Rehabilitációs járadékot kérhetnek januártól a munkaképes korú rokkantnyugdíjasok. A jelenleginél magasabb juttatás három évig járna, de csak azoknak, akik vállalják, hogy újból munkába állnak – mondta Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára Debrecenben.
Jelenleg 600 ezer munkaképes korú rokkantnyugdíjas él az országban, és évente 750 milliárd forintot fizet ki az állam ilyen jellegű nyugdíjra – mondta az államtitkár. A kormány törvénymódosítása értelmében 2008 januárjától a minősítés során nem azt vizsgálják, hogy a beteg milyen munkaképességeit vesztette el, hanem azt, hogy mi maradt meg. Akik a rokkantságuk ellenére dolgozni tudnak és akarnak is, rehabilitációs járadékot kapnak 3 éven keresztül, és ez alatt teljes körű rehabilitáción kell részt venniük. A járadék bruttó 20 százalékkal magasabb a rokkantnyugdíjnál, gyakorlatilag azonban alig 2 százalékos a növekedés, hiszen itt nem jár a 13. havi nyugdíj, viszont ez a jövedelem beszámít majd a nyugdíjalapba. A rehabilitációs járulékot a jelenlegi rokkantnyugdíjasok is választhatják majd a soros felülvizsgálatokon. Csizmár Gábor információi szerint a változást minden parlamenti párt támogatni fogja a hétfői szavazáson.
Az országgyűlés a roma felzárkóztatás 2015-ig szóló feladatairól is dönt. Ezek legfontosabb elemei: a romatelepek felszámolása, a foglalkoztatás növelése, az egészségmegőrzés, valamint az oktatásban való részvétel javítása. A kormány a közelmúltban elfogadta a 25 évre szóló gyermeksegély programot is, amely a szülők foglalkoztatásának ösztönzését, a családtámogatási rendszer finomítását, a családi szociális szolgáltatások fejlesztését, a sokgyermekeseknek járó lakhatási támogatás bevezetését, az iskolai esélyegyenlőtlenségek csökkentését, valamint a gyermekek egészségmegőrzését tartalmazza.
Csizmár Gábor azt is hozzátette: a 2013-ig érvényes fogyasztóvédelmi stratégia részeként két év alatt 280 fővel bővítik a fogyasztóvédelmi felügyelők jelenleg 490-es létszámát. A munkahelyteremtéssel párhuzamosan emelik az eddig alkalmazott bírságok tételeit is, amelyek nem mindig voltak eléggé visszatartó erejűek. Ugyanakkor a jövőben igyekeznek nyilvánosságra hozni a rendszeresen szabálytalankodó cégek neveit. Ezek a cégek ezután sem állami, sem EU-s támogatásban nem részesülhetnek.