A verseny következménye pedig a nyomott, alacsony árszint. Minden feldolgozó működésének legfontosabb költségtényezője a beszerzett alapanyag ára. A Magyarországon előállított sertések száma kevés, az eladási ár viszont magas. Az elmúlt tíz évben a sertésállomány folyamatos csökkenése figyelhető meg.
Az ártényező és a kínálat szűkössége miatt az ország behozatalra szorul. 2009. évben sertésből 38.000 tonnával haladta meg az import az exportunkat. A feketekereskedelemben becslések alapján évente mintegy 1.000.000 db sertés és egyéb hús eredetű termék tűnik el , azaz kerül forgalmazásra. Ez a rendkívül magas szám ellehetetleníti a legális vállalkozásokat.
A feketekereskedelem elburjánzása főként a tőkehúsok piacán figyelhető meg. Ezen folyamatnak egyik fő oka a Magyarországon meglévő magas áfa százalék, mellyel megelőzzük a környező országokat. Ennek jelenléte a gazdasági életben évente több milliárd Ft veszteséget jelent a költségvetésnek. A magas áfa a feketekereskedelem melegágya.
Ha a magyar élelmiszeripar versenyképes kíván maradni a piacon, akkor több hazai tenyésztésű sertésre lenne szükség úgy, hogy a sertés tenyésztéshez kapcsolódó támogatásoknak is hasonlóknak kellene lennie az uniós országokéval. Meg kellene teremteni a kedvező piaci környezetet. A piacnak nem globálisnak, hanem helyinek kellene lennie, mely azt jelentené, hogy a belpiacot a hazai húscégeknek kellene ellátniuk. A felügyeleti szervek a megfelelő és hathatós ellenőrzésekkel, szankciókkal, valamint a gazdaságpolitika az áfa-mérték 10%-ra való csökkentésével tudnának legtöbbet tenni a gazdaság kifehérítéséért. Az élelmiszerpiacunkat a többi EU-s országra jellemzően zárttá kellene tenni. Hazánkban is a hazai termékeket kellene védenünk.
Az EU-s országok nagy részben ezt már tudatosan kialakítják, Magyarország még nem csatlakozott ehhez a törekvéshez. A húsipari cégek működésének alapvető feltételének kellene lennie a HÚSCÉH tagság. Fontos lenne elérni, hogy ne kaphasson működési engedélyt, ne vehessen részt pályázatokon egy cég az érdekvédelmi szervezet beleegyezése nélkül. A szervezett működést az informatikai háttér megteremtése és az adatszolgáltatás kötelezővé tétele jelentené a termékpálya összes résztvevője számára.
Összefogásra van tehát szükség a piaci szereplők és az állami irányítás között a stratégia megfelelő meghatározása, a gazdaságirányítási, szabályozási, felügyeleti eszközök megválasztása és alkalmazása, valamint a támogatási politika működtetése tekintetében. De összefogásra van szükség a piaci szereplők között is mind vertikális, mind horizontális szinteken, mind az élelmiszerlánchoz kapcsolódó más ágazatokkal együttműködésben. Végül, de nem utolsó sorban összefogásra van szükség a tudomány, az oktatás képviselői és a vállalkozások között a hatékony kutatás-fejlesztés és innováció működtetése érdekében. Az összefogásnak a magyar élelmiszergazdaság megújulását kell eredményeznie. Az élelmiszeripar helyzetének felmérése és elemzése alapján kijelenthető:
A kilábalás alapfeltétele, hogy a KORMÁNYZAT az ÉLELMISZERTERMÉKPÁLYÁT – az élelmiszerlánc összes szereplőjét magában foglaló egységes politika keretében - STRATÉGIAI ÁGAZAT-ként kezelje.A célok eléréséhez számtalan kormányzati intézkedésre van szükség, de legalább ennyire fontos, hogy az ágazat szereplői is – megfelelő szemléletváltás mellett – megtegyék a kilábaláshoz szükséges lépéseket vállalati, szakágazati és ágazati szinten. Babati Zoltán elnök
Kiadó: Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetsége