működő kommunikációs képzésben - amely idén kapta meg a végleges akkreditációt - sikerült elérnie, hogy a végzett hallgatók töltik fel a régiós médiumok megüresedett munkaköreit. Gyarmati Mariann szerint a hallgatókra, mint leendő médiamunkásokra nem csak gyakornokként, hanem potenciális utánpótlásként tekintenek a piaci együttműködő partnerek.

 

A képzés tehát gyakorlatközpontú és piacképes, ráadásul akkreditált.

Ezzel a főiskola az OECD vizsgálatból kirajzolódott másik problémára is választ talált, miszerint a régiós igényekre kevéssé koncentrál a felsőoktatás, így azok gazdasági versenyképességét kisebb mértékben növeli, mint arra ideális esetben lehetősége lenne.

 

(www.edupress.hu)