Parajd - Román környezetvédelmi miniszter: víztározók vizével hígítják a Nagy-Küküllőbe és a Marosba jutó magas sótartalmú vizet

Ajánljuk - 2025-06-12

A zeteváraljai és bözödújfalusi víztározókból kiengedett vízzel hígítják a parajdi sóbányából a Kis-Kisküküllőn keresztül a Nagy-Küküllőbe és a Marosba jutó magas sótartalmú vizet, mely Nagylaknál éri el a román-magyar határt - közölte csütörtökön Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter.

A tárcavezető a kormányülést követően úgy nyilatkozott: folyamatos kapcsolatban állnak a parajdi munkálatokat koordináló illetékesekkel, akiknek meg kell érteniük, hogy az ottani intézkedések hatásai több száz közösséget érinthetnek, és emberek tízezreinek az ivóvizét veszélyeztetik.

A szakember szerint a román hatóságoknak ezért nem csak a parajdi katasztrófahelyzet kezelését kell ennek tudatában végezni, hanem a sóbányák működtetését és az ásványianyag-kitermelést általában.

Az Agerpres jelentése szerint a miniszter közölte: a parajdi sóbánya közelében a Korond-patak vizében literenkénti 30 grammos sótartalmat mértek, mely tovább folyva egyre hígul, és Nagylaknál hagyja el Romániát.

A miniszter szerint a Kis-Küküllőbe jutott sós víz félméteres távot tesz meg másodpercenként, a déli órákban elérte Szovátát, és várhatóan nyolc órán belül Balázsfalvánál a Nagy-Küküllőbe, újabb nyolc óra után Gyulafehérvár térségében a Marosba jut.

A folyók vizét a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározóból leengedett vízzel hígítják. A miniszter szerint ezt a megoldást csak sürgősségi esetekben, rövid ideig lehet alkalmazni, a bözödújfalusi mesterséges tó 14 millió köbméternyi vízéből ugyanis közel egymilliót már kiengedtek a parajdi bányakatasztrófa miatt.

A miniszter a román vízügyi hatóság költségvetését és a tervezett árvízvédelmi munkálatokat ismertetve elmondta: 3,1 millió lejt (247 milliárd forint) hagytak jóvá a parajdi sóbánya biztonságossá tételére, és a héten várhatóan aláírják a szerződést a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.

A többi beavatkozással párhuzamosan zajló munkálatokkal árvíz esetén biztosítanák a sóbánya védelmét.

Mircea Fechet újságírói kérdésre hangsúlyozta: a legfőbb prioritásuk jelenleg az, hogy biztosítsák a Kis-Küküllő alsó szakasza mentén élők védelmét, és ehhez el kell terelni a Korond-patakot a sóbánya közeléből, bármekkora összegbe is kerülne. Ha ez nem történik meg, akkor a jövőben jelentős a veszélye annak, hogy áradásokkor ökológiai katasztrófa következzen be, és hatalmas sókoncentrációt okozzon a Maroson egészen a román-magyar határig, amit mindenáron el kell kerülni - mondta.

Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.

Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.