A devizaalapú hitelek egyösszegű végtörlesztésének makrohatásait akkor lehet majd megítélni, ha ismert, hogy az érintettek mekkora hányada él a lehetőséggel, ám ha sokan élnek vele, akkor a külföldi tulajdonos bankok "hajlamossá válhatnak" az ország mellett a pénzügyi válság idején vállalt elkötelezettségük felülvizsgálatára.
Igy vélekedtek a kormányfő hétfői parlamenti beszéde után londoni pénzügyi elemzők.
A 4cast - az egyik vezető londoni befektetési-pénzügyi elemzőcég - felzárkózó piaci közgazdászai szerint kedvező elem, hogy a bankoknak nem lesz kötelező forint-refinanszírozást nyújtaniuk a devizahitelek végtörlesztéséhez.
A ház szerint azt könnyű belátni, hogy a magyar bankszektor egészének rendszerszinten nem érdeke forinthitelekkel támogatni a devizaalapú hitelek visszafizetését, mivel - különösen akkor, ha a részvétel 100 százalékos - ez nagyon nagy veszteségeket okozna a bankrendszernek.
A bankoknak megvan a lehetőségük "különböző formális vagy informális társulások" révén a koordinációra, és arra, hogy e társulások tagjait a közös stratégia - vagyis a forinthitelek nyújtásától való tartózkodás - betartására késztessék.
A 4cast londoni elemzői szerint azonban elég csak egyetlen olyan piaci szereplő, amelyik hajlandó forintalapú finanszírozásra, és máris bukna az ilyen egyezség.
A ház szakértőinek fejtegetése szerint Nash játékelmélete azt mutatja, hogy a rendszerszintű érdek nem jelent stabil egyensúlyi állapotot, és erős pénzügyi ösztönzők fűződnének ahhoz, hogy valamely bankpiaci szereplő egyetlenként - és idejekorán - felajánlja a forintalapú refinanszírozási hiteleket a devizahiteleseknek.
A 4cast londoni elemzői szerint vannak olyan bankok Magyarországon, amelyeknek csekély a devizaalapú hitel-kinnlevőségük, és ezek természetszerűleg erőteljesen hajlanának e refinanszírozás felkínálására.
Mindemellett az állami tulajdonú bankoknak "más céljaik és motivációik" lehetnek, mint magántulajdonú versenytársaiknak, és a kormánynak is több lehetősége van olyan "új entitás" létrehozására - vagy egy ilyen létrehozásának "informális segítésére" -, amelyik forintfinanszírozást ajánl a végtörlesztésekhez - vélekedtek a 4cast londoni elemzői.
A ház szerint mindezek alapján közgazdasági szempontból nagyon nehéz lenne fenntartani egy olyan helyzetet, amelyben egyetlen bank sem kínál forintalapú finanszírozást. Ezért a 4cast elemzői a kormányzati terveket "igen veszélyesnek" tartják a forintra és a magyar bankrendszer mérleghelyzetére.
A cég szerint vannak ugyan jogi akadályai a hitelszerződések átírásának, de a tekintettel a kormány alkotmányos többségére, "ez nem lehet probléma", és a nemzetközi bíróságok csak nagyon lassan hoznak döntéseket.
A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői hétfő esti helyzetértékelésükben ugyanakkor annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a valószínűsíthető parlamenti jóváhagyás után a tervet EU-bíróságok előtt fogják megtámadni, mivel a kezdeményezés meglévő szerződések egyoldalú felmondásának felel meg.
A cég szerint az ügy növekedési szempontból is negatív, mivel "egyes befektetőkben kétség ébredhet a magyarországi szerződések szentsége iránt".
A JP Morgan elemzői szerint ha valóban nem lesz kötelező a devizaalapú hiteleket kibocsátó bankoknak forinthitelekkel segíteni a devizahitelek egyösszegű visszafizetését, akkor valószínűleg korlátozott lesz a lehetőséggel élők köre, mivel különösen a kis- és közepes jövedelmű devizahitelesek egyszerűen nem tudják majd finanszírozni a teljes összegű törlesztést még a csökkentett árfolyamokon sem.
A JP Morgan londoni elemzői ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy a terv nyomán "eszkalálódott a feszültség" Magyarország és Ausztria között, miután az osztrák alkancellár hírek szerint kijelentette, hogy a magyar kezdeményezés a Magyarországon jelenlévő osztrák bankok "puszta létét fenyegeti".
A cég szakértői hétfő esti kommentárjukban azt jósolták, hogy a terv miatt valószínűleg emelkedni fognak a magyarországi befektetésekre rakódó kockázati felárak.