Az utóbbi két év kedvezően hatott a magyar lakosság megtakarítási szintjére, viszont még mindig jóval elmarad az optimálistól. Elsősorban a hitelek visszafizetése és a hitelfelvételi hajlandóság csökkenése miatt történt javulás, a hosszú távra szóló befektetések még kevésbé ismertek és népszerűek. A Concorde szerint az ország teljesítőképessége jelentős hazai megtakarítások nélkül nem javulhat számottevően.
A magyar gazdaság hatalmas átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. A lakosság és az állam ismét kénytelen a lehetőségeiken belül élni, miután a külföld megvonta azt a biankó csekket, amelyet a 2000-es években használtunk nagy gyakorisággal. Az elmúlt két év tudatosította a magyar lakosság és a politikai elit java részében, hogy a takarón túli nyújtózás olykor veszélyekkel jár. Mindennek első korai jelei már a megtakarításokon is látszanak.
A hitelből finanszírozott majd′ egy évtized a beruházási klíma fokozatos romlásához, a növekedési potenciál romlásához vezetett. E tekintetben a magyar mentalitás Ugrai Péter, a Concorde Értékpapír Zrt. lakossági üzletágának igazgatójának elmondása szerint az angolszász mintát követte, szemben a magas megtakarításokkal rendelkező, ma a világgazdaság motorját adó német, kelet-ázsiai, kiemelten kínai (20 százalékos GDP-arányos lakossági megtakarítás) mintával. Az elmúlt két évben a helyzet gyökeresen megváltozott.
A lakossági megtakarítások a megelőző időszak alacsony (2003-ban negatív) megtakarítási rátái után ismét dinamikusan emelkedni kezdtek, az első félévben a GDP 4-5 százalék körüli szintre. Ez családonként évente átlagosan félmillió forintos éves megtakarítást jelent. A megtakarítási ráta javulása elsősorban annak köszönhető, hogy az adósok egy része visszafizeti hiteleit, illetve ami hitel lejár, ahelyett kevesebb hitelt veszünk fel.