Kína a 2008-ban kirobbant gazdasági válságot viszonylag jól átvészelte, sőt bizonyos ágazatok még tovább bővültek. A kormányzat jelentős mértékben próbálta a gazdaságot élénkíteni és a lakossági valamint a vállalati szektort hitellel ellátni. Ezen intézkedések azonban bizonyos szempontból túl jól sikerültek és a hitelfelvételi kedv nem lankad. Az Equilor elemzői szerint ez már 2010-ben komoly problémákat okozhat és akár a kínai lufi leeresztéséhez, rossz esetben kipukkanásához is vezethet.
A 2010-es év a tavalyi viszonylagos nyugalom után új gócpontok kialakulásával telhet a világgazdaságban. A két évvel ezelőtt kirobbant gazdasági válság első hulláma levonult, de mint azt a görög példa is mutatja, sok gazdaság igen komoly problémákkal küzd még mindig. Miközben a görög helyzet elsősorban az Unió tagállamait aggasztja, a kínai gazdaság helyzete már az egész világ számára kulcsfontosságú, így a kínai újév beköszöntével az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzésében azt vizsgálta meg, hogy a sokak által lufinak tartott kínai gazdaság milyen állapotban van és milyen jövő előtt áll, beleértve a befektetési lehetőségeket is.
Miközben a világgazdasági válság a legtöbb fejlett és fejlődő állam gazdasága esetében is recessziót okozott, Kína esetében mindössze azt eredményezte, hogy 6% közelébe lassult a korábban 10% körüli növekedést produkáló gazdaság növekedési üteme. Kína annak érdekében, hogy elkerülje a még komolyabb visszaesést, példátlan mértékű fiskális és monetáris lazításba kezdett 2008 őszén, a pénzpiaci válság kezdetén, ami már-már követhetetlen mértékben növelte meg a pénzkínálatot. A válság kirobbanásakor bejelentett állami gazdaságösztönző csomag 4,000 milliárd jüant, vagyis kb. 586 milliárd dollárt különített el a gazdaság élénkítésére. A példátlanul laza kínai monetáris politika keretében a kínai bankszektor 9590 milliárd jüannyi új hitelt nyújtott kisebb részt a lakosságnak, nagyobb részt a vállalati szektornak.
A robosztus kínai gazdasági növekedés egyik legkomolyabb támogatója a mesterségesen gyengén tartott kínai fizetőeszköz. Az ázsiai exportvezérelt gazdaságokra jellemző módon Kína jelentős kereskedelmi előnyre tud szert tenni a gyengén tartott jüanon keresztül. Mivel a jüan árfolyama az amerikai dollárhoz van kötve, és folyamatosan növekszik a Kínában termelő vállalatok kivitele az amerikai piacra, úgy relatíve alulértékelődik a rögzített árfolyamú jüan a dollárhoz képest. A kínai gazdaság növekedésével párhuzamosan a beáramló tőke jelentős része rövidtávú, spekulatív befektetés formájában érkezik és érkezhet is a jövőben, mivel a kínai növekedés magasabb kamatkörnyezettel társul, ami jellemzően a melegágya a forró pénzek beáramlásának. A kialakult helyzetben Kína központi bankja az ország hitelintézeteit a visszafogottabb hitelkihelyezésre próbálja ösztökélni, ugyanis a tavalyi rekordmértékű banki hitelkihelyezések inflációs nyomást gerjesztenek, és túlhevítik a gazdaságot. A hitelrobbanást akkor a kormány kérésére hajtották végre a bankok, amelyek a recesszió megfékezése céljából növelték kihelyezéseiket. Nyilvánvaló, hogy a politikai motivációkat is szolgáló ösztönzött hitelboom a banki portfóliók minőségének romlását idézhetik elő, főleg azért, mert rengeteg pénz áramlott a gazdaság azon szektoraiba, ahol már korábban is a túlkapacitáltság volt jellemző. Mivel az infláció és az ingatlanárak tovább emelkednek, így a központi bank a vártnál hamarabb kényszerült a monetáris szigorításra. Ennek keretében ezekben a hetekben több, a hitelkihelyezés visszafogását és a betétgyűjtés fokozását célzó intézkedést jelentettek be. Mindezek ellenére az Equilor arra számít, hogy februárban jó eséllyel fennmarad a hitelexpanzió jelenlegi üteme, ugyanis a Kínai Holdújév hagyományosan az ajándékozás időszaka az országban. Így ez az időszak a kiskereskedelmi szektor, illetve a banki kölcsönök szempontjából is az amerikai karácsonyt megelőző vásárlási lázra hasonlít.
A kínai problémák súlyosságára és központi szerepére utal, hogy a Görögország államadósságának finanszírozása körüli bizonytalanságok felröppenését megelőzően a napi kereskedést több héten keresztül az esetleges, formálódó kínai ingatlanpiaci buborék tematizálta. Vagyis a befektetők gyakran az alapján hozták meg befektetési döntéseiket, hogy éppen milyen adatok, hírek érkeztek a kínai ingatlanpiacról. A kínai gazdaság visszaesésének hatásai nem állnának meg az ország határain belül, az súlyos következményekkel járna a világ számos pontján is.
Amennyiben a kínai ingatlanpiac megrendülne, hasonló folyamatok játszódnának le, mint az amerikai piacon, azaz a beszakadó ingatlanárak révén elkezdene romlani a bankok hitelportfoliója is. A hitelleírásokon elszenvedett veszteségek ellensúlyozására és a likviditás megőrzése érdekében a bankok visszafognák, sőt rosszabb esetben befagyasztanák a hitelezést, ami pedig egyet jelentene a működésüket gyakran hitelből finanszírozó vállalatok meggyengülésével, adott esetben fizetésképtelenségével, illetve a lakossági fogyasztás visszaesésével. Ennek következtében a vállalatok visszafognák a termelést, egyben kapacitásokat építenének le, dolgozókat bocsátanának el, ami csak tovább fokozná a fogyasztás zsugorodását. Ebből kifolyólag leépítenék a készleteiket, vagyis csökkenne az import, ami kihatna már a külföldi beszállítókra is. A leginkább érintett országok közé a kínai termékek előállításához beszállító országok így Japán, Dél-Korea, Tajvan valamint a nyersanyag importot adó Brazília és Ausztrália tartozna.
Milyen területeken hozhat kiemelkedő teljesítményt a kínai tigris?
Ugrik az internet?
2008-ban a kínai internetpiac a vártnak megfelelően beelőzte az amerikai (USA) internethasználók számát, ráadásul az olló tavaly tovább nyílt a két ország között: 2009 végén már 384 millió ember használta valamilyen formában a világhálót Kínában. Bár ez még mindig csak a teljes lakosság közel 29%-át takarja, a növekedési potenciál adott, amit az elmúlt évek növekedési üteme is alátámaszt. (Felmérések szerint a kínai internet használók leggyakrabban zenét hallgatnak, híreket olvasnak, illetve a kereső oldalak szolgáltatásait veszik igénybe.) A növekedés egyik kulcsa többek között az, hogy a kínai állam 2009 novemberéig a 4 ezer milliárd jüanos gazdaságélénkítő program közel 10 százalékát fordította a telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésére.
Az Equilor elemzői a kínai internetpiacról vételre ajánlják az ázsiai ország legnépszerűbb keresőprogramját üzemeltető IT cég, a Baidu részvényeit. A legfrissebb információk szerint a cég piaci részesedése bár csökkent a 2009-es harmadik negyedévhez képest, 58,6%-os részarányával azonban továbbra is magasan piacvezető. Az Equilor ajánlásának aktualitását a fő vetélytárs, a Google adja, mely január közepén kilátásba helyezte, hogy teljesen kivonul Kínából, mivel úgy vélte, hogy kínai kormányzati forrásokból származó támadások értek több Google mailes postafiókot, ráadásul a megelőző években a cégnek komoly gondjai akadtak a kínai kormány által elvárt cenzúrázással. Bár a tárgyalások a február közepi állapotok szerint még nem zárultak le a Google és a kínai kormány között, a bizonytalanság azonban kétség kívül kedvezően hat a Baidu részvények ázsiójára. Ezen kívül közép- és hosszútávon van néhány kihívást jelentő terület a Baidu számára, azonban a kilátások rövidtávon is attraktívak. Az Equilor szakértői úgy vélik, hogy a Baidu-ba érdemes lehet beszállni, azonban csak egy esetleges árfolyam-korrekció után, mivel a Baidu árfolyama közel került a 24 elemző céláraiból számolt konszenzushoz.
Kínai autóforradalom?
A robosztus gazdasági növekedés egyik mozgatórugója a kínai autópiac teljesítménye. Hivatalos statisztikák szerint a kínai autópiac az eladott járművek száma alapján 2009-ben megelőzte a több mint száz éve toronymagasan vezető, és a legtöbb autóipari cég számára legjövedelmezőbb amerikai autópiacot. A helycsere egyrészt a kínai fogyasztás felfutásával, másrészt pedig az Egyesült Államokat sújtó reálgazdasági válsággal magyarázható. Ezek eredőjeként az amerikai autóeladások 2009-ben 21%-kal 10,4 millió eladott járműre estek vissza, míg Kínában 46%-os növekedés mellett 13,6 millió autót tudtak eladni a kereskedők. A kínai autópiac jelentőségét mutatja, hogy 2009-ben az országba irányuló kőolajimport több mint felét az autószektor fogyasztotta el, és ez az arány még növekedhet is. Bár a tavalyi év mesterségesen fűtött értékesítési dinamikája a bázishatás miatt idén nem tartható, azonban a jelenleg ismert előrejelzések alapján 2010-ben 13 százalékos növekedés várható.
A kínai autóipar szárnyalásából a magyar befektetők is kivehetik részüket, ráadásul több kínai vállalat részvényei kereskedhetőek a jóval nagyobb forgalmú, illetve az időeltolódás miatt a magyar befektetők számára könnyebben nyomon követhető amerikai részvénypiacon is. Az Equilor elemzői szerint komoly potenciál rejlik a kínai autópiacban, mely a következő évek egyik olyan növekedési sztorija lehet, amely a kínai piacon tartósan szolgáltat majd kiemelkedő hozamot biztosító befektetési lehetőségeket. Ezek közé tartozhatnak a China Automotive Systems (CAAS) és a Wonder Auto Technology (WATG) részvényei.
A WATG esetében a vélt felértékelődési lehetőséget az Equilor szerint több tényező együttesen támogatja. A társaság részvényei technikai és fundamentális oldalról is viszonylag olcsónak számítanak a szektortársakhoz képest, így nem véletlen, hogy a céget követő 8 elemző kivétel nélkül vételre, vagy felülsúlyozásra ajánlja a cég részvényeit, átlagosan 14,6 dolláros célárral, ami a február 12-i árszintekhez képest 64%-os felértékelődési potenciállal kecsegtet. A CAAS elsősorban technikai tényezők alapján a február 16-i árfolyamához képest 25%-os felértékelődési potenciált tartogat, igaz fundamentális oldalról ez a részvény már kissé túlértékeltnek tűnik.