Kevesen ismerik a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) által kínált adóoptimalizáló lehetőségről sem.
A TBSZ esetében a 2010-es év a gyűjtőév: ebben az időszakban lehet befizetni a kívánt összeget a TBSZ-re. Ez az időszak 2010. december 31-én zárul le, eddig érdemes elhelyezni a hosszú távra befektetni kívánt összeget.
Nem mindegy azonban, hogy 2010 folyamán mikor helyezzük el a pénzt a TBSZ-en, mivel ha időben, akár már most márciusban döntünk és a TBSZ-en fektetjük be pénzünket, akkor már a 2010-es kamat és árfolyamnyereség is adómentességet élvezhet, amennyiben 2016. január 1-ig nem veszünk ki a befektetett összegből, valamint annak hozamából. A befektetést lehetőség van megújítani is, például amikor annak futamideje lejárt és a portfólió összetételén is bármikor változtatni lehet.
A régiós és más külföldi osztalékrészvények esetében fontos szempont, hogy a TBSZ-en kizárólag magyar forint alapú befektetés helyezhető el és kizárólag magyar forintban denominált befektetési eszközökre – állampapír, kötvény, részvény, befektetési jegy – vonatkozó ügyletek bonyolíthatóak.
A TBSZ mellett való döntés esetén érdemes megfontolni, hogy amennyiben a befektetőnek már most is van osztalékpapírja és azt hosszabb távon meg kívánja tartani, akkor javasolt minél hamarabb átkötni azokat a Tartós Befektetési Számlára (figyelembe véve ennek esetleges adóvonzatát). Egyes tőzsdei társaságok ugyanis hamarosan osztalékot fizetnek a részvényeik után, és amennyiben az osztalék már a TBSZ-en kerül jóváírásra és 2016. januárig nem vesz ki a befektető tartós befektetési számlájáról, abban az esetben már a mostani osztalékfizetés is adómentes lehet, így már most megtakarítható a 10%-os osztalékadó.