OGY - Költségvetés - Windisch László: megalapozott a költségvetés 2026-os tervezete

Az ÁSZ számításai szerint a bevételi előirányzatok tervezése összhangban van a törvényjavaslat alapját képező kormányzati makrogazdasági prognózissal, csak néhány esetben mutatkozik kisebb különbség saját számításaik és az előterjesztett számok között - mondta.

Szólt arról is: a 2025. és a 2026. év makrogazdasági folyamatait tekintve különösen sok a bizonytalanság.

A Magyarország gazdasági lehetőségeit lényegesen befolyásoló politikai és gazdasági, valamint globális és hazai tényezők hatásában egyaránt jelen van a dinamikus fejlődés lehetősége és a növekedés visszafogása.

A 2026. évre vonatkozó kormányzati makrogazdasági prognózis az előbbire épít, miközben a negatív körülmények is nagyon valóságosak - tette hozzá az ÁSZ-elnök.

Kiemelte a kormányzati prognózisnak azt az elemét, amely a versenyszféra bruttó átlagkeresetének 2026-ra vonatkozó 10,2 százalékos növekedését jelzi előre, és amelynek nem teljesülése a költségvetési bevételek alakulását jelentősen érintheti. Ez a növekedés ugyanis lényegesen magasabb a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai között 2024 novemberében kötött bérmegállapodásban szereplő 7,6 százaléknál.

Amennyiben az átlagkereset növekedése a versenyszférában a 7,6 százalékot lényegesen nem haladja meg, a bérarányos adó- és járulékbevételek teljesítésében számottevő elmaradás keletkezik

- jelezte.

A bizonytalanságok ellenére a számvevőszék annak feltételezésével végezte javaslat értékelését, hogy az annak indokolásában ismertetett kormányzati prognózis teljesül. A kormány által figyelembe vett gazdasági pálya megvalósulására ugyanis van reális esély, annak teljesülését az ÁSZ elnöke nem tartja kizártnak.

Az indítványban a lényeges összegű, a bevételi főösszeg 0,15 százalékát meghaladó összegű bevételi előirányzatok összértéke a bevételi főösszeg 77,3 százalékát tette ki. A kiválasztott előirányzatok összegének 0,1 százaléka esetében azonosított az ÁSZ teljesíthetőségi kockázatot. Az ÁSZ a legtöbb lényeges bevételi előirányzatot teljes egészében teljesíthetőnek értékelte, néhány előirányzat esetében merültek fel kétségek - mondta.

Ezek a Társasági adó esetében 7,0 milliárd forint, az Energia ágazat befizetései esetében 16,8 milliárd forint, a Kiskereskedelmi adó esetében 5,8 milliárd forint, a Biztosítási adó esetében 2,0 milliárd forint, a Társadalombiztosítási járulék Egészségbiztosítási Alapot megillető része és egészségbiztosítási járulék esetében 3,8 milliárd forint. Ezeket összeadva a bevételek teljesíthetőségi kockázatának becsült összege 35,4 milliárd forint - sorolta Windisch László.

Hozzátette: a bevételek teljesíthetősége érdekében az Országgyűlés előtt is áll még feladat, mert a bányajáradék, a szén-dioxid kvóta adó, a pénzügyi szervezetek befizetései, az energiaágazat befizetései, a biztosítási adó, a kiskereskedelmi adó teljes előirányzata a tervezett jogszabálymódosítások elfogadásával válik teljesíthetővé. A tervezett jogszabályváltozások költségvetési hatása összesen 521 milliárd forint bevételnövekedés.

A költségvetési javaslatban a felülről nyitott, lényeges összegű, azaz a kiadási főösszeg 0,15 százalékát meghaladó összegű kiadási előirányzatok összértéke a kiadási főösszeg 42,3 százalékát tette ki, ami annak ellenére is kockázat, hogy ezeket az előirányzatokat kellő gondossággal tervezték meg.

A számvevőszék rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján végzett számításaik szerint a csecsemőgondozási díj előirányzatát érintő 4,6 milliárd forint, a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj előirányzatánál 30 milliárd forint összegű túllépés valószínűsíthető.

Ismertette: a javaslat az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányát 2026. évre 4 218,5 milliárd forintban határozza meg, ami a 2026. évre tervezett 95 747,0 milliárd forint GDP 4,4 százalékát teszi ki.

Ezt kiindulási pontnak tekintve a kormányzati szektor eredményszemléletű, uniós módszertan szerint számított hiányát 3 588,2 milliárd forintban tervezték meg, ami a prognosztizált GDP 3,7 százalékát teszi ki. Ez nincs összhangban az Európai Unió hatályos jogával, és emiatt nem teljesíti a hivatkozott magyar törvényi követelményt sem.

Ugyanakkor az Európai Bizottság 2025 márciusában bemutatta az úgynevezett REARM Europe tervet, melynek keretében a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési záradékának aktiválása részeként lehetővé válna a tagállamok számára, hogy a 2025 és 2028 közötti időszakban eltérjenek a túlzottdeficit-eljárás szerinti korrekciós pályától, amennyiben ez a védelmi kiadás növekménye miatt történik.

Magyarország a nemzeti mentesítési záradék aktiválására vonatkozó kérelmet benyújtotta, amelynek Európai Bizottság által történő értékelésére várhatóan 2025 júniusában kerül sor.

Megjegyezte: Magyarországon a honvédelmi kiadások a GDP arányában 2022 óta jelentősen emelkedtek, így a mentesítés elfogadása nagyobb mozgásteret jelentene a kiadások, és ezen keresztül a hiány növelésére a jelenlegi mértékekhez képest.