Több lengyel szakértő úgy nyilatkozott szerdán, hogy Oroszország valójában még nem döntött a Déli Áramlat leállításáról, Vlagyimir Putyin elnök bejelentése csak az Európai Unióval szemben alkalmazott kommunikációs politika része, a Rzeczpospolita kommentárja szerint pedig a leállítás legnagyobb vesztesei a közép- és dél-európai országok lennének, köztük Magyarország.
Andrzej Szczesniak neves energetikai szakértő az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy a bejelentést Putyin „csak hideg zuhanynak szánta, mely nagyobb elszántságra serkenti azokat az országokat, melyek részt vennének a Déli Áramlat projektjében”.
Szczesniak rámutatott: az Európai Unió és az Egyesült Államok az utóbbi időben az ukrajnai helyzet miatt erőteljesen gátolták a projektet. A szakértő szerint azonban az uniónak saját energiabiztonsága miatt nem érdeke az Ukrajnát elkerülő alternatív szállítási utak megépítésének akadályozása. Ezért az orosz taktikázás „hatásos lesz, a Déli Áramlat meg fog valósulni” - vélte a lengyel szakértő.
Taktikai lépésnek minősíti a leállításról szóló bejelentést Wojciech Jakobik, a Jagelló Intézet elemzője is. „A bejelentésnek csak az orosz kommunikációs politika kontextusában van jelentősége, célja az, hogy megfelelő hatást váltson ki Nyugaton” - írta Jakobik a biznesalert.pl hírportálon. Rámutatott, hogy Oroszország a Balti-tenger alatt Németországba vezető, már megvalósult Északi Áramlat gázvezeték építésekor kijátszotta egymás ellen az európai országokat, és ugyanezt a taktikát alkalmazza most is. „Az uniós országok gyengülő szolidaritása lehetőséget ad Moszkvának, hogy a Déli Áramlat esetében is érvényesítse érdekeit” - vélte Jakobik.
Tomasz Chmal, a Sobieski Intézet szakértője a Lengyel Rádióban nyilatkozva azt mondta, hogy a leállítás bejelentése és a törökországi irányú alternatív projekt megpendítése arra vall, hogy az Oroszországgal szembeni uniós energiapolitika egyre hatástalanabb. „Oroszország osztja a lapokat, ő dönti el, merre haladjanak a gázvezetékek. Az unió csak reagál az orosz lépésekre” - vélte Chmal. A Déli Áramlatról való lemondásnak nem a nyugat-európai országok lennének a fő vesztesei, amelyekhez más beszerzési útvonalakon is eljut az üzemanyag, hanem a délebbre fekvő országok, különösen Bulgária, Magyarország és Ausztria, amelyek erősen függnek az Ukrajnán keresztül folyó szállításoktól, és ezért bizonyosan lépéseket fognak tenni az uniós színtéren ebben az ügyben. A szakértő felidézte ezzel összefüggésben az elhalt Nabucco-projektet, amelyet véleménye szerint érdemes lenne Törökország közreműködésével újraéleszteni.
A Rzeczpospolita című napilap Jaroslaw Gizinski véleménycikkét közli, mely szerint Oroszország inkább csak „presztízsveszteséget” szenvedne a Déli Áramlat leállításával, a pénzügyi károkat a Kína és Törökország felé irányuló orosz gázszállítások idővel kiegyenlíthetik.
Az európai országok számára – véli Gizinski - a leállítás esélyt ad a források diverzifikációjára. Ennek egyik nyertese az Egyesült Államok lehet, amely nemcsak erősítheti befolyását a térségben, de beléphet az európai gázpiacra is. A legnagyobb vesztesek a cikkíró szerint azok a közép- és dél-európai politikusok, akik Oroszoroszágban "energiabiztonságuk szavatolóját, sőt, a Nyugattal való együttműködés alternatíváját" akarták látni. A magyarok, szlovének, szlovákok vagy bolgárok (akárcsak Szerbia és a többi EU-tagjelölt ország) kénytelenek gyorsan kiszámolni, érdemes-e kockáztatni Brüsszellel fennálló viszonyukat a moszkvai délibábos álmok kedvéért - írta a lengyel lap kommentátora.