Válasz Online - Baka András: vértelen forradalom zajlik

Úgy vélte, ilyen választási eredmény után nem volt opció a hatalom átadása vagy át nem adása, különben valószínűleg kitört volna egy nem vértelen forradalom. A hatalom átadása ugyanakkor önmagában nem teszi az előző időszakot sem demokratikussá, sem jogállamivá

- hangsúlyozta arra a felvetésre, hogy a legyőzöttek szerint ők demokraták voltak, most azonban önkényuralom épül.

Baka András kijelentette, nem látja, hogy ma önkényuralom épülne Magyarországon, kettős folyamatot és feladatot lát: egyrészt meg kell próbálni új államot építeni, amely európai, alkotmányos demokrácia a jogállamiság minden összetevőjével, Magyarországnak vissza kell szereznie a bizalmat kétoldalú kapcsolataiban és a nemzetközi szervezetekben egyaránt. Másrészt ott az előző rendszer lebontásának feladata: bíróság elé állítani, szigorúan felelősségre vonni azokat, akiket különböző szintű felelősség terhel az előző rendszer jogellenes működtetéséért és a közvagyon magánvagyonná alakításáért.

Azt mondta, ezt csak jogállami módon szabad kezelni, bosszúból semmiképp, és ha nem jogállami módon történne, fel kellene lépni ellene, de ilyen jeleket nem lát.

Az államfő arra, hogy Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a segítségét kérte, mert Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon "gyakorol rájuk nyomást", úgy reagált: kapott nyílt leveleket, nemcsak az ÁSZ-elnöktől, hanem fideszes képviselőtől és volt ügyésztől is, de nem válaszol, mert politikai megnyilatkozásoknak tekinti azokat. Megszólalásai jogállami, törvényességi megszólalások, azt kell jeleznie, ha a jogállami működés veszélybe kerül - hangoztatta.

Baka András összetett kérdésnek nevezte azt, hogy veszélybe kerülne-e a jogállami működés, ha az ÁSZ-elnököt törvény- vagy alkotmánymódosítással mozdítanák el.

Az előző rendszert úgy alakították ki, hogy a kulcsfontosságú állami intézmények élére a politikailag legmegbízhatóbbak kerültek, így a rendszer továbbélése az anyagi, állami és médiahatalom birtokában akkor is biztosított lett volna, ha a vezető politikai erő a választáson vereséget szenved

- mondta.

Nyilvánvalónak nevezte, hogy az e kategóriába tartozók összességének hivatalban tartása a választás eredményének veszélyeztetését, az új demokratikus államszervezet kiépítésének akadályozását jelentette volna. Utalt rá, a miniszterelnök a kampányban, még ellenzéki vezetőként felsorolta azokat, akiknek szerinte menniük kell. A tevékenységüket pártatlan és független vizsgálattal, egyesével kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy az intézmény jogállami működése biztosítható-e - fűzte hozzá, megjegyezve: a rendkívüli eszközök akkor alkalmazhatók, ha nem.

Baka András szólt arról, hogy azért vállalta el a köztársasági elnöki tisztséget, mert szeretné, ha ez az önálló alkotmányos alapintézmény a helyére kerülne. Rengeteg meghatározó jogi kérdés merül fel ebben az időszakban, akár az ország újraformálásában, vagy akár a tervezett alkotmányozásban

- fogalmazott. Úgy vélte, az ország súlyosan megrendült hitelességét is helyre kell állítani, feladatai ellátásában segítheti kiterjedt ismertsége, kapcsolatrendszere.

Nemmel felelt arra a kérdésre, hogy számított-e rá, ötvenhat elárulásával, egy ’56-os tettes felmentésével vádolják meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjaként a tatai sortűzperrel összefüggésben. Hangsúlyozta, Korbely János egyértelműen embert ölt 1956 októberében, a kérdés az volt, hogy a tette emberiesség elleni bűncselekménynek minősült-e 1956-ban. Mint mondta, valós tények alapján úgy ítélték meg, hogy emberiesség elleni bűntettet - ami miatt a Legfelsőbb Bíróság letöltendő szabadságvesztésre ítélte - nem követett el, az emberölés bűntette pedig addigra elévült.

Baka András azt mondta, Szathmáry Zoltán személyében szakmailag erős, felelősségteljes és tenni akaró legfőbbügyész-jelöltet talált. Tudta, hogy a testvére gyanúsított az aranykonvoj-ügyben, de bízott abban, hogy a jelöltet bírálják el, a Tisza-frakció viszont csomagban kezelte őket. Azért nem tartott ki mellette, mert az ügyészségnek mihamarabb új vezető kell.

Hangsúlyozta, Fejes Péter személyében másodjára olyan jelöltet választott, akinek hivatástudata, becsülete és tenni akarása nem kérdéses számára.

Baka András a kegyelmezési jogköréről azt mondta, az elnök feladata, hogy ha van olyan kérdés, amelyet a bíróság nem vehetett figyelembe, mert azóta vetődött fel, vagy mert nincs jogi vonatkozása, akkor lépjen, az elbírálásnál közbenjárás, politikai szempontok nem játszhatnak szerepet. Biztosan nem ad kegyelmet úgy, ahogy terrorcselekményért elítéltek megkapták korábban

- közölte a Budaházy-üggyel összefüggésben.

A tervezett új alkotmányról azt mondta, mindenkorra érvényes, demokratikus elveket a történelem végéig érvényesítő alkotmányt hozni nem lehetséges, a megalkotása ettől még szerinte is időszerű. Közölte, fontos az alkotmány, mint keret, de még fontosabb, hogy az állami intézmények és azok vezetői folyamatosan megvédik-e az értékeket, amelyeket az alkotmány is tartalmaz, s hogy a civil társadalom megmozdul-e, ha ezek veszélybe kerülnek. Mindenképpen szeretné rajta tartani a szemét az alkotmányozás folyamatán, el is mondja majd a véleményét - jegyezte meg.

Baka András az 1956-os forradalom évfordulójáról azt mondta, örömteli, hogy az ország "visszatalálni látszik" oda, ahova mindig is tartozni akart.