Az összefogás, a kormányzati és a piaci szabályozás szükségességét hangsúlyozták az illegális sportfogadások elleni fellépés során a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) által szervezett keddi szimpózium résztvevői, akik egyetértettek abban, hogy a bundázás nagyobb veszélyt jelent a sportra, mint a dopping.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában elsőként André Noe:l Chaker, a Szerencsejáték Világszövetség vezetőjének tanácsadója tartott előadást "Bundabotrányok szerte a világban" címmel, s négy pontban fogalmazta meg a lehetséges megoldásokat: elsőnek a finanszírozást jelölte meg, hangsúlyozva, hogy egy "gazdagabb embert nehezebb befolyásolni." Jelezte, világszerte az illegális fogadások évente körülbelül 140 milliárd dollárnak megfelelő pénzösszeget mozgatnak meg.
Hozzátette, ha a sport megfelelő kormányzati és pénzügyi alapokat kap, akkor "hosszútávon megnyerhető az összecsapás" az illegális sportfogadással szemben. Második pontként hangsúlyozta, rendkívül fontos, hogy maguk a sportolók is gyors és pontos információt kapjanak az illegális fogadásokkal kapcsolatban, s ebben nagy a szerepe a médiának. Chaker harmadik pontként a szabályozást jelölte meg, szerinte "a kormányoknak komoly büntetőjogi szabályozásokat kell megalkotniuk, amelyek speciálisan a sportbűnözést célozzák meg, de ebből egyetlen ország sem maradhat ki." A szakember negyedik pontként az átlátható, globális és hatékony ellenőrzést nevezte meg.
Szentpétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta, csak akkor versenyezhetnek a nagyjából 15 ezer illegálisan működő internetes fogadási irodával, ha törvényileg hasonló feltételeket teremtenek, jelenleg ugyanis egy illegális iroda semmi adót nem fizet. Az elnök szerint a fő cél a társadalom védelme kell legyen, Magyarországon ugyanis 100 ezer főre becsülik a szenvedélybetegek, és legalább ugyanennyire a veszélyeztetettek számát. Szentpétery azt mondta, a reklámozásnak nem a versenyhelyzetet kellene növelnie, hanem az illegális helyekről a legálisakhoz kellene terelnie a fogadókat.
Antonio Costanzo, az Európai Sportbiztonsági Szövetség (ESSA) tanácstagja arról beszélt, hogy csak egy szabályozott piac veheti fel a harcot az illegális fogadások elleni küzdelemben.
"A német bundabotrány kapcsán kiderült, hogy az érintettek azért mentek az ázsiai piacra, mert az gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, így a lebukás veszélye is jóval kisebb" - mondta, s hozzátette, az ESSA által nemrég elindított program keretében sportolókat is "oktatnak" a fogadásokkal kapcsolatban. Costanzo szerint az illegális fogadásokkal szembeni harc négy fő alappillére a szabályozás, az oktatás, a kontroll és a büntetés lehet.
A szimpózium zárásaként Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára tartott előadást, amelyben beszélt arról, hogy az Európai Unió válaszlépéseket tervez az illegális sportfogadásokkal szemben, de jelenleg a tagállamok még nem egységesek ebben a kérdésben. Czene rávilágított, az EU számára azért is lényeges ez a kérdés, mert az "adóparadicsomban bejegyzett sportfogadási cégek megjelenésével" jelentősen csökken az adóbevétel.
Az államtitkár azt mondta, a magyar EU-elnökség egyik legnagyobb eredménye annak a hároméves munkatervnek az elfogadása volt, amelyben helyet kapott a sport tisztaságának védelme.
"Szerintünk az illegális sportfogadások elleni küzdelem világméretű összefogást igényel, mert nem specifikusan európai probléma. A lengyel EU-elnökségtől ígéretet kaptunk, hogy folytatják az erre vonatkozó párbeszédeket, és reményeik szerint hivatalos állásfoglalást akarnak elfogadtatni a novemberi sportminiszteri ülésen. Ehhez mind a 27 tagállam egyetértése szükséges" - vázolta az EU jövőbeni terveit Czene.
Az államtitkár kijelentette, nagyobb probléma az illegális fogadás, mint a dopping.