A moszkvai Helsinki-csoport inkább lemond a külföldi támogatásról, de nem hajlandó a készülő orosz törvénymódosítás szerint külföldi ügynökként nyilvántartásba vétetni magát - jelentette ki csütörtökön az oroszországi szervezet elnöke.
Ljudmilla Alekszejeva közölte, ha sem az államtól, sem az üzleti élettől nem kapnak támogatást, nincstelenekké válnak. A moszkvai Helsinki-csoport az első külföldi támogatást 1993-ban kapta, amikor már régen világszerte ismerték.
"Túléltük a szovjethatalmat, akkor is dolgoztunk, most is dolgozunk, és folytatjuk a munkát a jövőben is. Nem fogjuk regisztráltatni magunkat külföldi állam ügynökeként, mert nem vagyunk azok" - jelentette ki a jogvédő csoport elnöke.
Ljudmilla Alekszejeva azt is bejelentette: határozott szándéka, hogy az Egyesült Államok törvényhozásához fordul azzal a kéréssel, hogy orosz tisztviselők beutazását tiltó, szenátus előtt álló Magnyitszkij-törvényt terjesszék ki arra a hat orosz parlamenti képviselőre is, akik az oroszországi nem kormányzati szervezetek működését korlátozó törvénymódosítást kidolgozták. Úgy vélte, hogy a törvényhozók megsértették a jog felsőbbségét.
A 2011 decemberi parlamenti és az idén márciusban tartott orosz elnökválasztáson megfigyelőként részt vett választói jogvédő szervezet, a Golosz vezetője kijelentette: készek a bíróságra menni a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) működését szigorító törvény ellen, ha azt elfogadja a duma.
A Golosz bejelentése szerint tevékenységét a választási kampányban és a szavazás idején is akadályozták a hatóságok.
Az orosz parlament alsóháza hétfőn megkezdte a június 29-én a kormányzó Egységes Oroszország párt képviselője által benyújtott úgynevezett külföldi ügynökségekről szóló törvénytervezet vizsgálatát. Pénteken első olvasatban tárgyalnák a javaslatot.
Az úgynevezett nem kormányzati szervezetek működését szabályozó törvény módosítása szerint a politikai tevékenységet folytató, külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezeteknek külföldi ügynökségként kellene magukat nyilvántartásba vetetni, és el kellene számolniuk a támogatásokkal. A törvény szigorúan büntetné a szabályozást megsértőket.
Az orosz államfő mellett működő emberi jogi tanács szakértői alkotmányellenesnek, a nemzetközi normákkal ellentétesnek és diszkriminatívnak minősítették a törvénytervezetet.