A durbani ENSZ-klímaülésszakon az Európai Uniónak (EU) most először sikerült nagyszámú, mintegy 120 progresszívebb fejlődő országot maga mellé állítania, és ezzel nyomást gyakorolnia olyan feltörekvő és jelentős kibocsátó partnereire, mind Kína vagy India - húzta alá keddi közleményében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
A tárca felhívta a figyelmet, hogy a konferencia másfél napos késéssel fejeződött be. Az ENSZ-klímatárgyalások történetében példátlanul hosszú csúszás is jelzi: a klímaváltozás elleni küzdelem a környezetpolitikai szempontok mellett súlyos gazdaságpolitikai érdekeket érint, és nagyban befolyásolja a globális erőviszonyok alakulását is.
Az első 10 napban zajló szakértői szintű tárgyalások több részletben eredményesnek bizonyultak, de a kiemelt politikai ügyek csak az utolsó maratoni egyeztetésen dőltek el. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a 2012 utáni globális klímarezsim formája és résztvevőinek köre - emelte ki a szaktárca.
Az NFM közleménye szerint az EU és más progresszív országok elvárása, hogy a felálló új rendszerben a legnagyobb kibocsátó országok - ideértve az Amerikai Egyesült Államokat, Kínát és Indiát - egyaránt jogilag kötelező erejű kibocsátás-csökkentési intézkedéseket vállaljanak.
Az ülésszakon az EU és a többi, cselekvést sürgető ország alapvető célja az volt, hogy jogilag kötelező, minden főbb kibocsátót magába foglaló megállapodáshoz vezető útitervben egyezzenek meg olyan határidők elfogadásával, hogy a Kormányközi Tudományos Testület (IPCC) által is jelzett, a veszélyes mértékű éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges határértékek tarthatók legyenek. A végső, elfogadott szöveg szerint egy új munkacsoport áll fel, amelynek feladata az új protokoll vagy jogi erővel bíró megállapodás előkészítése, amelyet legkésőbb 2015-ben kellene elfogadni, és legkésőbb 2020-ra jogi erőre emelni - összegzi a történteket a tárca.
Az EU a fenti útiterv elfogadásához és egyes környezetvédelmi szempontból kulcsfontosságú szabályok tisztázásához kötötte részvételét a kiotói jegyzőkönyv folytatásában.
A közlemény szerint az útitervvel kapcsolatos előrehaladással párhuzamosan arról is döntés született, hogy a kiotói jegyzőkönyv újabb 5 vagy 8 évre - a globális megegyezés hatályba lépéséig - folytatódik.
A technikai szabályok nagy részét már Durbanban tisztázták, egyelőre azonban bizonytalan, hogy az EU mellett még hány fejlett állam vesz majd részt a jegyzőkönyv továbbvitelében, hiszen több ország is jelezte, hogy szándékában áll kimaradni a folytatásból - közölte az NFM.
A tárca arról is beszámolt, hogy a konferencián Magyarország a kvótatöbblet teljes megtartását és a környezeti-piaci integritás érdekében szabályozóeszközök beépítését sürgette, ám a mindkét oldalon jelentkező, megmerevedett kisebbségi álláspontok miatt megegyezés e kérdésben végül nem jött létre, ez 2012-re halasztódott.