Az éghajlatváltozás globális valósága az európaiak mindennapi életének részévé vált, így „minél hamarabb biztosítanunk kell, hogy felkészülten várjuk a következő természeti katasztrófát, mert jelenleg már az éghajlati válság korát éljük” – jelentette ki Janez Lenarčič, a válságkezelésért felelős európai uniós biztos szerdán Brüsszelben, az Európai Parlamentben.
Lenarčič a Spanyolországban pusztító árvizekről, a felkészültség javításáról és az éghajlati válság elleni küzdelemről szóló plenáris vitában elmondta: a hidegcsepp-jelenség okozta heves esőzések özönvízszerű áradásokat okoztak Valenciában, a régió egyes részein egyetlen nap alatt egyévnyi csapadék hullott, amelynek hatására egyes folyók egy évszázada nem látott szintre emelkedtek.
Felhívta a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárási események számának erőteljes növekedése tapasztalható Európában: három évvel ezelőtt Németországban és Belgiumban, tavaly pedig Szlovéniában és Olaszországban, a közelmúltban Franciaországban, Lengyelországban, Csehországban és most Spanyolországban történtek pusztító áradások. „Ami korábban statisztikailag egyszeri eseménynek számított, mostanra rendszeressé vált” – emelte ki.
Elmondta, hogy az uniós Veszélyhelyzeti Reagálási Koordinációs Központ folyamatosan kapcsolatban áll a spanyol hatóságokkal, hogy segítséget nyújtson. Október 29-én Spanyolország aktiválta a Copernicus műholdas megfigyelési rendszert az árvízkárok felmérésére, ez eddig 39 műholdas térképet biztosított. Több uniós tagállam is segítséget ajánlott, és Spanyolország az EU helyreállítási alapjait is igénybe veheti a középtávú rehabilitációhoz – taglalta. A helyreállítás további támogatása érdekében az Európai Bizottság javaslatot tett a kohéziós politika jogi keretének módosítására, amely lehetővé tenné, hogy a kohéziós alapokat a károsodott infrastruktúra újjáépítésére lehessen felhasználni – tetet hozzá. A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, és különösen érzékeny a szélsőséges időjárási jelenségekre: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett ezért meg kell erősíteni Európa katasztrófaelhárítási képességét az uniós polgári védelmi mechanizmus további fejlesztésével.
Rámutatott, hogy „be kell fektetni a felkészültségbe”. „Európában az 1980-as években a katasztrófák átlagosan 8 milliárd eurónak megfelelő összegű károkat okoztak, míg 2022-ben a károk értéke már meghaladta az 50 milliárd eurót. Ez azt jelenti, hogy a tétlenség költségei sokkal nagyobbak lesznek, mint a cselekvés költségei” – húzta alá.